Vadászat
Tájékoztató a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szerről
A mezeipocok-invázió ellensúlyozására a NÉBIH engedélyezte a földhasználók részére a nem fajszelektív Redentin 75 RB rágcsálóírtó szer 2014. július 31-ig történő forgalomba hozatalát és felhasználását. Az engedélyezés következményeként szükséges felhívni a vadászatra jogosultak figyelmét a szer vadgazdálkodásra ártalmas hatásaira.
Az utóbbi napokban több helyen megjelent, és a zöld szervezetek részéről egyértelmű tiltakozást váltott ki a mezei pocok elleni Redentines mérgezés. A mezeipocok-invázió ellensúlyozására a NÉBIH engedélyezte a földhasználók részére a nem fajszelektív Redentin 75 RB rágcsálóírtó szer 2014. július 31-ig történő forgalomba hozatalát és felhasználását.
Az engedélyezés következményeként szükséges felhívni a vadászatra jogosultak figyelmét a szer vadgazdálkodásra ártalmas hatásaira. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a vadászatra jogosultak napi kapcsolatot tartsanak a gazdálkodó mezőgazdasági üzemekkel, földhasználókkal, hogy az eljárás során a lehető legkisebb mértékre csökkentsék a káros hatásokat.
A vadászara jogosultak tudomására kell hozni, hogy a szer felhasználása az alábbi feltételekkel engedélyezett:
- A rágcsálóirtó szer felhasználható kalászos gabona és őszirepcekultúrákon kívül szántóföldi területeken, teljes felületkezeléssel 20–40 kg/ha dózisban, légi és földi gépes alkalmazással. Ha a kezelendő szántóföldi területeken a kezelés előtt a növényvédelmi szakirányító által felvételezett mezei pocok népesség száma 6 db lakott járat/100 m2 vagy ennél kevesebb, és a terület kultúrnövény általi borítottsága nem éri el a 80%-ot, a védekezések csak járatkezeléssel végezhetők el 6 g/járat (legföljebb 6 kg/ha) dózisban. Ennél nagyobb mezeipocok-népesség, vagy 80–100%-os borítottság esetén a kezelések teljes felületen a magasabb területi dózisok szerint földi és légi kezeléssel is elvégezhetők.
- A kezelés kizárólag növényvédelmi szakmérnök felügyeletével történhet. A táblán a mezei pockok által lakott járatok számát előzetesen fel kell mérni. A lakott járatok számát, valamint a terület és a tervezett kezelés információit adatlapon rögzíteni kell. A növényvédelmi szakmérnök által kitöltött adatlapot a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán jóvá kell hagyatni.
- A kezelt területen az élő vad viselkedését figyelemmel kell kísérni! A kezelések során vadgazdálkodási szakember segítségét kell igénybe venni, és gondoskodni kell a vadak riasztásáról. Ragadozó madarak részére kihelyezett ülőfákkal ellátott területen a kezelés nem végezhető.
- Biztosítani kell, hogy a kezelt területen esetleg elhullott állatokat illetéktelen személy vagy ragadozó, dögevő állat ne szedje össze. Kezelés után a területet két héten át külön jelöléssel kell ellátni: „A terület klórfacinon hatóanyag tartalmú véralvadásgátló rágcsálóirtó szerrel van kezelve, amelynek ellenszere a K1 vitamin!”
- