Keressen minket

Vadászat

Bemutatkozik a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet

Print Friendly, PDF & Email

A Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet az ország legnagyobb vadgazdálkodási és természetvédelmi felsőfokú képzését folytató oktató- és kutatóhelye. Alapfeladatai mellett tudományos szolgáltatást és gyakorlati jellegű szaktanácsadást, valamint tudományos és innovációs tevékenységet is folytat. Ismerjük meg közelebbről a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet 42 munkatársának tevékenységét, Dr. Heltai Miklós intézetigazgatóval készített interjún keresztül.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet az ország legnagyobb vadgazdálkodási és természetvédelmi felsőfokú képzését folytató oktató- és kutatóhelye. Alapfeladatai mellett tudományos szolgáltatást és gyakorlati jellegű szaktanácsadást, valamint tudományos és innovációs tevékenységet is folytat. Ismerjük meg közelebbről a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet 42 munkatársának tevékenységét, Dr. Heltai Miklós intézetigazgatóval készített interjún keresztül.

Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója (Kép: MATE)

Mi az Intézet alaptevékenysége?

A Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyik meghatározó alaptevékenysége a vadgazda és természetvédelmi mérnöki alap- és mesterszakok, a wildlife management engineering alap- és mesterszakok, valamint az alap- és mesterszintű vadgazdálkodási igazgatási szakmérnök (szakirányító) és szakképzett méhész szakirányú továbbképzések gesztorálása. Az Intézet oktatási feladatai ezeken felül kiegészülnek a képzési területekhez kapcsolódó doktori képzésekkel is. Az oktatás Gödöllőn, Gyöngyösön, Kaposváron és Keszthelyen zajlik, a vadgazdálkodási képzés továbbá Csíkszeredán is elérhető, illetve angol nyelven is elsajátítható. A zoológia, valamint az alapozó jellegű vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretek oktatásával az Intézet a MATE minden képzési helyén szolgáltat szakterületi tárgyakat.

Célunk, a természeti erőforrások védelméhez és az azokkal való gazdálkodáshoz szükséges, egységes, ökológiai szemléletű, a természeti folyamatokat értő természetvédelmi és vadgazdálkodási szakemberek képzése, a szakterületek megismertetése a többi agrárszakos hallgatóival, valamint a szakterülethez kapcsolódó interdiszciplináris alap- és alkalmazott kutatási központ létrehozása.

Melyek az Intézet kiemelt kutatási területei?

A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetében számos, a vadgazdálkodáshoz, természetvédelemhez, ökológiához és konzervációbiológiához kapcsolódó, a biodiverzitás megőrzését segítő botanikai, zoológiai, ökológiai, vadbiológiai, tájgazdálkodási, tájtörténeti, vadgazdálkodási és interdiszciplináris, azaz több tudományterületet átfogó kutatás zajlik. Ilyenek például az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése, a természetvédelmi és vadgazdálkodási kezelés, valamint az invázióbiológiai beavatkozások megalapozása. Kutatásainkban együttműködünk a hazai természetvédelmi, vadgazda és erdőgazdálkodási állami és civil szervezetekkel, valamint hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel is.

Kik az Intézet szakmai partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?

Az Intézet szakmai partnerei közé tartozik a Soproni Egyetem, mind a tíz nemzeti park igazgatóság, az állami erdőgazdaságok közül a Pilisi Parkerdő, a Gemenc EVAG és a Somogyi EFAG, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Budakeszi Vadaspark, az Agrárminisztérium, a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány, valamint a vadásztársaságok és természetvédelmi civil szervezetek, mint például az MME és a WWF. A szakmai partnerek közvetlen megbízásokkal (kutatási, monitoring és felmérési feladatok végrehajtása), tudják segíteni a tudományos munkát. Az Országos Magyar Vadászkamarával és az Agrárminisztériummal éppen most történt egy-egy együttműködés megállapodás aláírása, ugyanakkor e két intézménnyel és más partnerekkel pályázati forrásokból megvalósítható projektek útján is be tudunk kapcsolódni különböző szakmai, stratégiai fejlesztésekbe, együttműködésekbe. Kiemelt projektünk – amiben például az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint több területileg érintett nemzeti park igazgatóság és a WWF is aktív szerepet vállal – az Észak-Magyarországon élő nagyragadozó fajokra fókuszál.

Partneri kapcsolataink hallgatóink számára is nagy segítséget nyújtanak a féléves mérnöki, a nyári vagy éppen az egyes tárgyakhoz kapcsolódó gyakorlati helyek biztosítása segítségével.

A Soproni Egyetemmel a közelmúltban született meg egy megállapodás, amely a két egyetem természetvédelmi és vadgazdálkodási, illetve vadbiológiai képzései és kutatási terén kezdeményez együttműködést.

Melyek az Intézet szervezeti egységei?

  • Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék (Szent István Campus)
  • Állattani és Ökológiai Tanszék (Szent István Campus)
  • Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék (Szent István Campus)
  • Természetvédelmi Biológia Tanszék (Georgikon Campus)
  • Természetmegőrzési Tanszék (Kaposvári Campus)
  • Országos Vadgazdálkodási Adattár (Szent István Campus)

Összesen hány fő dolgozik az Intézetnél?

Az Intézetben 42 fő dolgozik.

Néhány szóban mutassa be az intézet által végzett szolgáltatásokat!

Az Intézet legfontosabb szolgáltatása az Országos Vadgazdálkodási Adattárhoz (OVA) köthető, amelynek alapítója Dr. Csányi Sándor, finanszírozása pedig a magyar állam költségvetésében folyamatosan biztosított.  Továbbá az Intézet partnerhálózata felől érkező megbízások is az Intézet által végzett szolgáltatások közé sorolhatók.

Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, beszélne erről pár szót?

Az Intézet munkatársai több nagyobb külföldi projektben is érintettek, amelyek között Erasmus+ pályázatok, H2020-as pályázatok is megtalálhatók. A legjelentősebb pályázat a The Yamnaya Impact on Prehistoric Europe (YMPACT) H2020-as konzorciális kutatási pályázat, amelyet a Helsinki Egyetem vezet és koordinál. A nemzetközi konzorciumban több német és angol egyetem mellett az ELTE és a MATE kutatói vesznek részt hazánkból.

A kutatás célja annak megértése, hogyan formálta át Eurázsia, illetve Európa kulturális, nyelvi és genetikai térképét a bronzkori jamnaya kultúra. Az eurázsiai sztyeppeövben migráló jamnaya közösségek genetikai hatása a mai napig tetten érhető több európai ország lakosságában. Genetikai markereik máig kimutathatók. Kulturális hatásukat visszavezetik az indoeurópai nyelvek kialakulásához, de minden valószínűség szerint hozzájuk kapcsolható egy, a sztyeppeövben zajló utazásokat és a távolsági kereskedelmet forradalmasító újítás is, a kerék feltalálása. A jamnaya kultúra jellegzetes sírhalmokba temetkezett, amelyeket egy jövevényszóval kurgánoknak nevezünk. A kurgánok megépítésével a kor embere nemcsak egy méltó sírhalmot emelt, hanem a kurgántest alatti talajtakaró egy részét izolálta a környezetétől. Mind a kurgánok alatti talajok, mind a kurgántestet adó talajanyag izgalmas környezettörténeti információkat rejt. Lényegében pontszerű időkapszulák az eurázsiai sztyeppeöv végtelen pusztáin.

Az YMPACT keretében a MATE kutatói hajdúsági, romániai, ukrán és bolgár kurgánok paleotalajtani, geokémiai vizsgálatával foglalkoznak. Az eltemetett talajokból feltárható környezeti információk segítenek megérteni a korabeli környezeti változásokat. Hozzájárulnak annak tisztázásához, hogy milyen környezeti változások és folyamatok váltották ki közel 5000 évvel ezelőtt a jamnaya közösségek vándorlását az eurázsiai sztyeppeöv nyugati zónájában.

