Győr-Moson-Sopron vármegyében, Rábapatonán járunk, Győrtől alig 18 kilométerre, Sopron irányában. Balázs Ádám, a Rábapatonai Vadásztársaság elnöke egyéni vadászaton vett részt a Rábapatona és Ikrény között elterülő vadászterületen. A közel hatezer hektáros vegyes-vadas területen, körülbelül hat-hét évvel ezelőtt ejtették el az első aranysakált. A vizes, mocsaras terület a kezdetektől fogva vonzotta az aranysakálokat, amit mezőgazdasági szántó és egy erdő is határol. 

Fotó: Balázs Ádám, Rábapatonai Vadásztársaság – Agro Jager News

Február 14-én, késő délután foglalta el a helyét a magaslesen. Teltek, múltak az órák, de szórón sem jelent meg semmi. Előkerültek a vadhívósípok, és az akusztikus hívó is. Ezek hatására, tőle több száz méterre, egy ragadozót pillantott meg kereső hőkamerájában, ami egy mezőn mezei nyulakat kergetett. Bárhogy is próbálkozott, a ragadozó semmi jelét nem mutatta annak, hogy közelebb akarna jönni hozzá. Körülbelül másfél órán át figyelte a vadat, majd úgy döntött, hogy inkább aktív szereplőjévé válik a vadászatának. A szakirányú végzettséggel rendelkező vadász, először összeszedte a dolgait a magaslesen, majd elindult a ragadozó irányába. A vad mozgása alapján biztos volt abban, hogy egy aranysakált lát maga előtt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

400-500 métert kellett ahhoz megtennie, hogy lövéshez jusson. Az esélyei, éppen emiatt, elég minimálisak voltak. Egy gyorsan irányt változó széláramlat másodpercek alatt lebuktathatja. Időnként meg-megállva, a kereső hőkamerájában figyelte a ragadozót, amely nyulakat kergetett. Azt vette észre, hogy tudatosan a gát irányába terelte a zsákmányt, ahol próbálta a megszorítani őket. Sikerrel azonban nem járt. Az őzekkel a sakál nem foglalkozott.

Ahogy egyre közeledett, a sakálnak nyoma veszett a gát oldalában, annak ellenére, hogy a legnagyobb csöndben tartott a a vad irányába.

Azonban hirtelen megváltoztak a körülmények. Az úton haladva, a lába alól kelt egy nyúl, ami tőle elfelé szaladt. Ekkor váratlan dolog történt. A gát és a mező között valami más is megvillant. Egy árny ugrott a nyúl után, mint egy agár, olyan sebességgel próbálta elérni a nyulat. Nem sok idő volt a gondolkodásra. A kézben tartott négylábú lőbotra azonnal rátette a 8×57-es kaliberű fegyverét és kibiztosította. Ráfüttyentett a vadra, amely annyira meglepődött, hogy egy pillanatra megállt és a hang irányába fordult.

Fotó: Balázs Ádám, Rábapatonai Vadásztársaság – Agro Jager News

Vesztére, mert ugyanebben a pillanatban Ádám lövést tett a vadra, amely körülbelül 130 méterre lehetett tőle. A lövés után minden elcsendesett. A becsapódás hangja egyértelműen jelezte a találatot. A vad tűzben rogyott a búzatáblában. Ismételni nem kellett. Kicsit várt, majd lassan közelített a vad felé, ami lépésről-lépésre egyre nagyobbnak tűnt.  A birtokbavételnél szembesült avval, hogy élete talán legnagyobb aranysakálját vette birtokba. A szőrmés kártevő vélhetően a Fülöp erdőből váltott át, amely a Rábcazúg Vadásztársaság területén fekszik. A szomszédos vadásztársaságnál is intenzív a ragadozóvadászat, kiváló a társaságok kapcsolata egymással.

Az elejtés után gyorsan híre ment a nagytestű aranysakálnak, amit ezidáig senki nem ismert, nem látott.  A területre kihelyezett vadkamerák egyszer sem készítettek fényképet erről az egyedről. A magányos aranysakál pár nélkül kereste a helyét a területen.

A kan aranysakálnak kifejezetten hosszú lábai voltak. Itt, a tél végén, rendkívül jó egészségi állapotban várta a tavaszt. Ez volt az ötödik aranysakál, amelyet terítékre hozott a területen. Bár Győr-Moson-Sopron vármegyében az aranysakál állománya jóval kevesebb, mint más fertőzött megyékben, számuk évről-évre növekszik.

Annak ellenére, hogy egy héten legalább egy alkalommal kint tartózkodik a területen, csak ritkán lát toportyánt. Sokszor a vonyításuk árulja el őket, mivel rejtőzködő életmódot folytatnak. Ezen a területen csak késő este kezdenek el vonyítani, főként miután harangoznak a templomban, vagy abban az esetben, ha szirénázó mentőautó közlekedik az M85-ös autópályán, amely légvonalban alig pár kilométerre van. A korábbi megfigyelései alapján, vélhetően a vizes, mocsaras területeken éjszakázó vízimadarakat zsákmányolják a sakálok. A madarak megriadnak, a kacsák hápognak, a libák hangos gágogásban törnek ki. A többi madárfajta is ideges lesz. A kacsák többsége inkább továbbáll.

Töbször szemtanúja volt annak, hogy az aranysakálok a gazos területeken prédát keresnek. A legtöbb esetben “vonalhajtást” szerveznek, ahol az egyedek egymástól megközelítőleg 30 méterre helyezkednek el egymástól.  Amióta az aranysakál megjelent a régióban, a gyenge gidák száma is minimálisra csökkent. Köztudott, ami itt is bizonyítást nyert a vadkamerák felvételei alapján, hogy a vaddisznómalacok, megszületésüket követően, nagy veszélynek vannak kitéve.

Fotó: Balázs Ádám, Rábapatonai Vadásztársaság – Agro Jager News

A kapitális sakál után napokkal látott két  toportyánt, amelyek azonnal átvették az új revírt. Több órás várakozás és cserkelés ellenére azonban még lövéshez sem jutott.  A vadászati hatóság az elkövetkező hetekben fogja elbírálni életem talán egyik legnagyobb aranysakál trófeáját – zárta beszámolóját Balázs Ádám, a Rábapatonai Vadásztársaság elnöke.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Balázs Ádám, Rábapatonai Vadásztársaság

Kurys és munkatársai (2015) az alábbi megállapításokat tették tudományos kutatómunkájuk során az aranysakálról:

A 2014-ben Szerbiában megrendezett nemzetközi sakál-szimpózium tapasztalatai az alábbiakban összegezhetők:

1. Az aranysakál gyors állománynövekedését tapasztalják szinte minden érintett országban. Ez alól Görögország sem kivétel, ahol a korábbi, évtizedeken át tartó állományhanyatlást terjeszkedés váltott fel. A faj már nemcsak Európa déli és keleti területeit népesíti be, hanem szaporodó állománnyal megjelent a Baltikumban is. A nagy földrajzi „ugrások” háttere azonban még tisztázásra szorul.

2. Az állományfelmérés akusztikus módszerét általánosan használják, ezzel a praktikus módszerrel a ragadozógazdálkodáshoz alapinformációk gyűjthetők a sakálról. Több vizsgálat is rámutatott arra, hogy a nagy mennyiségben rendelkezésre álló antropogén
eredetű források (hulladék, vadzsiger, elpusztult állatok teteme) nagyban felelősek a sakálállomány napjainkban tapasztalt felfutásáért. Emellett a nagytestű ragadozók (farkas, hiúz) hiánya szintén közre játszhat az állománynövekedésben. Az antropogén eredetű táplálékforrások (például vadzsiger, háziállat tetemek) mennyiségének csökkentése vagy hozzáférhetőségük korlátozása egyes esetekben negatívan befolyásolta a dögevő, vagy időszakosan tetemek fogyasztására képes ragadozók állományát. Ez a gyakorlatban alkalmazható vagy legalább kipróbálásra érdemes megállapítás. Továbbá, legeltetésre alapozott állattartás esetén célszerű hagyományos védelmi megoldásokat is alkalmazni (pl. emberi felügyelet, nagytestű pásztorkutyák tartása, estére karámba zárás), ami egyéb problémák (pl. lopás, kóbor kutyák
zsákmányejtése), így a veszteség mérséklődését is eredményezi.

3. Annak ellenére, hogy a sakált a legtöbb országban „zsigerből” kártevőnek tekintik, a táplálkozási vizsgálatok nem támasztják alá a sakál nagyvadállományt, vagy legelőn tartott háziállat állományt érintő számottevő hatását. Az eredmények nagyon változatosak; a sakál számára területtől és időszaktól függően a kisemlősök, nagyvad zsiger és tetem (vagyis többségében nem zsákmány), vagy háziállat maradványok a legfontosabbak. A táplálkozásvizsgálatok kapcsán – immár sokadik alkalommal – meg kell jegyeznünk, hogy a táplálék-összetétel kizárólag azt mutatja, hogy a ragadozó számára mely táplálékok fontosak vagy kevésbé fontosak, ugyanakkor a préda oldaláról további felmérések szükségesek. E nélkül nincs predációs hatásbecslés. Összességében, a gyakorlatban használhatóbb megállapításokat lehetne tenni a táplálék kínálat és az élőhely minőségének ismeretében.

Forrás: Acta Agraria Kaposváriensis (2015) Vol 19 No 1, 46-64. Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Kaposvár – researhgate.net

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu