Keressen minket

Vadászat

10 kicsi dúvad – Sakáltanya

Print Friendly, PDF & Email

A Hortobágyi Madárkórház cikket közölt a mentett aranysakálkölykökről

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Vadászok a múltkor lelőttek egy jeladós fokozottan védett keselyűt. A legritkábbat, a barátkeselyűt, melyet Bulgáriában jeladóval láttak el, mely hazánkba csak száz évente párszor téved. Tévedett. Itt lőtték le Szabolcsban, a jeladót a Tiszába dobták. Most meg lelőtték Borsodban a svájci jeladós farkast, szintén fokozottan védett volt, egész Európa figyelte, a jeladót a Hernádba dobták.

Fotó: Hortobágyi Madárkórház

A vadász szabolcsi. Az ilyenből egy is sok, kettő túl sok. Mindkettő jeladós volt, ezért derült ki. Hány lehetett, ami nem jeladós? Ilyenek a vadászok? Vagy csak a szabolcsiak? Vagy csak az a kettő? Az európai közvélemény szerint a magyar vadászok ilyenek. Szerintem nem. De vannak köztük ilyenek, mások is, sajnos. Azért mondom ezt, mert minden évben kerül be a hortobágyi Madárkórházba sörétezett védett ölyv, rétihéja, vetési varjú, olykor fokozottan védett madár is, konkrétan kerecsensólyom, parlagi sas, nagykócsag, fehér gólya is.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Ezt nem lehet megmagyarázni. Ott van a sörét a röntgenen, és benne a madárban, a törött szárny mellett. Nem pattan meg az egész sörétraj, nem kap gellert, nem repül bele a lövésbe egy sas, vagy gólya, ha másra céloztak, mert erre szoktak hivatkozni. A lövés leadása előtt ugye meg kell győződni róla, hogy mire lőnek, és a háttérben nem veszélyeztetnek-e valamit. A gólyát és a sast nem lehet összetéveszteni semmilyen más vadászható vadfajjal. A csapdával kettévágott parlagi sas, levágott lábú túzok, lábtörött rétihéják, egerészölyvek, melyeket olyan csapdával együtt hoznak be, amit földben ásva, madarak elől rejtve szabadna csak használni. És ott vannak a mérgezések vadászterületen. Dolmányos varjak, rókák mellett védett vetési varjak, sirályok, rétihéják, ölyvek, sasok. Százszámra, ezerszámra, évtizedeken keresztül. Karbofuránnal mérgezve, melyet 2008 óta nem szabad használni, mégis van. Nem pocokirtó, nem patkányméreg, nem véletlen, nem hanyagság, csalétekbe rejtve, a hullák sokszor eldugva. Ezt sem a vadászok csinálták. Valaki más. Persze.

Fotó: Hortobágyi Madárkórház

És amikor vannak olyan vadászok, akik megsajnálják a magatehetetlen sakálkölyköket, melyeket kotorékozás közben találnak, és azok elpusztítása helyett nekünk adják, hogy neveljük fel, de úgy, hogy soha ne kerüljenek vissza a természetbe, ott ne okozzanak kárt, de vadasparkban viszonylag természetes életet élhessenek, akkor beléjük áll az egész vadásztársadalom, és belénk, hogy 10 kicsi sakál megmentésével nemcsak hülyék vagyunk, hanem vadgazdálkodási kártételre buzdítjuk a követőinket az űbercuki sakálkölykök 1 %-ot is hirdető megosztásaival. Ők is a vadászok. (Az egykoron jeles szaklap bulvár természetű írása a témáról ITT olvasható.)

Fotó: Hortobágyi Madárkórház

Amikor a jóérzésű, felelősen gondolkodó társaik igyekeznek helyrebillenteni a renomét, a többiek rátesznek még egy lapáttal. De azok is vadászok, akik védelmükre kelnek, mert megértik, hogy a vadászati hatóság által előírt szőrmés kártevő gyérítést nemcsak azok megölésével, hanem a területről való kiemelésével is teljesíteni lehet úgy, hogy a vadasparkok, állatkertek egyébként hiánypótló igényét ilyen módon ki lehessen elégíteni. Mert nehéz tenyészteni, életben tartani, és a faj bemutatáshoz, viselkedésének jobb megismeréséhez, tudományos vizsgálatokhoz szükség van vadasparki egyedekre. Többek között azért, mert a rókák veszettség elleni csalétekben bevált vakcinázása a dogma szerint a sakálnál nem működik, mert nem rágja meg, hanem egészben nyeli le a csalétket, és a kapszulában lévő vakcina nem érvényesül. Például ennek vizsgálatára is lehetőség nyílik a 10 sakálkölyök életben tartásával.

 

 

Kiemelt cikk

Hivatásos vadászt keresnek Komádiba

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök. Ebbe a csapatba keresnek most egy új munkatársat – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.

Balról: Varga Balázs vadászmester és Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke Komádi alatt barátai társaságában. Fotó: Agro Jager archív

Az elmúlt években több cikk is megjelent az Agro Jager hasábjain a Bihar Népe Vadásztársaságról. A cikkeket itt és idekattintva érheti el!

Ma az apróvadállomány gondozása, az őzbak vadásztatása mellett újabban a nagyvadra is figyelni kell, mert megjelent a területen a gímszarvas is. Az elmúlt évben kívánatos vaddisznók (korábbi beszámolónkat itt érheti el) estek és persze a vízivadvadászat idején bőven van feladat – tájékoztat Puskás Sándor elnök.

A társaság gazdálkodása stabil – folytatta. A tagság egységes és az intéző bizottság, a felügyelő bizottság is nyugodt, higgadt, alapos, átgondolt döntésekkel az elmúlt évben úgy határozott, hogy felújítja a társaság a vadászházát, amely ma már megújult köntösben, dísze a társaságnak.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A vadászház Komádi és Magyarhomorog között fekszik. Itt találhatóak a röpdék, a volierek, amelyekben évről évre fácánt tenyésztenek. A társaság szerencsésnek mondható, mert vadföldekkel is gazdálkodhat, így a takarmány egy részét megtermelik, amelyet a vadászház melletti épületekben készleteznek be – általában a tagság aktív részvételével.

Mezei nyúl terítéken készítenek Komádiban, a Bihar Népe Vadásztársaságnál. Fotó: Agro Jager archív

A környékben gazdálkodó földtulajdonosokkal hagyományosan jókapcsolatot ápolnak. Ez kiemelten fontos a társaságnak és erre továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek, ahogyan a természetvédelemmel is interaktív a kapcsolat és a lehetőségekhez mérten, de kölcsönösen segítik a külterületeken dolgozók egymás munkáját.

A terület igazi kincse persze a mezei nyúl és az őz. Akadt olyan esztendő, amikor három 600 grammos őzbak terítéke felett is tisztelegtek – emlékezett vissza Puskás Sándor.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elnök nem titkolta, hogy rengeteg feladat van, nagyon sok munka várja a Komádit, a Bihar Népe Vadásztársaságot választó hivatásos vadászokat, de hozzátette, hogy nagyon jó óvoda, iskola is található a ma már városi rangban álló Komádiban. Berettyóújfalu közelsége miatt sokan bejárnak dolgozni oda is, de Nagyvárad is bakugrásnyira van, ahová szintén sokat járnak vásárolni a környékben élők. Nevetett és hozzátette még, hogy nem baj, ha alig száradt meg a tinta a bizonyítványon – gyakorlatot majd szerez Komádiban!

Teríték a Bihar Népe Vadásztársaság vadászházánál. Fotó: Agro Jager archív

Jelentkezni telefonon Puskás Sándornál lehet, aki minden fontos és apró részletről is felvilágosítja a jelentkezőket – tájékoztatta lapunkat a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.
Puskás Sándor elnök
Telefon: + 36 30 935 38 06

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager archív

Agro Jager News

Tovább olvasom

Vadászat

Bűvös hetes Várpalotán

Print Friendly, PDF & Email

Vadász-gyereknapot szerveztek Várpalotán

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Május utolsó vasárnapján hetedik alkalommal vették körül a Thury-vár környékét a vadászok, gyerekek, és kíváncsi érdeklődők. A “vadásznap a gyerekekkel, gyereknap a vadászokkal” mottójú rendezvény az előző éviekhez hasonlóan siker volt – akár a vadászattal való ismerkedés, vadételek kóstolása vagy az önfeledt szórakozás volt a látogatók célja.

A Thury-vár előtt felállított színpadon a Bakony Vadászkürt Egylet tagjainak köszönhetően felharsanó kürtszó hívogatta a közönséget a hivatalos megnyitóra. Az érdeklődőket a város részéről Katona Csaba alpolgármester, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. részéről Ugron Ákos Gábor vezérigazgató köszöntötte, a vadászkamarát Pap Gyula vármegyei elnök képviselte. A megszólalók mindannyian a résztvevők, a szervezők és a támogatók elkötelezettségét és munkáját méltatták, ami hetedszer tette lehetővé a vadász-gyereknap megvalósítását.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A megnyitó e protokolláris részét a szervezők helyes arányérzékkel szabták rövidre, hiszen eddigre már szerte “benépesült” a vár környéke azokkal, akik a Balaton-part helyett e történelmi helyszínt választották az aktív kikapcsolódás színhelyéül.

Szerencsésen egészítették ki egymást a “klasszikus”, vásári szórakozás elemei (körhinta, hagyományos fajátékok stb.) a tartalmasabb időtöltési formákkal, úgy mint solymász- és vadászkutya-bemutató, planetárium, de akinek kedve volt, az ezen a napon az egész Thury-várat is ingyenesen barangolhatta be.

Fotó: OMVK

Idén új programelemmel gazdagodott az amúgy sem sovány kínálat: Pálffy László vadásztársunk gyerekeket vezetett be a vadhús elkészítésének rejtelmeibe.  A diákok szinkronfőzés keretében készítettek olyan szuvidált vaddisznószűzpecsenyét, amely étel bármelyik felnőtt szakácsnak becsületére vált volna. A felnőtt főzőcsapatok között ezúttal kevesebb vadásztársaság, és több nem vadász civil szervezet volt, ennek megfelelően az elkészített ételek széles skálán mozogtak – ezalatt nem a minőséget értve, mert a szakértő, Bene Sándor mesterszakács, az Első Magyar Fehér Asztal Lovagrend tagja által vezetett zsűri értékelése szerint az indulók nagyon magasra tették a lécet. A díjazás ennek megfelelően senkit nem emelt a másik fölé, mindenki győztesnek érezhette magát.

Legközelebb június 8-án, a 27. Vadászkamarai Nagydíj elnevezésű koronglövész megmérettetésen találkozunk!

Tovább olvasom

Vadászat

Trófeabemutató Domaszéken – GALÉRIVÁVAL

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Domaszéki Vadásztársaság, Szegedtől nyugatra, a Homokhátság keleti csücskében gazdálkodik. Le se tagadhatnák, hogy ez már a nagybetűs Kiskunság, még akkor is, ha éppen csak magunk mögött hagyjuk Szegedet. Nyugatra tartunk, Domaszékre, amely ma, amellett, hogy igen jelentős zöldség-, és gyümölcstermő körzete hazánknak és igen kedvelt, a vidéket kereső, letelepedni, családalapításra készülő városi családok körében, azért mégiscsak egy hamisítatlan vadászterület. Valami olyan maradt itt meg a történelem viharaiban, amiről a régi öregek meséltek, hogy a tanya, tanyát követett és annyi volt az apróvad, hogy…

Aranyérmes őzbak Domaszékről. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager

Az elmúlt hét évtized sem volt elég ahhoz, hogy a tanya eltűnjön, innen, a Homokhátságról. Éppen csak egy bakugrásnyira innen, Szatymazon, egy régi jóbarátom édesapja mindig azt mondta: fiam, a tanya eltart. Ma már nemcsak, hogy eltartja az itt élőket, hanem igen jelentős árut termelnek az itteni gazdák, amelynek egy része a szegedi piacokra kerül, míg a másik hányada a nagybani piacról kerül kamionokra és indulnak a fővárosba, illetve Romániába.

Bronzérmes őzbak Domaszékről. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager

Igaz homokos, rendkívül száraz, arid ez a terület, de gyorsan melegszik a homok s ha tudnak öntözni, akkor a kertészetek számára ideális – meséli Lőw Szabolcs, a Domaszéki Vadásztársaság tagja, aki a tagsága mellett egyben vérebes utánkereső is. Domaszéken nehéz összeszámolni, de 1000-1200 lakott tanyával bírnak s hogy mennyien járnak ki nap, mint nap a faluból a jószághoz, a fóliához, nehéz megmondani. Egy azonban bizonyos: az öntözés, a változatos mezőgazdasági, kertészeti kultúrák nyitott, barátságos, kommunikatív vadgazdálkodási irányítással, nemcsak az apróvadnak, az őznek, hanem a védett természeti értékeknek is kedveznek s igen, a társaság, ahol tud segít és aki szeretne vadászni, azok előtt nyitottak a társaság kapui.

Lőw Szabolcs kiemelte, hogy minden évben hagyomány, hogy az őzbak vadászati idényében, mielőtt a trófeákat megkaphatnánk az elejtők az egyesület, a társaság összejön és megtekintik az az évi trófeákat.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Nincs titok – emelte ki Lőw Szabolcs. Az elnök, a vadászmester, az intézőbizottság azért kapta a bizalmat, hogy gazdálkodjon, fejlessze, építse ezt a kis közösséget, ezt a pici klubbot, ami a településünkön, ha úgy vesszük, fontos szerepet is tölt be, mert a hivatásos vadászunk nap, mint nap találkozik a tanyavilágban élőkkel. Mi számítunk a segítségükre és ha tudunk mi is segítjük őket. Más vonatkozásban pedig, a tagság minden tagja megtekintheti az agancsokat és mindannyian tanulunk is belőle, hogy mire képes az őzbak. Az őzbakbírálat ugyanis nehéz műfaj, még nagy rutinnal is „csúszhatnak” be hibák.

Az idény április 13-án kezdődött. Először a hazai vendégek, majd április 16-án egy német, utánuk egy olasz, majd egy újabb hazai és végül egy spanyol csoport érkezett. Aki tehette, segítette ezt a munkát és összesen 31 őzbakot ejtettünk el, a 2024-ben engedélyezett, mintegy 45 őzbakból.

Bronzérmes őzbak Domaszékről. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager

Nagy várakozással néztünk 2024 elé, de látni kell, hogy sajnos megcsappant az őzállományunk. Megjelent az aranysakál, befészkelte magát és küzdünk ellene, tűzzel-vassal. Ez fontos nekünk, fontos az apróvad miatt, fontos a természetvédelemnek és bizony elvárják tőlünk a tanyavilágban élők is. Le kell szögezni, hogy az őz szaporulatára rossz hatással bír az állomány növekedése. Fontos lenne, hogy minden társaság egységesen tegyen azért, hogy az aranysakál populációja legalább ne növekedjen, de ehhez az kell, hogy a régi regula újra megvethesse a lábát, hogy: előbb mindig a dúvadat lőjük!

Márciusban már látszódott, hogy elég jó agancsokat raktak fel az őzbakok s ahogy az idősebb agancsosok letisztítottak, türelmetlenül vártuk a kezdést. Sokat jártuk a hajnalokat, az estéket Domaszék alatt, de végül terítékre kerültek az első őzbakok s a 2024-es év azt hozta, hogy a sűrűség annyit mutatott a mérlegen is, amit mi saccoltunk a távcsövekben. Erős trófeákat adott nekünk ez az év – emlékezni fogunk erre.

Az elejtők egyedi jelzéseket is tesznek az agancsra, amelyet csak sérüléssel lehetne eltávolítani. Persze erre nem kerül sor. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager

A vadászat, így olvasva, talán egyszerűnek tűnhet, de bakancsba ugorva, beváltani az őzbakok után a sűrűbe, már korántsem egyszerű feladat. S mi több, még a terepet egyáltalán nem ismerő vendéget is sikerre vezetni – nagyon nehéz feladat.

