Vadászat
Sakálokkal találkozott Retkes Tamás – lefotózta
Retkes Tamás gyerekkora óta fotózik. 1977-ben született Szekszárdon és édesapja, valamint keresztapja példája után, az élete részévé vált. Kedvenc terepe Gemenc és rendszeresen egy 15-20 kilométeres kört jár végig. Ismer minden nyiladékot, vágást s ahogy mi erdész berkekben, a régi öregektől tanultunk, bennünket is megismer az erdő. Meg nem szokja a szagodat, mondta egy régi öreg mátrai erdész, de tudja, hogy ott vagy. Retkes Tamás is így, szellemként járja a sűrűket, amikor az egyik reggel aranysakálokkal hozta össze a sors. Gyorsabb volt a figyelmes ragadozóknál, ennek a pillantát élvezhetik most az Agro Jager News olvasói.
Sakálok és gímszarvasok a Gemenci-erdőben Fotó: Retkes Tamás
Retkes Tamás kicsi korától élvezte azt, hogy egy-egy pillanatot megörökítsen, majd azt másokkal is megoszhassa. Általános iskolai ballagására egy Smena 8M típusú fényképezőgépet kapott, mellyel fotózni kezdett. Később, az első munkahelyén, az első fizetéséből egy Kyocera Finecam L3V típusú digitális bridge gépet vásárolt. Az ezzel készült fotókat pályázatokra is elküldte, melynek eredményeként néhány fotója könyvben is megjelent. 2006-ban, az M6-os autópálya ásatásai, a nyomvonal feltárása alatt, felvették a Wosinsky Mór Megyei Múzeumhoz, fotósnak. Itt kezdte el és tanulta meg a komoly gépekkel és a stúdiófelszereléssel a nagybetűs fényképész munkát.
A muzeológus feladatok mellett ma is a legközelebb a természetfotók állnak hozzá. Legtöbbször Szekszárd környékén indul fotózni. Szálka, Gemenc, Sötétvölgy, Lengyel-Annafürdő, Óbánya, hogy néhány helyet megemlítsünk. A természetbe jár tájképeket és makrofotókat készíteni, de magát a várost, Szekszárdot is gyakran megörökíti. Kedveli az éjszakai asztrofotózást, és 360 fokos gömbpanorámákat is rendszeresen készít. Az utóbbi években belekóstolt a légifotózásba is, amit szintén nagyon élvez.
Minden évben Pünkösdkor fotókiállítást mutat be, GEMENC címmel a szülő- és lakhelyén: Szekszárdon.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
A címlapon látható fényképet Gemencben készítette, ahová 10-12 éve jár le. Engedélyét a Gemenc Zrt. adta ki és a Duna-Dráva Nemzeti Park, ahová 6-7 éve jár. A híres erdőségben mindig ugyanazokat a köröket járja, így már ismeri a nyiladékokat. Általában 15-20 kilométert tesz meg és mindig hajnalban indul a túrára. Még sötéttel kiér és egészen délig fotózik.
Aznap egy kereszteződésben ült le, ahol négy nyiladékot is belátott. Az előtte lévő nyiladékban mindig lát mozgást, több szarvasos, vaddisznós fotója is azon helyen készült. Egyszer csak mozgásra lett figyelmes és két sakált látott meg, amelyek kiváltottak az erdőből. Elkezdte fotózni “őket”, majd nem sokkal utánuk kijött a harmadik, kicsit sötétebb színű sakál is.
Sakálok és gímszarvasok a Gemenci-erdőben Fotó: Retkes Tamás
Fotóztam már korábban is sakált – mesélte, de eddig mindig egyedül volt, falkában nem találkoztunk. Érdekes módon felé tartottak, de mivel egy álcaruhában ült, így nem volt gyanús nekik mindaddig, míg már elég közel voltak és valószínűleg a szagát meg nem érezték. Ekkor megtorpantak, majd ahonnan jöttek, arra visszamentek, visszaváltottak a sűrűbe. Volt egy sejtése, hogy átmennek a baloldali nyiladékon is! Így fogta magát és átfordult arra a nyiladékra.
