Vadászat
Kapitális aranysakált lőttek Rábapatonán
Balázs Ádám élménybeszámolója:
Győr-Moson-Sopron vármegyében, Rábapatonán járunk, Győrtől alig 18 kilométerre, Sopron irányában. Balázs Ádám, a Rábapatonai Vadásztársaság elnöke egyéni vadászaton vett részt a Rábapatona és Ikrény között elterülő vadászterületen. A közel hatezer hektáros vegyes-vadas területen, körülbelül hat-hét évvel ezelőtt ejtették el az első aranysakált. A vizes, mocsaras terület a kezdetektől fogva vonzotta az aranysakálokat, amit mezőgazdasági szántó és egy erdő is határol.
Fotó: Balázs Ádám, Rábapatonai Vadásztársaság – Agro Jager News
Február 14-én, késő délután foglalta el a helyét a magaslesen. Teltek, múltak az órák, de szórón sem jelent meg semmi. Előkerültek a vadhívósípok, és az akusztikus hívó is. Ezek hatására, tőle több száz méterre, egy ragadozót pillantott meg kereső hőkamerájában, ami egy mezőn mezei nyulakat kergetett. Bárhogy is próbálkozott, a ragadozó semmi jelét nem mutatta annak, hogy közelebb akarna jönni hozzá. Körülbelül másfél órán át figyelte a vadat, majd úgy döntött, hogy inkább aktív szereplőjévé válik a vadászatának. A szakirányú végzettséggel rendelkező vadász, először összeszedte a dolgait a magaslesen, majd elindult a ragadozó irányába. A vad mozgása alapján biztos volt abban, hogy egy aranysakált lát maga előtt.
400-500 métert kellett ahhoz megtennie, hogy lövéshez jusson. Az esélyei, éppen emiatt, elég minimálisak voltak. Egy gyorsan irányt változó széláramlat másodpercek alatt lebuktathatja. Időnként meg-megállva, a kereső hőkamerájában figyelte a ragadozót, amely nyulakat kergetett. Azt vette észre, hogy tudatosan a gát irányába terelte a zsákmányt, ahol próbálta a megszorítani őket. Sikerrel azonban nem járt. Az őzekkel a sakál nem foglalkozott.
Ahogy egyre közeledett, a sakálnak nyoma veszett a gát oldalában, annak ellenére, hogy a legnagyobb csöndben tartott a a vad irányába.
Azonban hirtelen megváltoztak a körülmények. Az úton haladva, a lába alól kelt egy nyúl, ami tőle elfelé szaladt. Ekkor váratlan dolog történt. A gát és a mező között valami más is megvillant. Egy árny ugrott a nyúl után, mint egy agár, olyan sebességgel próbálta elérni a nyulat. Nem sok idő volt a gondolkodásra. A kézben tartott négylábú lőbotra azonnal rátette a 8×57-es kaliberű fegyverét és kibiztosította. Ráfüttyentett a vadra, amely annyira meglepődött, hogy egy pillanatra megállt és a hang irányába fordult.
Fotó: Balázs Ádám, Rábapatonai Vadásztársaság – Agro Jager News
Vesztére, mert ugyanebben a pillanatban Ádám lövést tett a vadra, amely körülbelül 130 méterre lehetett tőle. A lövés után minden elcsendesett. A becsapódás hangja egyértelműen jelezte a találatot. A vad tűzben rogyott a búzatáblában. Ismételni nem kellett. Kicsit várt, majd lassan közelített a vad felé, ami lépésről-lépésre egyre nagyobbnak tűnt. A birtokbavételnél szembesült avval, hogy élete talán legnagyobb aranysakálját vette birtokba. A szőrmés kártevő vélhetően a Fülöp erdőből váltott át, amely a Rábcazúg Vadásztársaság területén fekszik. A szomszédos vadásztársaságnál is intenzív a ragadozóvadászat, kiváló a társaságok kapcsolata egymással.
Az elejtés után gyorsan híre ment a nagytestű aranysakálnak, amit ezidáig senki nem ismert, nem látott. A területre kihelyezett vadkamerák egyszer sem készítettek fényképet erről az egyedről. A magányos aranysakál pár nélkül kereste a helyét a területen.
