Vadászat
Barátok közt – vadász módra…
Ahogyan a mondás tartja: senki nem lehet próféta a saját falujában, így én sem vadásztam szülőfalumban már nagyon régen. A harminc évvel ezelőtti vezetőség nehezen viselte, hogy néhány fiatal szeretne beleszólni a vadászturizmus alakításába, ezért én ezt nem is erőltettem. Oda vittem csoportokat, ahol szívesen láttak bennünket, meg ahol örültek nekünk.
Azóta már sok minden megváltozott. Mások irányítják a vadászatot meg a falut is. Amikor meghívást megkaptam az új vezetőségtől, előbb meglepődtem, aztán megörültem.
Vártam a vasárnapot, és igazából nemcsak a vadászatot, hanem az ismerősökkel való találkozást is. Néha még hazamegyek a szülői házba, de már nem érzem, hogy otthon volnék.
Akkor reggel viszont előbb a vendéglátóm házában, majd később a vadászházban is újra otthon éreztem magam. Ez a találkozó reggelivel kezdődött, mégpedig egyik ismerősöm ünnepelte ötvenedik születés napját. Megveregettük a vállát, és mondtuk neki, hogy most, élete egyharmadánál komolyan el kell gondolkodnia rajta, mit kezd a hátramaradt kétharmaddal.
Utána pedig a csapat egy része gyalog indult a nem messze lévő vadászterületre, minket, vendégeket meg egy erre a célra gyártott utánfutóval kivittek az erdő túloldalára. Ott beálltunk várni a hajtók által felriasztott fácánokat. Nemsokára repültek is. Volt nagy durrogás, rájuk is lőttünk, meg melléjük is. Utána a kis erdő végében lévő csalitost hajtottuk meg közösen.
Itt sajnos több volt a tyúk — melyre nem lőhettünk —, mint a kakas, de azért ez sem volt rossz. Igaz, egy róka úgy húzta el a csíkot, hogy még csak köszönni sem tudtunk neki, nemhogy rálőni. Bár szerintem ő ezt nem is bánta. Utána meg a Krivaja patak forrása felé haladva hajtottuk a nádast.
Ott vettem észre, hogy nálam meg válás van készülőben, szerencsére nem a nejemmel, hanem a bakancsom felsőrésze készült válni az aljától. Hiába, a jó bácskai sár igazi vendégmarasztaló. Így aztán vizes zokniban, de büszkén gyalogoltam a többiek között. Árpi, aki előttem menetelt, hirtelen megijesztett egy fácánkakast a két lövésével, és amíg a puskát töltötte, az addig a nádasban lapuló róka a farkát lobogtatva elszaladt.
Persze mindannyian méltatlankodva kurjásztunk utána, és csak akkor vettük észre, amikor a mögöttünk jövők elkezdtek durrogtatni, hogy a másik róka meg visszatört. Na, azt már meglőtték! Közben szálltak a fácánok is szép számmal. Egy kicsit megzavartak bennünket a fácántyúkok, mert a ködös, szürke időben nehéz volt őket megkülönböztetni a kakasoktól, de egyet sem lőttünk, és ez is a csapat odafigyelését, érettségét jelzi.
Külön dicséretet érdemel a fiatal vadászmester, aki jól szabta meg a hajtásban részt vevők számát, arányát, figyelve az idősebbek teherbírására és mindannyiunk biztonságára. Dél körül mindenki jókedvűen, jó hangulatban tért vissza a vadászházba, ahol Kósa Zoltán óriási tárcsáján sütött finomságokkal vendégeltek meg bennünket.
Mondtam is Zolinak, hogy nemcsak a bajusza nőtt meg az alatt a pár év alatt, amíg nem vadásztunk együtt, hanem biztosan az étvágya is, azért csináltatott ekkora tárcsát. Mosolyogva mondta: — Kell valamit hagyni az utódoknak is! Igaza volt, én is csináltatok egyet! Késő estig maradtunk. Beszélgettünk mindenféléről, jó meg rossz dolgokról is. Ezúton is köszönöm a szép napot, a vadászat és az otthon élményét! Remélem, még sokszor élhetjük meg együtt, barátok közt, vadász módra!
hetnap.rs
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.
A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.
A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.
A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.
Forrás: DjZ
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund



You must be logged in to post a comment Login