Várakozása beigazolódott: ki is jöttek a másik nyiladékon is és nagyon kíváncsian felé tarottak. Ebben a pillanatban jöttek ki a másik oldalról a háttérben a szarvasok. Ez már csak ráadás volt és nagy szerencse. Jókor voltam jó helyen! – mesélte a szerencsés természetfotós.
Mikor már elég közel voltak a sakálok és ismét gyanús lett számukra, megfordultak és elindultak háttal a szarvasok felé. A szarvasok pedig a nyiladék baloldaláról jöttek és jobb oldalon távoztak. Végül a sakálok pedig, ahonnan a szarvasok jöttek, arra mentek tovább, a nyiladék baloldalába, a sűrűben tűntek el.
Nagyon nagy élmény volt és levegőt is elfelejtettem venni, amíg fotóztam! Percekig ültem és néztem fel az égre! Örök élmény marad számomra és ezt már soha nem tudja elvenni tőlem senki – mesélte az Agro Jager News érdeklődésére Retkes Tamás Szekszárdról.
Retkes Tamás 2022-ben megrendezett kiállításáról itt lehet képeket megtekinteni. Ide kattitva érheti el!
Tamás a kiállítások után a fotóit rendszeresen elajándékozza. A Balassa János kórháznak már több, mint 130 db fotót adományozott, de Dr. Gonda Mária gyerekorvos várótermében is lehet fotókat látni. A váróteremben kihelyezett fotókat itt tekintheti meg!
Retkes Tamás munkája mellett hétvégente is rendszeresen fotózik és barátjával portrékat és esküvőket is fotóznak. Honalpjukat itt érheti el!
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Vadászat
Különleges halat fogtak a Sebes-Körösben
A világon egyedül csak a Körösben fogható halfaj rekordméretű példánya került horgászkézbe
A világon egyedül csak a Körösben fogható halfaj rekordméretű példánya került horgászkézbe. Ugyan még tavalyi a fogás és utólag kaptuk a hírt, de szenzációszámba menő egyedülállósága miatt mindenképpen érdemes arra, hogy közfigyelmet kapjon a 2025. évi szép fogások játék lezárása után és az idei játék kihirdetése előtt.
Fotó: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége
Vass Norbert, a trendi horgászpreferenciák halmazán előszeretettel túltekintve a hazai vizek sok szép és különleges halát tarthatta már kezében, de tavaly augusztusban egy olyan fogást csodálhatott meg, amelyhez világviszonylatban is csak a legkevesebbeknek van szerencséje. Kedves vízterületén, a Sebes-Körös hazai felső szakaszán, a körösszakáli fenékküszöb alatt, legyező módszerrel nimfázva egy bihari márna akadt horgára. (A „nimfa” típusú legyező műcsali a rovarok víz alatti lárváját utánozza, felkínálása a fenék közelében történik, lassú bevontatással.)
A halas tudományterületen dolgozó fiatalember azonnal felismerte, hogy a kezében tartott 15-20 cm testhosszúságú hal jó eséllyel a tudomány által 2016-ban új fajként leírt bihari márna (Barbus biharicus) egy igen termetes példánya, amely endemikus, azaz bennszülött halfajként a világon csak a Körösök vízrendszerében fordul elő. Ahogy a horgász viccesen megjegyezte: ha bejelenti országos rekordnak, akkor most a világon egyedüli fogásként egy új halfaji világrekorddal büszkélkedhetne.
A hal faji hovatartozását többek között Sallai Zoltán, a Magyar Haltani Társaság elnökségi tagja is kizárásos alapon, valószínűsítően megerősítette, aki halfauna felmérések során maga is több alkalommal tarthatott bihari márnát a kezében a Sebes-Körös hazai felsőbb szakaszain. A bihari márna tudományos felfedezéséről és új fajként való leírásáról bővebben:
„A téma szakértői körében régóta ismert, hogy a horgászhalként kedvelt márna (Barbus barbus) mellett a Körös vízrendszerében is él egy másik, apró termetű márnafaj, ám bő másfél évszázadon át úgy vélték, hogy az nem más, mint a Petényi Salamon János által felfedezett és Heckel által 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petenyi).