Nagy szerencsénk, hogy egyes területen, a feketéken, a nagy feketén nincs olyan mennyiségű őszi káposztarepce, mint azt az előző években láthattunk, de az, hogy az őszibúza is hamarabb szárba szökkent, hogy hamarabb kalászolt minden s hogy szinte pár nap alatt, de jó két héttel korábban belombosodtak a sűrűk, igen nehéz vadászatokat ígért mindannyiónknak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Fent, Szeged alatt, a Szegedi repülőteret körbekerítették, majd az Olimpiai Központ, a Maty-ér evezőspálya hatalmas vízfelülete, azt követően pedig Európa leghosszabb útvonala, az E75 főútvonal M5-ös autópályája csak nehezíti a vadászatokat. A tanyákban ilyenkor már szedik a primőr árut és a hideg fóliákban is gőzerővel folynak a munkák. Nagyon kell vigyázni, merre, hol vadászunk. Olyan, mint egy üzemi terület. Ennek ellenére, erős dúvadkontrollal, a múlt évben volt olyan hajtásunk, hogy 89 mezei nyúl esett. Sikerült talpra állítani az apróvadat és az őzzel együtt stabil a társaság gazdasági alapja, de ezért mindenki dolgozik. Ha a társadalmi munka nem is kötelező, de ennek ellenére mindenki részt vesz az évről, évre tartó fejlesztésekben. Ebbe a társaságba mindenki betesz s úgy vadászunk, hogy mesterséges fácánnevelésünk nincs, mégis, minden vadászaton jut kompetencia a tagságnak és a vendégeknek is egyaránt – nem maradunk szégyenben.

Jó kapcsolatban állunk a szomszéd társasággal, a Zákányszéki Vadásztársasággal, olyannyira, hogy az őzbakvadászatok alatt együttműködünk és közösen vadásztatunk csoportokat.

Sokszor a rendellenes agancsállású őzbakot nagyon nehéz elejteni. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager

2024. számunkra egyik legkedvesebb pillanata volt, amikor vendégeink, mikor szálltak be az autókba és búcsúzkodtak, akkor egy mezei nyúl is felbukkant. Az indulás váratott magára, mert kiderült, hogy a vadászatok alatt minden spanyol azt kérdezte, hogy milyen állatok ezek, mert, hogy náluk sokkal kisebbek a nyulak s ha lehetne, akkor visszatérnének Domaszékre…

Úgy gondolom, hogy egy-egy ilyen kijelentés után, mikor tényleg visszajön egy-egy vendég, érthetjük meg azt, mit is jelent etikus és jó vadásznak lenni. Persze nekünk is fontos, hogy a vendég, hogyan viselkedik, de le kell szögezni, hogy nem ismerünk példát arra, hogy a társaság vendégei valaha is, akár még csak az elégedetlenségüket kifejezték volna.

Persze ehhez profi kísérők, vadászmester, elnök kell, aki tudja, aki kézben tartja egy-egy vadászat menetét, irányítását – bár azt hiszem, a vadászat, a természet szeretete az, ami összeköti a domaszéki vadászokat. Persze súrlódások mindig vannak, de azok előre mutatóak és itt, Domaszéken, a megoldás, a megfelelő válaszok keresése a legfontosabb feladat.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Ezért saját Viber csoportot hoztunk létre, hogy a tagság tudja, hogy ki, merre vadászik, hogy egymást nem zavarva, de képesek legyünk a gazdálkodók kérését is teljesítve, a vadkár problémákat megoldani.

Domaszéki őzbak. Fotó: Lőw Szabolcs / Agro Jager

A 2024-es domaszéki őzbakmustrán 31 őzbakot állítottunk ki, amelyek közül egy arany, egy ezüst és két bronzérmes trófeát láthattunk s hogy összejött a társaság, arra gondoltunk, hogy a vadászházat is csinosítsuk meg egy kicsit. Így délelőtt kilenc órától, délután kettőig társadalmi munkában parkosítottunk a vadászház körül.

VADÁSSZON DOMASZÉKEN

Vőneki István elnök
+36 30 4882829
istvan.voneki@gmail.com

Kétségtelen tény, hogy egy nehéz idény kezdetet éltünk meg, de minden év más és más s hogy 31 őzbak trófeáit nézhettük meg, láthatott a társaság, mindenképpen nagy eredmény. Az őzbakok trófeáit ki kellett készíteni, be kellett mutatni a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalnak, miközben a vadtesteket a vadhúsfelvásárlóknak is át kellett adni. Ezek a munkák, ha gördülékenyen is mentek, sokszor több ember együttes munkáját követelték meg – tájékoztatta az Agro Jager Newst Lőw Szabolcs, a Domaszéki Vadásztársaság tagja.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Lőw Szabolcs

Agro Jager News

Tovább olvasom