Az Intézet segíti-e valamelyik nemzetközi szervezet kutatásait?

Különösen erős és élénk az Intézet együttműködése az aranysakállal kapcsolatos nemzetközi vizsgálatok tekintetében, gyakorlatilag az összes környező országgal aktív kutatói kapcsolatot ápolunk. Ennek eredménye többek között, hogy 2022-ben az Intézet aktív közreműködésében és szervezésében kerül megrendezésre a Nemzetközi Sakál Konferencia, amelyet Szerbia és Görögország után hazánk harmadikként rendezhet meg.

Kapcsolatot ápolunk az alábbi külföldi szervezetekkel: BOKU, Trinity College Dublin, University of Lausanne (Svájc), Alpine Forest Genomics Network, BFW, Beijing Forestry University, Naturhistorisches Museum Wien, Natural History Museum London, Novosibirsk State University, Museum Brno, Environmental Protection College (Velenje, Szlovénia).

Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?

Az Intézet jövőbeli céljait több szempont szerint érdemes bemutatni. Oktatási céljaink között kiemelt helyen szerepel a jelenlegi oktatási szerkezet fenntartása, amelyre nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a jövőben is. A szakképzett méhész szakirányú képzés piacra történő bevezetése és népszerűsítése szintén egy olyan oktatási cél, amelyre szeretnénk kiemelt figyelmet fordítani. Ez a képzés nemcsak a nálunk végzett hallgatók számára tud hasznos kiegészítő ismeretanyagként szolgálni, hanem más agrárszakos hallgatóknak is érdekes lehet. Szeretnénk kialakítani egy új képzést a városi területek élővilágkezelésével kapcsolatban, hiszen ezek a városi területek, mint a biodiverzitás forrópontjai egyre ismertebbek szerte a világon. A városokban megjelenő fajok és a városi élőhelyek megismerésével, az azokkal való tudatos gazdálkodással sok konfliktusforrás elkerülhetővé válna. Ezen veszélyhelyzetek kezelésére szeretnénk életre hívni a városi vadgazdálkodó-természetvédő szakirányú szakot, amelynek oktatási és jogi oldalról történő előkészületei éppen most zajlanak. Hasonló tervezett képzésünk a vadkárfelmérés és -becslés, amely szintén az előkészítés fázisában tart.

A humánpolitikai célok között a fiatal kutatók, PHD-hallgatók megtartása, támogatása szerepel. Sajnos az Intézet korfájának elöregedése, mint kortárs jelenség elérte bennünket is, így kiemelt, személyes céljaim közé tartozik a fiatal munkatársak előmenetelének segítése, támogatása. A vezető oktatók esetében azoknál, akik megfelelő teljesítményt nyújtanak minden támogatást megkapnának annak érdekében, hogy a jövőben benyújthassák MTA doktori értekezésüket. Bízom abban, hogy az elkövetkezendő öt évben három esetben is történni fog ilyen jellegű előmenetel. Fontosnak tartom a nemzetközi kutatói életbe való bekapcsolódást és aktív szerepvállalást is, kifejezetten biztatom és támogatom, hogy kollégáink kisebb, nemzetközi kapcsolatokra is lehetőséget biztosító pályázatokon vegyenek részt, ezzel építve karrierjüket, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerüket, jövőjüket.

Az Egyetem fejlesztésével megújul az Intézet infrastruktúrája, amelyre oktatási és kutatási szempontból is nagy szükség volt. Bízom benne, hogy az új szerkezetnek köszönhetően a már megvalósult néhány pozitív változás folytatódhat a jövőben is.

Melyek azok az egyéb tevékenységek, amelyeket fontosnak tart megemlíteni?

Az élővilág változatosságának globális megőrzésére kiemelt küldetésként tekint az Intézet. Fontosnak tartom, hogy az oktatott tárgyak a világviszonylatban kiemelt feladatként jelentkező, a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és az élőlények élővilágának gazdagításához szükséges szakismereteket tartalmazzák értékközpontú szemléletben, a problémák valódi okait feltárva és a megoldásokat holisztikus megközelítéssel kidolgozva. A napokban csatlakozott egyetemünk az első magyar és a világ negyedik felsőoktatási intézményeként az „Együtt a biológiai sokféleségért!” nemzetközi koalícióhoz, melynek fő célja, hogy a részt vevő szervezetek együttes erővel hívják fel a figyelmet a természeti válságra és emeljék fel szavukat az élővilág változatosságának globális megőrzéséért. Az Intézet megkezdte a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállításon való megjelenés előkészületeit, intézeti és egyetemi szinten egyaránt. Az esemény kapcsán Intézetünk aktív szerepet vállal a kapcsolódó tudományos nemzetközi konferencia szervezésében (a konferencia elnöke Prof. Dr. Csányi Sándor, a MATE professzora, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője), a magyar nyelvű, gyakorlati szakembereknek szóló konferencia megvalósításában. Ezeken túl pedig tudományos-ismeretterjesztő előadásokkal, szakmai anyagok készítésével és jelentős hallgatói részvétellel kapcsolódunk be a Világkiállítás előkészítésébe és megvalósításába is.

Forrás: MATE

Vadászat

Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében

Print Friendly, PDF & Email

Ragadozógyérítést szerveztek J-N-Szolnok vármegyében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kártevőgyérítési program ideje: 2024. március 13-20 között volt, melynek során a vadászatra jogosult feladata fokozott szőrmés és szárnyas kártevők gyérítése, egyéni és társas formában, minden a jogszabályok által megengedett eszközzel és módon.

Fotó: OMVK

A programban 33 jogosult vett részt és hozta el a program ideje alatt elejtett kártevőket.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az idei évben terítéken volt: 21 aranysakál, 222 róka, 47 borz, 6 nyest, 20 dolmányos varjú, 2 szarka, 9 szajkó

Fotó: OMVK

A programban való részvételt értékeltük úgy is, hogy a legeredményesebb jogosultakat kiemeltük.

Az értékelést és a rangsorolást a 79/2004 Vhr. 41 (1) hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után a 26. számú mellékletben meghatározott mértékű lődíj alapján területarányosan állapítottuk meg.

Fotó: OMVK

Ezek alapján:

I. helyen végzett:                      Papp Agro Kft.  Jászágó

II. helyen végzett:                     Mester Vt. Meterszállás

III. helyen végzett:                   Tiszaugi Tisza Vt.

Különdíj /legtöbb vad/:          Kunsági Dózsa Vt. Tiszagyenda

 

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Forráselosztás, etika – komoly változások!

Print Friendly, PDF & Email

Március 22-én tartotta idei rendes küldöttközgyűlését a Vadászkamara.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Március 22-én tartotta idei rendes küldöttközgyűlését a Vadászkamara. Az országos küldöttek egyebek mellett döntöttek a szervezethez kerülő (az elmúlt években jelentősen megnőtt) források elosztását szabályozó feladatarányos finanszírozási rendszer átalakításáról, valamint az Etikai Szabályzat több ponton történő szigorításáról is.

Fotó: Botta Zsófia – OMVK

Visszatekintve az elmúlt év jogszabályváltozásaira, dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke bevezetőjében kiemelt egy, a 2023-as szakmai beszámoló elején olvasható összefoglalóban is szereplő gondolatot. Mint mondta, a technikai fejlődés az ágazatunkba is begyűrűzött részben a modern megoldások, részben pedig a tavaly engedélyezett technikai eszközök révén (ezeket részletesen körüljártuk a 2023-as szakmai konferenciánkon). Ennek a folyamatnak az érdekképviselet nem kíván gátat vetni, sőt: a digitalizációban élen is jár, elég csak az elmúlt években lehetővé vált elektronikus vadászjegyérvényesítésre vagy vadászati engedély váltásra gondolni. Az új, elektronikus eszközök tekintetében azonban mindenképp külön kell választani a vadászatot és a vadgazdálkodási tevékenységet: a technikai megoldások elsősorban ez utóbbit kell, hogy erősítsék. Dr. Jámbor László hozzátette: meggyőződése szerint a 70 000 magyar vadász jelentős része továbbra sem a szóban forgó eszközökben találja meg az örömét.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az elnök csak néhány szóbeli kiegészítést fűzött hozzá a szervezet 2023. évi tevékenységéről szóló szakmai beszámolóhoz, miután ezt – a Küldöttközgyűlés minden más anyagával együtt – a jelenlévők korábban megkapták postai úton, illetve a dokumentumok elérhetők a Vadászkamara honlapján is.

  • kiemelt kamarai célokkal kapcsolatban hangsúlyozta: ezek két kardinális pontját az ifjúsági programok és a hivatásos vadászok munkafeltételeit javító programok adják. Az ezekre fordított finanszírozás az elmúlt években is növekedett, illetve szükség esetén az érdekképviselet Elnöksége átcsoportosítással biztosította a szüksége – 2023-ban a 60-on felül további, több 22 mint millió forintos finanszírozást. 2024-ben pedig – az elnökség döntése értelmében – a két célterületre külön-külön 60-60 millió forint áll rendelkezésre (A célterületek nyertes pályázatairól éves bontásban ide kattintva érhetők el információk.).
  • 2022-ben és 2023-ban szintén a vadgazdálkodási szakszemélyzetet segítő kezdeményezés volt a Hivatásos Vadászok Eszközbeszerzési Program, amelyre az első esztendőben több mint 350, míg a másodikban 280 millió forint állt rendelkezésre. A tavalyi alacsony kihasználtság miatt ezt a pályázati rendszerben működő támogatási formát nem hirdeti meg a Vadászkamara. (A program eredményeiről részletesen beszámoltunk a Nimród Hírlevél 2022 novemberi és 2023 decemberi számában.)
  • Az Országos Vadgazdálkodási Alap felhívását 2024-ben is közzéteszi a szervezet, erre 500 millió forintos keret áll rendelkezésre, a pályázati kiírás várhatóan augusztusban jelenik meg. Dr. Jámbor László emlékeztetett: 2022-ben – a vizes célterület bevezetése miatt – a pályázati igény jóval nagyobb volt a vártnál, így számos, egyébként megfelelő pályázatot kellett elutasítani forráshiány miatt. 2023-ban ezzel szemben a pályázati kedv visszaesett (vélhetően ebben szerepe volt az önrész 30-ról 40%-ra történő emelésének), így a vadászatra jogosultak nem használták ki a félmilliárdos keretet. Így a kiírás összeállításáért felelős országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság az új kiírás összeállításakor az elmúlt évek ezen tapasztalatait is figyelembe veszi majd, szükség szerint egyszerűsíti a kiírást vagy módosítja a célterületeket. (Az Alap indulása óta elért eredményeiről részletesen olvashat ide kattintva a Nimród Vadászújság 2023. augusztus számának 43-45. oldalán.)

A szakmai beszámolót a Küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta.

A 2023-ról szóló pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódóan Bajdik Péter főtitkára elmondta: a Vadászkamara Központja továbbra is mértéktartó, óvatos becslésen alapaluló tervezéssel állította össze az éves költségvetést, valamint takarékos (de az indokolt feladatokra kellő forrást biztosító) gazdálkodást folytatott. Így mintegy 30 millió forintos megtakarítással zárult a 2023-as év. A pénzügyi beszámolót Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke is elfogadásra javasolta, a Küldöttközgyűlés szintén egyhangúlag fogadta el.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A 2024-es költségvetéshez kapcsolódóan a Vadászkamara elnöksége a források elosztását valamelyest új alapokra javasolta helyezni, átdolgozva az évek óta működő feladatarányos finanszírozási rendszert. A részletekről dr. Jámbor László tartott előadást, amelyből kiderült: a javaslat szerint a vadászkamarai tagdíj a továbbiakban is a vármegyei Területi Szervezeteknél marad, a vadászati engedélyek díjából befolyó, kevésbé biztos és tervezhető, az év során beérkezők bevételek teljes egészükben a Központhoz kerülhetnek, a vadászjegyek díjából származó bevételek elosztása pedig a vadászok vármegyei létszámához igazodva, sávosan történhet. Ily módon, a tagdíjakat is figyelembe véve, abszolút összeget tekintve egyik Területi Szervezetnek sem lesz a korábbiaknál kevesebb a bevétele. A fentiek alapján a jövőben is biztosított a működéshez és a rendszeres feladatokhoz kapcsolódó költségek fedezete. Emellett a kiemelt vadászkamarai célokhoz illeszkedő, konkrét projektekre a Területi Szervezetek további finanszírozást igényelhetnek a Központtól. A forráselosztásról szóló javaslatot szintén támogatták a küldöttek.

Az elhangzott előadás prezentációjának anyagát, benne háttérinformációkkal és részletes számadatokkal ide kattintva érheti el pdf formátumban.

A Vadászkamara központjának költségvetéséről szóló előterjesztést az Elnökség egy alapszabálymódosítással összhangban készítette el oly módon, hogy a jövőben a Küldöttközgyűlés által az egyes célfeladatokra jóváhagyott források maradványait az Elnökség át tudja csoportosítani más feladatokra. Az Alapszabályt egyéb okokból is módosítani kellett, a kidolgozott előterjesztést dr. Kovács Sándor sportvadász alelnök adta elő, aki maga is aktívan részt vett az anyag előkészítésében. A módosítások – a pénzügyi kérdéseken és technikai pontosításokon túl – a Vadászkamarai törvény közelmúltban történt változásaihoz is hozzáigazították az Alapszabályt. A küldöttek támogatták úgy költségvetésről, mint mint az Alapszabály módosításáról szóló előterjesztést, így ez utóbbi révén a jövőben bizonyos pénzügyi kérdésekben a szervezet rövidebb reakcióidővel és nagyobb finanszírozási rugalmassággal tud eljárni. Dr. Jámbor László megragadva az alkalmat a Vadászkamar Központjának bizottságaihoz és szakbizottságaihoz is szólt, arra kérve azok elnökeit: olyan feladatokra igényeljenek finanszírozást a központi költségvetésből, amelyek megvalósítását valóban reálisnak látják, mivel az ilyen feladatokra elkülönített összegeknek jelentős része felhasználatlan maradt az elmúlt években.

A Vadászkamara Etikai Szabályzatának módosításáról szóló javaslatot dr. Bárándy Péter, az Etikai Bizottság elnöke terjesztette elő, a Küldöttközgyűlés támogatta.

  • A testület indokolatlan mentőkörülménynek tartja, hogy az Etikai Kódex előírásait megsértő vadászokkal szemben jelenleg csak megrovás alkalmazható szankcióként. Mivel az elmúlt években bebizonyosodott, hogy ez a szabályozás túl enyhe, a Bizottság javasolta a vonatkozó rendelkezés eltörlését.
  • A vármegyei Etikai Bizottságok munkájának egységesítését és gördülékenyebbé tételét szolgálja egy másik javaslat, amely azon esetekhez kapcsolódik, amikor több, különböző vármegyékben nyilvántartott vadász közösen követ el vétséget. Eddig minden személy esetében a lakóhelye (és a vadászjegyváltás) szerinti vármegyében folyt eljárás. A javaslat szerint ilyen esetben egyetlen vármegyei Etikai Bizottság lenne az illetékes, amelyet az Országos Bizottság elnöke jelölne ki.
  • Végezetül dr. Bárándy Péter még egy előírásra hívta fel a figyelmet, amelyet a Bizottság szintén módosítani javasol a jövőben. Jelenleg a megrovásnál súlyosabb büntetés etikai vétségért csak akkor szabható ki, ha valaki a vadászetikai szabályokat ismételten és súlyosan sérti meg. A Bizottság javaslata szerint az „és”-t „vagy”-ra kellene cserélni. Mivel a módosítani kívánt kitétel a Vadászkamarai törvényben is szerepel, azt szükséges módosítani a Szabályzat előtt, így dr. Bárándy Péter – az országos küldöttek támogatásával – azt kérte a Vadászkamara vezetőségétől: forduljon a témában a jogszabályalkotóhoz.

Fotó: Botta Zsófia – OMVK

Az „Egyebek” napirendi pontban egyebek mellett szó esett a több térségben tapasztalt hivatásos vadász hiányról, ezt a Vadászkamara elsősorban a szakirányú oktatás erősítésének ösztönzésével, így például a két tanintézményben már elindított duális képzéssel tervezi ellensúlyozni. Több vármegye küldöttjei jelezték, hogy sok vadgazdálkodó területén tapasztaltak az utóbbi időben őzelhullást (helyenként igen komolyat), amelynek okára egyelőre nem derült fény. A Vadászkamara – amely korábban is támogatott már vadgazdálkodási kutatásokat – tervezi, hogy foglalkozik a témával és előmozdítja az okok, illetve a megoldások felderítését.

A Küldöttközgyűlés munkaanyagai és határozatai ide kattintva érhetők el.

 

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Rókavakcinázás a gyakorlatban

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH szakemberei cikket írtak a rókavakcinázásról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A jelenleg használt vakcinát kifejezetten rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálására fejlesztették ki. Az oltóanyag gyengített (attenuált) élő veszettség vírust tartalmazó vakcina. Az emberek és a házi állatok oltására kizárólag elölt (inaktivált) vakcinát használnak.

Fotó: MTI

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A kísérleti oltóanyagot még csirkefejbe, kolbász darabba rejtették. Az iparszerűen gyártott a vakcinákat már iparilag előállítható, különböző paraffinokat, növényi és állati anyagokat tartalmazó, a rókáknak attraktív masszába burkolták az élő vírust tartalmazó vakcina kapszulát (PVC és alufólia buborék csomagolás). A csalianyagba jelzőanyagot is tettek, hogy a csalétek fölvétele a későbbiekben kimutatható legyen.

A vakcinázási kampány a terület kijelölésével kezdődik. A terület alapján a szakemberek megtervezik a kiszórási útvonalakat, és rögzítik az adatokat GPS-ben. A nemzetközi ajánlás alapján 20 adag/km2 sűrűséget terveznek, ami kilométerenkénti kiszórási útvonalnál 50 méterenkénti kidobást jelent.

A következő fázis a kisrepülőgépek fölkészítése, mely a kijelölt repülőtereken történik. A gépekbe szerelnek egy félautomata kidobó berendezést kézi megszakítóval, fedélzeti számítógépet, GPS berendezést és egy fenékkamerát.

Ezeket egymással összekötve betartható a tervezett útvonal, a kívánt sűrűségű kidobás és dokumentálható minden lépés: a konkrét repülési útvonal, minden egyes vakcina kidobási koordinátája, valamint a nem szórt szakasz videofelvétele is.

Ábra: NÉBIH

A földi személyzet feladata, hogy a kiszerelt ülések helyére útvonalanként elhelyezze a szükséges vakcinamennyiséget. További feladatuk az üzemanyag töltése útvonalanként, valamint a szükséges ellenőrzések elvégzése.

A repülőgépvezető átveszi a soron következő útvonal nyomtatott verzióját, ellenőrzi a gép felkészítését, az útvonalat feltölti a GPS-re, majd aktiválja a berendezéseket és felszállási engedélyt kér.

A kiindulási pont koordinátáit elérve elindítja a kiszórást. A repülés közben a pilóta folyamatosan figyeli a tilalmazott területeket (vízfelület, út, vasút, lakott terület, munkavégző személyek), melyek felett kikapcsolja a kiszórást.

A pilóta a befejezési pont koordinátáit elérve kikapcsolja a berendezéseket és visszarepül a repülőtérre. Ezt követően indul újra a ciklus. Egy útvonal általában másfél-két óráig tart.

 

Készítette: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom