Mezőgazdaság
Kiss Ferences diákok tisztították meg a Bertalan híd környékét Szegeden
Az AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 10/a osztályának diákjai Csepregi Imre és Kádár Róbert vezetésével közel 2 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze a Bertalan híd lábánál található ártéren.

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Kádár Róbert, az AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum matematika–számítástechnika szakos oktatója nyilatkozott lapunknak, az Újszegedi híd lábánál végzett szemétszedésről, amelyre 2026. június 2-án került sor. A programot Csepregi Imre erdőmérnök, mérnöktanár szervezte meg Kádár Róberttel, a 10/a osztályfőnökével közösen. Az elmúlt években megrendezett „TeSzedd!” akció szellemiségét folytatva elsőként felvették a kapcsolatot Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával, amely azonnal a kezdeményezés mellé állt, és a szervezésben is segítséget nyújtott.

A munkavégzés megkezdése előtt Csepregi Imre szakoktató balesetvédelmi oktatást tartott a 10/a osztály tanulóinak. Fotó: Kádár Róbert
Mivel a szemetelés nemcsak az erdészek problémája, hanem az egész város közös ügye, előzetesen a Bertalan híd lábánál található árteret jelölték ki a munkavégzés helyszínéül. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vezetősége vállalta, hogy zsákokat és munkavédelmi kesztyűket biztosít, valamint gondoskodik a bezsákolt hulladék elszállításáról is. Csepregi Imre szakoktató szerint a zöldszemlélet erősítésével tudatosítani kell a társadalom legszélesebb rétegeiben, hogy mindenki aktívan hozzájárulhat környezete megtisztításához. Már az is nagy eredmény, ha változik a szemlélet, amelyben a következő generációk élen járhatnak.

Fotó: Kádár Róbert
Eldobni a szemetet egy pillanat, összegyűjteni azonban rengeteg energiába és költségbe kerül. A hulladék jelentős része a veszélyes hulladékok közé tartozott, amely egy nagyobb árhullám esetén akár a Tisza medrébe is bekerülhetett volna. A munka során a diákok festékes dobozokat és injekciós tűket is találtak, amelyek komoly közegészségügyi kockázatot jelenthetnek. Az egynapos munkavégzés során a diákok megközelítőleg 2 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze, amelyet a szakemberek a munka befejezése után azonnal el is szállítottak.
Máhig József, az AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója lapunknak elmondta, hogy az iskola mindig is szívügyének tekintette a környezetvédelmet. Hozzátette: a Kiss Ferences diákok jó szívvel álltak egy olyan ügy mellé, amely mindannyiunk közös érdeke.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Kádár Róbert, az AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum matematika–számítástechnika szakos oktatója
Kiemelt cikk
Zölden is levágható a kukorica – a minisztérium könnyíti az aszálykár-bejelentés szabályait
A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat
A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat annak érdekében, hogy a kukoricatermelők zölden levághassák, silózhassák a kukoricájukat, ha a termés olyan mértékben károsodott, hogy a betakarítás már nem gazdaságos.
A szaktárca ezért kezdeményezte a kárenyhítési rendelet módosítását, aminek eredményeként a termelők kivételes jelleggel a növény levágását követően is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb 2026. augusztus 15-ig.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az ország több térségében a tartós csapadékhiány következtében a kukorica várható hozama jelentősen elmarad a szokásostól, ezért számos gazdálkodó számára indokolttá válhat a lábon álló növény levágása, silózása a további veszteségek és a takarmányhiány mérséklése érdekében. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor ezt eddig nem tette lehetővé a kárenyhítő juttatásra való jogosultság veszélyeztetése nélkül. A kárbejelentés feltétele, hogy a gazdálkodó nyilatkozzon arról, hogy az arányos termelői felelősségvállalás és a szakszerű művelési kötelezettség teljesítése érdekében járt el, illetve georeferált fényképpel igazolja, hogy a kárbejelentéskor az érintett területen már nem található lábon álló növény.
A módosítás célja, hogy a termelők a rendkívüli aszályhelyzetben a szakmailag indokolt döntéseket meghozhassák anélkül, hogy emiatt elesnének a kárenyhítési rendszer nyújtotta támogatástól. A szabályozás ugyanakkor továbbra is biztosítja, hogy a kárenyhítési rendszer kizárólag a tényleges károk enyhítését szolgálja, és ne adjon lehetőséget indokolatlan előnyszerzésre. A szükséges rendeletmódosítás folyamatban van, ezért a gazdálkodók a veszteségek mérséklése érdekében indokolt kármentési munkálatokat haladéktalanul megkezdhetik.
A kormány a rendkívüli aszályhelyzetben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a gazdálkodókra, a kárenyhítési szabályok rugalmasabbá tételével, és a likviditást erősítő intézkedésekkel egyaránt azon dolgozik, hogy a termelők minél kisebb veszteséggel vészeljék át a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket.
Forrás: AÉM
Mezőgazdaság
Segédlet a vis maior bejelentésekhez – tudnivalók és gyakorlati példák
Segédletet készítettek a vis maior bejelentésekhez
A Magyar Államkincstár és az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium szakértői által közösen összeállított alább letölthető tájékoztató a vis maior bejelentések benyújtásához nyújt gyakorlati segítséget.

Fotó: AÉM
Mezőgazdaság
Vis maior tájékoztató Aszály – 2026
Közleményt adott ki az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium az aszály miatti vis maior bejelentésekről.
2026-os év az agrárium számára ismét rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények között indult, mivel a tavaszi időszakban kialakult jelentős csapadékhiány az ország csaknem teljes területén súlyos aszályhelyzetet eredményezett. A tartós nedvességhiány következtében számos szántóföldi kultúrában a vetések kelése elmaradt vagy csak részlegesen valósult meg, a kikelt állományok fejlődése pedig jelentősen visszamaradt. A kialakult helyzet komoly termelési kockázatot jelent a gazdálkodók számára, amely az idei terméseredményekre és a mezőgazdasági vállalkozások gazdasági stabilitására egyaránt kedvezőtlen hatással lehet.

Fotó: KAP
Felhívjuk azon gazdálkodók figyelmét, akik az aszályhelyzet következtében nem vagy várhatóan nem tudják teljesíteni az agrártámogatási jogviszonyhoz kapcsolódó egyes támogatási feltételeket és kötelezettségeket, hogy a vonatkozó szabályozásnak megfelelően tegyék meg a szükséges vis maior bejelentést, hogy az esetleges jogkövetkezmények alól mentesüljenek. Fontos megjegyezni, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer keretében tett kárbejelentés nem minősül vis maior kérelemnek, azt külön szükséges megtenni.
Az alábbiakban közzétett ismertetőben összefoglaljuk a gazdálkodók számára az aszály miatti vis maior bejelentések legfontosabb információit, illetve gyakori példák felsorolásával kívánjuk segíteni a szabályok értelmezését.
Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium tárgykörben készült részletes tájékoztató az alábbiakban tölthető le.
Letölthető csatolmányok
Forrás: KAP































