Vadászat
Tájékoztató a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szerről
A mezeipocok-invázió ellensúlyozására a NÉBIH engedélyezte a földhasználók részére a nem fajszelektív Redentin 75 RB rágcsálóírtó szer 2014. július 31-ig történő forgalomba hozatalát és felhasználását. Az engedélyezés következményeként szükséges felhívni a vadászatra jogosultak figyelmét a szer vadgazdálkodásra ártalmas hatásaira.
Az utóbbi napokban több helyen megjelent, és a zöld szervezetek részéről egyértelmű tiltakozást váltott ki a mezei pocok elleni Redentines mérgezés. A mezeipocok-invázió ellensúlyozására a NÉBIH engedélyezte a földhasználók részére a nem fajszelektív Redentin 75 RB rágcsálóírtó szer 2014. július 31-ig történő forgalomba hozatalát és felhasználását.
Az engedélyezés következményeként szükséges felhívni a vadászatra jogosultak figyelmét a szer vadgazdálkodásra ártalmas hatásaira. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a vadászatra jogosultak napi kapcsolatot tartsanak a gazdálkodó mezőgazdasági üzemekkel, földhasználókkal, hogy az eljárás során a lehető legkisebb mértékre csökkentsék a káros hatásokat.
A vadászara jogosultak tudomására kell hozni, hogy a szer felhasználása az alábbi feltételekkel engedélyezett:
- A rágcsálóirtó szer felhasználható kalászos gabona és őszirepcekultúrákon kívül szántóföldi területeken, teljes felületkezeléssel 20–40 kg/ha dózisban, légi és földi gépes alkalmazással. Ha a kezelendő szántóföldi területeken a kezelés előtt a növényvédelmi szakirányító által felvételezett mezei pocok népesség száma 6 db lakott járat/100 m2 vagy ennél kevesebb, és a terület kultúrnövény általi borítottsága nem éri el a 80%-ot, a védekezések csak járatkezeléssel végezhetők el 6 g/járat (legföljebb 6 kg/ha) dózisban. Ennél nagyobb mezeipocok-népesség, vagy 80–100%-os borítottság esetén a kezelések teljes felületen a magasabb területi dózisok szerint földi és légi kezeléssel is elvégezhetők.
- A kezelés kizárólag növényvédelmi szakmérnök felügyeletével történhet. A táblán a mezei pockok által lakott járatok számát előzetesen fel kell mérni. A lakott járatok számát, valamint a terület és a tervezett kezelés információit adatlapon rögzíteni kell. A növényvédelmi szakmérnök által kitöltött adatlapot a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán jóvá kell hagyatni.
- A kezelt területen az élő vad viselkedését figyelemmel kell kísérni! A kezelések során vadgazdálkodási szakember segítségét kell igénybe venni, és gondoskodni kell a vadak riasztásáról. Ragadozó madarak részére kihelyezett ülőfákkal ellátott területen a kezelés nem végezhető.
- Biztosítani kell, hogy a kezelt területen esetleg elhullott állatokat illetéktelen személy vagy ragadozó, dögevő állat ne szedje össze. Kezelés után a területet két héten át külön jelöléssel kell ellátni: „A terület klórfacinon hatóanyag tartalmú véralvadásgátló rágcsálóirtó szerrel van kezelve, amelynek ellenszere a K1 vitamin!”
- Természetvédelmi terület határától 300 m-es védőtávolságot kell tartani.
- A légi alkalmazáskor a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Légi kijuttatás esetén a vízi szervezetek védelme érdekében a felszíni vizektől 20 m-es védőtávolságot kell biztosítani.
- Tekintettel arra, hogy a szer a melegvérűekre kifejezetten veszélyes, külön fel kell hívni a vadászatra jogosultak figyelmét, hogy az esetleges mérgezésből eredő elhullásokat szíveskedjenek a megyei kormányhivatal illetékes főállatorvosa és a megyei érdekképviselet felé jelezni, és az elhullásról dokumentumokat készíteni.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet részéről elismerjük a mezőgazdaság prioritását, de nem értünk egyet azokkal a módszerekkel és technológiákkal, amelyek veszélyeztetik a védett és vadászható élővilágot. A vadgazdálkodók maguk is keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel az ilyen súlyos helyzetek kezelhetők, erre jó például szolgál Békés megye, ahol a Redentines kukoricát, illetve tritikálét a vadállomány védelme érdekében – a kijuttatás előtt – tovább kezelik olyan riasztó szaganyagokkal (húsliszt, halliszt), amelyet a vad nem szívesen fogyaszt.
A mérgezések megkezdése óta a területekről komolyabb elhullásokról jelentések eddig még nem érkeztek, és reméljük, hogy a pocokfertőzöttségnek megfelelő arányban kijuttatott szer nagyobb részét a káros rágcsálók fogják elfogyasztani, ezért minimális lesz a vadállományban keletkező elhullás.
Pechtol János
ügyvezető elnök
OMVV
Vadászat
KITEKINTŐ: Németoszág – A mosómedvék alkalmazkodnak: miért nem működnek már sokszor a csapdák?
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben. De milyen módszerekkel próbálja a város visszaszorítani az állományt – és mennyire eredményesek ezek?
A Bielefeld városa (Észak-Rajna–Vesztfália tartomány) a múlt héten tette közzé a 2025/26-os vadászati év mosómedve-terítékét: összesen 1374 állatot ejtettek el. Ez jóval magasabb szám, mint az előző években. Összehasonlításképpen: 2022/23-ban 440, 2023/24-ben 700, míg 2024/25-ben 918 mosómedvét lőttek ki.

Fotó: Pixabay
A jelentős növekedés annak is köszönhető, hogy egyre több vadász vállalt szerepet a megelőzésben és az állomány gyérítésében. Bielefeld városának közrendészeti hivatala – mint alsóbb szintű vadászati hatóság – a szerkesztőség megkeresésére közölte:
„A város felhívását követően tavaly mintegy húsz vadász jelentkezett pluszban arra, hogy segítséget nyújtson az ingatlan- és háztulajdonosoknak a mosómedvék által okozott problémák kezelésében. Ez egyrészt tanácsadást jelent arra vonatkozóan, miként lehet megakadályozni, hogy a mosómedvék bejussanak az épületekbe, másrészt pedig csapdázással történő befogást a lakott, vadászatilag korlátozott területeken.”
Hogyan próbálják visszaszorítani a mosómedvéket?
Arra a kérdésre, hogy milyen módszerekkel próbálják a vadászok és a város csökkenteni a mosómedve-állományt, a hivatal a megelőzésre és a vadászatra hivatkozott:
„A város különféle tájékoztató anyagokkal – online felületeken, szórólapokon, telefonos megkeresések során – hívja fel a figyelmet a megelőzés fontosságára. Kiemelten kérik a lakosságot, hogy ne hagyjanak ki élelmet, például madár- vagy süneleséget, valamint akadályozzák meg, hogy az állatok feljuthassanak a tetőkre. A vadászterületeken a gyérítés lövéssel és csapdázással történik, míg lakóövezetekben és házak környékén kizárólag csapdázással.”
Tovább fokozzák a vadászatot?
Arra a kérdésre, hogy a város tervezi-e a mosómedvevadászat további intenzívebbé tételét, nem érkezett konkrét válasz. A hivatal szerint ez a vadászterületeken a vadászatra jogosultak döntésén múlik, a lakott területeken pedig az ingatlantulajdonosok igénye szabja meg a beavatkozás mértékét.
A város a populáció visszaszorításának sikerességéről sem tudott előrejelzést adni:
„Előrejelzés nem lehetséges, mivel nincsenek pontos adatok a mosómedve-állomány nagyságáról, és az jelenleg nem is mérhető fel megbízhatóan. Elképzelhető például az is, hogy az intenzívebb vadászatot kezdetben magasabb szaporodási ráta ellensúlyozza.”
A hivatal szerint a mosómedvék rendkívül tanulékony állatok, ami jelentősen megnehezíti a csapdázásukat:
„A csapdával történő vadászatnak az állatok tanulóképessége miatt megvannak a korlátai. Egyre több megfigyelés szól arról, hogy a mosómedvék alaposan megvizsgálják a csapdákat, de nem mennek bele. Többször azt is megfigyelték, hogy a mosómedvék kinyitották a csapdákat, amikor fajtársaik azokba beszorultak.”
Forrás: Pirsch
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Szakszerűtlenül elhelyezett vaddisznótetemek miatt nyomoz a rendőrség Iphofennél
Vaddisznótetemekkel teli utánfutó miatt nyomoz a kitzingeni rendőrkapitányság
Iphofen (Kitzingen járás). Szokatlan és egyben felháborító esettel foglalkozott szerdán délelőtt a kitzingeni rendőrkapitányság: a „NatURwald Wolfsee” erdei tanösvény parkolójában egy otthagyott utánfutóra bukkantak, amelyből erős bomlásszag áradt. A helyszínre érkező rendőrök gyanúja hamar beigazolódott – az utánfutóban több vaddisznótetem volt.

Egy Iphofen közelében lévő erdei parkolóban vaddisznótetemekkel teli utánfutót találtak – a rendőrség nyomoz. Fotó: DJZ
A rendőrséghez reggel 10:15 körül érkezett bejelentés az erős, kellemetlen szagról. A járőrök nemcsak a súlyos bomlásszagot észlelték, hanem az utánfutóból kifolyó szerves folyadékokat is – ami egyértelműen arra utalt, hogy az elhullott vadakkal vagy a vadfeldolgozásból származó maradványokkal nem megfelelően bántak.
A jármű tulajdonosát, egy 35 éves férfit a Neustadt an der Aisch–Bad Windsheim járásból azonosították, aki később megjelent a helyszínen és kinyitotta az utánfutót.
Az utánfutóból összesen nyolc vaddisznótetem került elő. A jelenlegi információk szerint ezeket szabályosan egy állati hulladékkezelő telepre kellett volna szállítani. Hogy az utánfutót miért hagyták egy érzékeny természeti területen, azt a folyamatban lévő nyomozás vizsgálja.
A kitzingeni rendőrkapitányság arra kéri az esetleges tanúkat, hogy akik információval rendelkeznek az utánfutó ott hagyásának időpontjáról vagy gyanús megfigyelésekről, jelentkezzenek a 09321/141-0 telefonszámon.
Forrás: DJZ
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund



You must be logged in to post a comment Login