A kan aranysakálnak kifejezetten hosszú lábai voltak. Itt, a tél végén, rendkívül jó egészségi állapotban várta a tavaszt. Ez volt az ötödik aranysakál, amelyet terítékre hozott a területen. Bár Győr-Moson-Sopron vármegyében az aranysakál állománya jóval kevesebb, mint más fertőzött megyékben, számuk évről-évre növekszik.
Annak ellenére, hogy egy héten legalább egy alkalommal kint tartózkodik a területen, csak ritkán lát toportyánt. Sokszor a vonyításuk árulja el őket, mivel rejtőzködő életmódot folytatnak. Ezen a területen csak késő este kezdenek el vonyítani, főként miután harangoznak a templomban, vagy abban az esetben, ha szirénázó mentőautó közlekedik az M85-ös autópályán, amely légvonalban alig pár kilométerre van. A korábbi megfigyelései alapján, vélhetően a vizes, mocsaras területeken éjszakázó vízimadarakat zsákmányolják a sakálok. A madarak megriadnak, a kacsák hápognak, a libák hangos gágogásban törnek ki. A többi madárfajta is ideges lesz. A kacsák többsége inkább továbbáll.
Töbször szemtanúja volt annak, hogy az aranysakálok a gazos területeken prédát keresnek. A legtöbb esetben “vonalhajtást” szerveznek, ahol az egyedek egymástól megközelítőleg 30 méterre helyezkednek el egymástól. Amióta az aranysakál megjelent a régióban, a gyenge gidák száma is minimálisra csökkent. Köztudott, ami itt is bizonyítást nyert a vadkamerák felvételei alapján, hogy a vaddisznómalacok, megszületésüket követően, nagy veszélynek vannak kitéve.
Fotó: Balázs Ádám, Rábapatonai Vadásztársaság – Agro Jager News
A kapitális sakál után napokkal látott két toportyánt, amelyek azonnal átvették az új revírt. Több órás várakozás és cserkelés ellenére azonban még lövéshez sem jutott. A vadászati hatóság az elkövetkező hetekben fogja elbírálni életem talán egyik legnagyobb aranysakál trófeáját – zárta beszámolóját Balázs Ádám, a Rábapatonai Vadásztársaság elnöke.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Balázs Ádám, Rábapatonai Vadásztársaság
Kurys és munkatársai (2015) az alábbi megállapításokat tették tudományos kutatómunkájuk során az aranysakálról:
A 2014-ben Szerbiában megrendezett nemzetközi sakál-szimpózium tapasztalatai az alábbiakban összegezhetők:
1. Az aranysakál gyors állománynövekedését tapasztalják szinte minden érintett országban. Ez alól Görögország sem kivétel, ahol a korábbi, évtizedeken át tartó állományhanyatlást terjeszkedés váltott fel. A faj már nemcsak Európa déli és keleti területeit népesíti be, hanem szaporodó állománnyal megjelent a Baltikumban is. A nagy földrajzi „ugrások” háttere azonban még tisztázásra szorul.
2. Az állományfelmérés akusztikus módszerét általánosan használják, ezzel a praktikus módszerrel a ragadozógazdálkodáshoz alapinformációk gyűjthetők a sakálról. Több vizsgálat is rámutatott arra, hogy a nagy mennyiségben rendelkezésre álló antropogén
eredetű források (hulladék, vadzsiger, elpusztult állatok teteme) nagyban felelősek a sakálállomány napjainkban tapasztalt felfutásáért. Emellett a nagytestű ragadozók (farkas, hiúz) hiánya szintén közre játszhat az állománynövekedésben. Az antropogén eredetű táplálékforrások (például vadzsiger, háziállat tetemek) mennyiségének csökkentése vagy hozzáférhetőségük korlátozása egyes esetekben negatívan befolyásolta a dögevő, vagy időszakosan tetemek fogyasztására képes ragadozók állományát. Ez a gyakorlatban alkalmazható vagy legalább kipróbálásra érdemes megállapítás. Továbbá, legeltetésre alapozott állattartás esetén célszerű hagyományos védelmi megoldásokat is alkalmazni (pl. emberi felügyelet, nagytestű pásztorkutyák tartása, estére karámba zárás), ami egyéb problémák (pl. lopás, kóbor kutyák
zsákmányejtése), így a veszteség mérséklődését is eredményezi.
3. Annak ellenére, hogy a sakált a legtöbb országban „zsigerből” kártevőnek tekintik, a táplálkozási vizsgálatok nem támasztják alá a sakál nagyvadállományt, vagy legelőn tartott háziállat állományt érintő számottevő hatását. Az eredmények nagyon változatosak; a sakál számára területtől és időszaktól függően a kisemlősök, nagyvad zsiger és tetem (vagyis többségében nem zsákmány), vagy háziállat maradványok a legfontosabbak. A táplálkozásvizsgálatok kapcsán – immár sokadik alkalommal – meg kell jegyeznünk, hogy a táplálék-összetétel kizárólag azt mutatja, hogy a ragadozó számára mely táplálékok fontosak vagy kevésbé fontosak, ugyanakkor a préda oldaláról további felmérések szükségesek. E nélkül nincs predációs hatásbecslés. Összességében, a gyakorlatban használhatóbb megállapításokat lehetne tenni a táplálék kínálat és az élőhely minőségének ismeretében.
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK
Csatlakozz te is a Wild Hungary csoporthoz! Kattints a képre!
Mezei nyúl vadászati lehetőséget kínál a Hajdú-Bihar vármegyei Dózsa Vadásztársaság, Biharnagybajomban. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság mintegy 5400 hektárt kezel. Széles legelők, kaszálók és a Nagyalföld sík vidéke várja az ideérkezőt. Aki már járt itt, messziről megismeri a templomtornyokról a községeket – még akkor is, ha odakint eltévesztené az irányt. De ettől nem kell tartani: hamar útba igazítják errefelé azt, aki megtévedne.
A vadásztársaság a Dózsa Agrár Zrt. székházába kapott helyet, amely Biharnagybajom szívében impozáns, helyi védelem alatt álló épület. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Biharnagybajomban – vagy ahogy a Nagy-Sárrétben mondják: „Bajomban” – aligha kell attól tartani, hogy valaki nem talál ide. Ha itt egyszer beleállnak valamibe, abból aligha lehet kiverni őket. Amit elhatároznak, azt véghez is viszik – ésszel, nem konokságból. Ez a régi Nagy-Sárrét szíve, és mint tudjuk: a vízzel küzdeni aligha lehet. A „húzd meg – ereszd meg” még a jelentésében is ott él az emberekben: ha nem megy így, majd megy úgy, mert olyan nincs, hogy „nem lehet”. Az kizárt. Akkor majd: ahogy lehet.
Balról Hodosi András titkár, Dobos SÁndor vadászmester és Tóth László, a híres vagy éppen hirdhedt bajomi avatás hagyományőrzője. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ha a régi vízi világ ma már hírből sem akkora, mint száz éve, a csatornákon, azért még megmutatja magát a kacsa. S azon is törik a fejüket, mely legelőkre lehetne vizet engedni, hogy újra összegyűljön a vízi vad – mint Balmazban, teszi hozzá valaki. Azaz Balmazújvárosban. Beszélik, hogy ott csuda dolgokra képesek: „Adok én Pistának annyi szénát, amennyit teremne a legelője, csak árasszuk már el…” – így beszélgettek a minap két hajtás között. És lássuk be: sok igazság volt benne.
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Errefelé úgy van, hogy aki jól beszél, azt meghallgatják. Megforgatják utána a dolgot, és maguk között a legjobbat választják. Nem is rossz, ugye?
A társaságról szóló korábbi cikkünket a képre kattintva érheti el!
Most éppen arról beszélnek, hogy százat… majd abban egyeznek meg, hogy akár 150 nyulat is meg lehetne lőni – úgy is, hogy a tagság karácsonykor és szilveszterkor még vadászhatna egy utolsót.
Az első hajtás végén, az útig csak, a töltésen keresztül lehetett kijutni. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Sokba nem is telik. Az elnök meghallgatja a többieket, de abba nemigen szól bele más, csak aki tudja is, mit beszél. Amolyan rögtönzött IB, vagy valami ahhoz hasonlatos – nem elvonulva, kizárva a többieket, hanem csak úgy, ott helyben. Miért is kéne bármit titkolni? A vendégek is tudják meg, s hátha lesz köztük olyan, aki jövőre visszatér.