A 2000-es évek elején ugyanakkor egy átfogó kutatás bebizonyította, hogy a Petényi-márna mellett két további márnafaj is létezik: a Kárpát-medence északi részén a kárpáti márna (Barbus carpathicus), míg a délebbi területeken a balkáni márna (Barbus balcanicus) honos. Ez utóbbi fajok azonosítása után vetődött fel először a Körösben élő kistestű márnák tudományos vizsgálatának szükségessége a Magyar Haltani Társaság 2010. évi konferenciáján.
Ezt követően éveken át tartó kutatómunka kezdődött helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok sokaságával és nyolc magyar, valamint egy cseh szakember közreműködésével. Ennek során az arasznyi méretű hal mintegy kéttucat példányát fogták ki a Sebes-Körös romániai és magyar szakaszairól. A magyarországi állományok gondos genetikai vizsgálata pedig igazolta, hogy a tudomány számára eddig ismeretlen, új, őshonos halfajról van szó.”
Mezőgazdaság
Élőhelyfejlesztésre fel! – KAP-pályázat, benyújtás március 21-éig
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv új támogatási lehetőséget hirdet a mezőgazdasági földhasználók számára
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A mezőgazdasági területeken elhelyezkedő természetes és természetközeli élőhelyfoltok egész éven át tartó menedéket nyújtanak az élővilágnak. A növénytermesztés éves ciklusának függvényében változó agrártáj élőhelyi viszonyait alapjaiban határozzák meg ezek a területek, hiszen az egynyári növénykultúrák betakarítása és a következő főnövény vetése közti időszakban csak a táblaszegélyek, cserjesorok és a kisebb-nagyobb természetes élőhelymaradványok biztosítanak búvóhelyet a védett és vadászható fajok jó részének egyaránt.
Ábra: OMVK
Közismert tény, hogy a mezőgazdasági területeken elhelyezkedő, ökológiai jelentőséggel bíró élőhelyfoltok kiterjedése csökken. Ezt felismerve, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv új támogatási lehetőséget hirdet a mezőgazdasági földhasználók számára,
„Természetközeli- és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása”
címen. A támogatási lehetőség füves, cserjés sávok létrehozását és fenntartását támogatja szántóterületeken, valamint vizes élőhelyek létrehozását célozza szántó és gyepterületeken. A vissza nem térítendő támogatás forrása 12,8 milliárd forint, a kérelmek február 19-étől március 21-éig nyújthatók be, a kedvezményezettek a mezőgazdasági termelők, a támogatás mértéke legfeljebb 100 millió forint.
Javasoljuk a vadászatra jogosultaknak, hogy egyeztessenek az általuk kezelt vadgazdálkodási egység földhasználóival, és biztassák őket a pályázaton való részévételre!
A füves, cserjés sávok létrehozása állandó szegélyélőhelyek kialakulását eredményezi a mezőgazdasági táblák szélén. A cserjesávok megtörik a nagytáblás mezőgazdasági szerkezetet, fészkelőhelyet kínálnak az agrártájhoz kötődő énekesmadarainknak, hozzájárulnak a rovarfauna fennmaradásához, kiváló apróvad-élőhelyek és biztosítják a sokszor oly sivár agrárterületeken az egymástól távol elhelyezkedő élőhelyfoltok közötti kapcsolatot. Nyilvánvaló természetvédelmi jelentőségük mellett hozzájárulnak a talaj eróziós veszteségének csökkentéséhez, valamint a mikroklimatikus viszonyok javításához.
