A mezeipocok-invázió ellensúlyozására a NÉBIH engedélyezte a földhasználók részére a nem fajszelektív Redentin 75 RB rágcsálóírtó szer 2014. július 31-ig történő forgalomba hozatalát és felhasználását. Az engedélyezés következményeként szükséges felhívni a vadászatra jogosultak figyelmét a szer vadgazdálkodásra ártalmas hatásaira.

Az utóbbi napokban több helyen megjelent, és a zöld szervezetek részéről egyértelmű tiltakozást váltott ki a mezei pocok elleni Redentines mérgezés. A mezeipocok-invázió ellensúlyozására a NÉBIH engedélyezte a földhasználók részére a nem fajszelektív Redentin 75 RB rágcsálóírtó szer 2014. július 31-ig történő forgalomba hozatalát és felhasználását.

Az engedélyezés következményeként szükséges felhívni a vadászatra jogosultak figyelmét a szer vadgazdálkodásra ártalmas hatásaira. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a vadászatra jogosultak napi kapcsolatot tartsanak a gazdálkodó mezőgazdasági üzemekkel, földhasználókkal, hogy az eljárás során a lehető legkisebb mértékre csökkentsék a káros hatásokat.

A vadászara jogosultak tudomására kell hozni, hogy a szer felhasználása az alábbi feltételekkel engedélyezett:

• A rágcsálóirtó szer felhasználható kalászos gabona és őszirepcekultúrákon kívül szántóföldi területeken, teljes felületkezeléssel 20–40 kg/ha dózisban, légi és földi gépes alkalmazással. Ha a kezelendő szántóföldi területeken a kezelés előtt a növényvédelmi szakirányító által felvételezett mezei pocok népesség száma 6 db lakott járat/100 m² vagy ennél kevesebb, és a terület kultúrnövény általi borítottsága nem éri el a 80%-ot, a védekezések csak járatkezeléssel végezhetők el 6 g/járat (legföljebb 6 kg/ha) dózisban. Ennél nagyobb mezeipocok-népesség, vagy 80–100%-os borítottság esetén a kezelések teljes felületen a magasabb területi dózisok szerint földi és légi kezeléssel is elvégezhetők.
• A kezelés kizárólag növényvédelmi szakmérnök felügyeletével történhet. A táblán a mezei pockok által lakott járatok számát előzetesen fel kell mérni. A lakott járatok számát, valamint a terület és a tervezett kezelés információit adatlapon rögzíteni kell. A növényvédelmi szakmérnök által kitöltött adatlapot a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán jóvá kell hagyatni.
• A kezelt területen az élő vad viselkedését figyelemmel kell kísérni! A kezelések során vadgazdálkodási szakember segítségét kell igénybe venni, és gondoskodni kell a vadak riasztásáról. Ragadozó madarak részére kihelyezett ülőfákkal ellátott területen a kezelés nem végezhető.
• Biztosítani kell, hogy a kezelt területen esetleg elhullott állatokat illetéktelen személy vagy ragadozó, dögevő állat ne szedje össze. Kezelés után a területet két héten át külön jelöléssel kell ellátni: „A terület klórfacinon hatóanyag tartalmú véralvadásgátló rágcsálóirtó szerrel van kezelve, amelynek ellenszere a K1 vitamin!”
• Természetvédelmi terület határától 300 m-es védőtávolságot kell tartani.
• A légi alkalmazáskor a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Légi kijuttatás esetén a vízi szervezetek védelme érdekében a felszíni vizektől 20 m-es védőtávolságot kell biztosítani.
• Tekintettel arra, hogy a szer a melegvérűekre kifejezetten veszélyes, külön fel kell hívni a vadászatra jogosultak figyelmét, hogy az esetleges mérgezésből eredő elhullásokat szíveskedjenek a megyei kormányhivatal illetékes főállatorvosa és a megyei érdekképviselet felé jelezni, és az elhullásról dokumentumokat készíteni.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet részéről elismerjük a mezőgazdaság prioritását, de nem értünk egyet azokkal a módszerekkel és technológiákkal, amelyek veszélyeztetik a védett és vadászható élővilágot. A vadgazdálkodók maguk is keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel az ilyen súlyos helyzetek kezelhetők, erre jó például szolgál Békés megye, ahol a Redentines kukoricát, illetve tritikálét a vadállomány védelme érdekében – a kijuttatás előtt – tovább kezelik olyan riasztó szaganyagokkal (húsliszt, halliszt), amelyet a vad nem szívesen fogyaszt.

A mérgezések megkezdése óta a területekről komolyabb elhullásokról jelentések eddig még nem érkeztek, és reméljük, hogy a pocokfertőzöttségnek megfelelő arányban kijuttatott szer nagyobb részét a káros rágcsálók fogják elfogyasztani, ezért minimális lesz a vadállományban keletkező elhullás.

Pechtol János
ügyvezető elnök
OMVV