– Szállást? Ebédet adunk-e?
– Hogyne adnánk! Meg akkor mi se maradunk éhen.. – teszi hozzá, de már csak úgy halkabban.
Gyűlik a teríték! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Elcsendesedik a társaság, mert eszébe jut mindenkinek a tegnap főzött töltött káposzta vagy a múlt heti birkapörkölt. Nem is bírják sokáig, az egyik meg is szólal:
– Erikát hívjuk, ugye?
– Ha nem ő főz, akkor nem is jövök hajtani!
Az elnök jólesően körbenéz. Ez a bajomi nép. Ha bekötnék a szemét, akkor is tudná a beszédből, arrafelé mennek: lesz hajtás és látja, hogy lesznek hajtók is. Rendes, puskás hajtók. Mert errefelé szokás az is, hogy ha vendég jön, s aki várja, az nem viszi magával a puskát, hanem segíti, irányítja: „Na komám, itt menjél, és jól figyelj, mert akár kacsát is lőhetsz!”
Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Akinek meg kutyája van, az segít a másiknak, mert tudja, hogy annak is van – csak éppen most gyógyul a lába. Legközelebb majd ő hozza a kutyáját, mikor emez fial… ha fial. Aki meg esetleg tévesztene, azt majd megnevelik, mert szégyent ne hozzon se a társaságra, se a falura. Hogy nézne az ki? Társasvadászatra jöttél, nem?
– Kinek a telefonszámát adjuk meg?
– Kijét másét? Csakis a Dobosét! – mondja az elnök.
– Úgy van! Jól beszél az elnök, a vadászmester egyeztessen! – teszi hozzá Tóth Laci, és máris csillog a szeme. Huncutság úszik a levegőben!
Molnár Lajos várja vadszállító traktort. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Nevet mindenki, csak Dobos Sanyi igazít egyet a sapkáján:
– Jössz te még az én utcámba, Tóth Laci!
Ezen a képen a helyi, bajomi szokásjog szerint elékszített terítéket láthatjuk. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A minap így ment a beszéd Biharnagybajomban, arra fent Püspökladánynál, kint a legelőn. Másról is esett szó, de jobb az ilyen ízes beszédet élőben is meghallgatni s hogy én is segítsek egy kicsit Dobos Sándor vadászmesternek, meg Tóth Laci mellé is álljak – az alábbi telefonszámon lehet érdeklődni.
Itt pedig az érkező vendégek tiszteletére elkészített teríték látható – szintén Biharnagybajomban. Forrás: Rákosi Lajos
Még előtte, hogy komolyra fordulna a szó:
Biharnagybajomban szállással és főzéssel várják a vendéget. A szállítás jól felszerelt pótkocsikkal történik, profi, puskás hajtókkal, akik amúgy vadászok is és jó kutyák is akadnak arrafelé! Csak bírja ki mindenki a szántást és a vetéseket, mert itt napok óta esik az eső, és nem gyerekjáték egy-egy hajtás a bajomi határban…
Dobos Sándor vadászmester
+36 30 649 9099
Agro Jager News
Csatlakozz te is a Wild Hungary csoporthoz! Kattints a képre!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Vederbe szorult a feje egy őznek, de megmentették
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Nikolék ma éppen úton voltak az M0-ás autópályán, amikor Ecser és Vecsés között észrevettek egy őzet, amely teljesen elveszetten mászkált össze-vissza egy kék vödörrel a fején, majd hamarosan elterült a földön, ahogy teljesen kimerítette a reménytelen küzdelem, hogy megszabaduljon tőle, de ez sajnos nem sikerült neki – tájékoztatott a Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület.
Az állatvédők vették észre a szerencsétlenül járt őzet.
Megközelítését nemcsak az autópálya, de egy kerítés is nehezítette, ezért azonnal segítséget kezdtek keresni. Így jutottak el az Ikarus vadászházba, ahol egy kedves, idős vadász habozás nélkül indult velük a helyszínre, majd miután meglátta az őz szorult helyzetét, telefonon kért segítséget.
Műanyag vederrel a fején találta az őzre a fótiak.