A vizes élőhelyek fogyatkozása az éghajlatváltozás sajnálatos következménye. Mára hazánk vizes élőhelyeinek többsége állandó vízhiánnyal küzd, az éghajlatváltozás által súlyosan érintett területeken (Homokhátság, Nyírség) sok ki is száradt. A jövő várható klimatikus tendenciái miatt nem csupán természetvédelmi szempontból van jelentősége a mezőgazdasági területeken megjelenő időszakos vizek megőrzésének és az ökológia vízpótlásnak. A felszíni és talajban tárolt vízkészletek megtartása várhatóan az agrárium egyik legkomolyabb környezeti kihívásaként értelmezendő. A vízmegőrzés célkitűzéseit támogatja a fenti pályázati felhívás vizes élőhelyek kialakítását célzó célterülete.
A most megjelent pályázati felhívás gazdasági szempontból is jó alternatívát jelenthet a mezőgazdasági termelőknek. A füves cserjés sávok és vizes élőhelyek létrehozására és fenntartására olyan támogatási összegeket határoztak meg, amelyek méltányosan kompenzálják a gazdálkodók erőfeszítéseit és a termelés felhagyásából származó elmaradó hasznot. Minden érintettnek megfontolásra javasoljuk tehát, hogy ezen támogatási eszköz felhasználásával tegyen a mezőgazdasági élőhelyek fejlesztéséért, madár- és apróvadfajaink védelméért.
További részletekért és a felhívással kapcsolatos friss információkért kövesse figyelemmel a https://kap.gov.hu/ oldalt, vagy keresse a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász hálózatát!
FONTOS – online tájékoztató 2026. február 17-én, kedden!
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület; a Vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Szalonka monitoring értekezlet Kaposváron
Az országos szalonka-monitoring eredményeiről Dr. Buzgó József, az OMVV képviselője számolt be.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
Az Országos Erdei Szalonka Monitoring Program újraindul, a következő ciklus 2026-2030 közötti időszakra ad munkát a lelkes somogyi csapatnak. A program indulása óta, ahogy most is, a megfigyelési/mintagyűjtési időszak előtti értekezleten osszuk meg egymással a tapasztalatainkat és az új tudnivalókat.
Fotó: SEFAG Zrt.
Az országos eredményekről Dr. Buzgó József az OMVV képviselője számolt be, míg Kollmann Ferenc a megyei tapasztalatokat ismertette. A résztvevő jogosultak mindegyike képviseltette magát, és itt kerültek átadásra a mintagyűjtési borítékok, megfigyelési adatlapok is. Bognár Tamás vadászati főfelügyelő a vadászati hatóság szemszögéből ismertette a mintagyűjtéssel járó kötelezettségeket.
Mindenkinek jó munkát kívánunk az elkövetkező öt évre!
Fotó: SEFAG Zrt.
Forrás: Dr. Kemenszky Péter megyei koordinátor – OMVK
Fotó: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Különleges halat fogtak a Sebes-Körösben
Élőhelyfejlesztésre fel! – KAP-pályázat, benyújtás március 21-éig
Szalonka monitoring értekezlet Kaposváron
Nem adta le fegyvereit, intézkedtek a hatóságok
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
Duna-Ipoly Nemzeti Park: Összefogás a fekete galagonyáért
KITEKINTŐ: Spanyolország- További afrikai sertéspestis-eseteket jelent vadon élő vaddisznókban
Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a 32. FeHoVa
Egy téli vadászat Visegrádon – A 61. Orvoshajtás
Az énekes rigó az idei év madara
9. Dúvadgyérítési napok terítéke Heves vármegyében
NÉBIH: Tájékoztató a vaddisznóhús felhasználásáról
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
Nem adta le fegyvereit, intézkedtek a hatóságok
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
NÉBIH: Afrikai sertéspestis (ASP) – Legfontosabb intézkedések és előírások
Képriport a 32. FEHOVA-ról: Dél-Afrika, Benelli, Frommer – vadászati kiállítás Budapesten
Képek, köszöntők, beszédek a 32. FEHOVÁ-ról – GALÉRIÁVAL
Új egységes térképen követhetőek az állatjárványok aktualitásai a Nébih portálon
