Vadászat
10 kicsi dúvad – Sakáltanya
A Hortobágyi Madárkórház cikket közölt a mentett aranysakálkölykökről
Vadászok a múltkor lelőttek egy jeladós fokozottan védett keselyűt. A legritkábbat, a barátkeselyűt, melyet Bulgáriában jeladóval láttak el, mely hazánkba csak száz évente párszor téved. Tévedett. Itt lőtték le Szabolcsban, a jeladót a Tiszába dobták. Most meg lelőtték Borsodban a svájci jeladós farkast, szintén fokozottan védett volt, egész Európa figyelte, a jeladót a Hernádba dobták.
Fotó: Hortobágyi Madárkórház
A vadász szabolcsi. Az ilyenből egy is sok, kettő túl sok. Mindkettő jeladós volt, ezért derült ki. Hány lehetett, ami nem jeladós? Ilyenek a vadászok? Vagy csak a szabolcsiak? Vagy csak az a kettő? Az európai közvélemény szerint a magyar vadászok ilyenek. Szerintem nem. De vannak köztük ilyenek, mások is, sajnos. Azért mondom ezt, mert minden évben kerül be a hortobágyi Madárkórházba sörétezett védett ölyv, rétihéja, vetési varjú, olykor fokozottan védett madár is, konkrétan kerecsensólyom, parlagi sas, nagykócsag, fehér gólya is.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Ezt nem lehet megmagyarázni. Ott van a sörét a röntgenen, és benne a madárban, a törött szárny mellett. Nem pattan meg az egész sörétraj, nem kap gellert, nem repül bele a lövésbe egy sas, vagy gólya, ha másra céloztak, mert erre szoktak hivatkozni. A lövés leadása előtt ugye meg kell győződni róla, hogy mire lőnek, és a háttérben nem veszélyeztetnek-e valamit. A gólyát és a sast nem lehet összetéveszteni semmilyen más vadászható vadfajjal. A csapdával kettévágott parlagi sas, levágott lábú túzok, lábtörött rétihéják, egerészölyvek, melyeket olyan csapdával együtt hoznak be, amit földben ásva, madarak elől rejtve szabadna csak használni. És ott vannak a mérgezések vadászterületen. Dolmányos varjak, rókák mellett védett vetési varjak, sirályok, rétihéják, ölyvek, sasok. Százszámra, ezerszámra, évtizedeken keresztül. Karbofuránnal mérgezve, melyet 2008 óta nem szabad használni, mégis van. Nem pocokirtó, nem patkányméreg, nem véletlen, nem hanyagság, csalétekbe rejtve, a hullák sokszor eldugva. Ezt sem a vadászok csinálták. Valaki más. Persze.
Fotó: Hortobágyi Madárkórház
És amikor vannak olyan vadászok, akik megsajnálják a magatehetetlen sakálkölyköket, melyeket kotorékozás közben találnak, és azok elpusztítása helyett nekünk adják, hogy neveljük fel, de úgy, hogy soha ne kerüljenek vissza a természetbe, ott ne okozzanak kárt, de vadasparkban viszonylag természetes életet élhessenek, akkor beléjük áll az egész vadásztársadalom, és belénk, hogy 10 kicsi sakál megmentésével nemcsak hülyék vagyunk, hanem vadgazdálkodási kártételre buzdítjuk a követőinket az űbercuki sakálkölykök 1 %-ot is hirdető megosztásaival. Ők is a vadászok. (Az egykoron jeles szaklap bulvár természetű írása a témáról ITT olvasható.)
Fotó: Hortobágyi Madárkórház
Amikor a jóérzésű, felelősen gondolkodó társaik igyekeznek helyrebillenteni a renomét, a többiek rátesznek még egy lapáttal. De azok is vadászok, akik védelmükre kelnek, mert megértik, hogy a vadászati hatóság által előírt szőrmés kártevő gyérítést nemcsak azok megölésével, hanem a területről való kiemelésével is teljesíteni lehet úgy, hogy a vadasparkok, állatkertek egyébként hiánypótló igényét ilyen módon ki lehessen elégíteni. Mert nehéz tenyészteni, életben tartani, és a faj bemutatáshoz, viselkedésének jobb megismeréséhez, tudományos vizsgálatokhoz szükség van vadasparki egyedekre. Többek között azért, mert a rókák veszettség elleni csalétekben bevált vakcinázása a dogma szerint a sakálnál nem működik, mert nem rágja meg, hanem egészben nyeli le a csalétket, és a kapszulában lévő vakcina nem érvényesül. Például ennek vizsgálatára is lehetőség nyílik a 10 sakálkölyök életben tartásával.
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Fotó: Maszol
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
Fotó: OMVK
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
Fotó: OMVK
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Fotó: NÉBIH
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