Hamarosan még két vadász érkezett a területre. Ahogy odaértek, óvatosan megközelítették az őzet. Egyikük biztosította a lábait és a hátsó részét, a másik pedig – szinte ráfeküdve, hogy ne sérüljön – megpróbálta lehúzni róla a vödröt. Szerencsére volt füle a műanyag vödörnek, így sikerült annyira megfogni, hogy az végül lecsússzon az állat fejéről.
Magyarország legnagyobb vadászati portálja
A következő pillanat igazán szívmelengető volt: az őz egy szempillantás alatt felpattant, majd teljes erőből futni kezdett az erdő felé. Szabadon.
A vadászok elmesélték, hogy sajnos sokan hagynak szemetet a környéken. Valószínűleg ezt a vödröt is valaki eldobta, és az esőzések után víz gyűlt fel benne. Az őz inni próbált belőle, a feje azonban beszorult, és többé nem tudta kiszabadítani magát.
Vadászok és állatvédők összefogásával sikerült megmenteni a nyomorult állatot.
Ez a történet egy újabb figyelmeztetés, hogy milyen könnyen okozhatunk kárt a természetben – akár egy eldobott, jelentéktelennek tűnő vödör is életeket veszélyeztethet.
Ezúton is szeretnék óriási köszönetet mondani a vadászoknak az azonnali és önzetlen segítségért. Nélkülük ma nem futott volna vissza az erdőbe egy megmentett élet.
Ebbe a vederbe szorult az őz feje.
Vigyázzunk környezetünkre, mert az nemcsak a miénk – megosztjuk más élőlényekkel is!
Fót és környéke Természet- és Állatvédő Egyesület
Kövesse az állatvédők Facebook oldalát! Kattintson a képre!
Vadászat
Rapsic testvérpár bilincsben
A Terrorelhárítási Központ műveleti egységeinek bevonásával fogtak el két orvvadászt Tapolcán
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Három Tapolca környéki helyszínen csaptak le a rendőrök. Orvvadászat, lopás és lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt folyik nyomozás a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon egy tapolcai testvérpárral szemben. Összehangolt akcióban – a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeinek bevonásával – december 3-án hajnalban csaptak le a két férfira Tapolcán, illetve az egyik környező településen.
Fotó: TEK
Az 53 éves férfi augusztus közepe óta úgy ejtett vadakat több vadásztársaság területén is, hogy nem volt engedélye hozzá, ezért az egyik hozzátartozója nevére kiállított vadászigazolványt használta. A jelenlegi információk alapján a vadak elejtéséhez tiltott vadászati eszközöket használt.
Az elejtett állatokat ellopta, majd a húsukat vélhetően értékesítette. Az így okozott kár meghaladta a több millió forintot. A nyomozók a kutatások során az egyik autó csomagtartójában megtalálták a legutóbb elejtett, krotália nélküli szarvast.
A tapolcai elkövető többször is átadta lőfegyverét az engedélyekkel szintén nem rendelkező, 46 éves testvérének, akit ugyanúgy orvvadászat miatt fogtak el.
Fotó: TEK
Mindkettejüket kihallgatták, és őrizetbe vételük mellett kezdeményezték a letartóztatásukat.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mikulás esti felvonulás Zsadányban – GALÉRIÁVAL + DRÓNOS Videóval
Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK
Vederbe szorult a feje egy őznek, de megmentették
Átláthatóság és kiszámíthatóság az EUDR rendelet módosításának célja
Húshagyó november
Rapsic testvérpár bilincsben
NEFAG Zrt. erdészei is segítettek a fegyveres rablót elfogni
Szeptember óta lejtmenetben a nemzetközi élelmiszerárak
Ukrajnában idén a legtöbb veszettséges esetet rókák, kutyák és macskák körében mutatták ki
Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben
A vadászat veszélyes üzem!
Zergéket fotóztak Győr-Moson-Sopron vármegyében
Baranya vármegyei vaddisznóban állapította meg az ASP jelenlétét a Nébih
Rapsic testvérpár bilincsben
Myxomatózissal kapcsolatos tájékoztatás
Drog helyett tigriskölyköt találtak
Túrázóra lőtt a gondatlan vendégvadász
Zergék Vas vármegyében
Afrikai sertéspestist azonosítottak elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten
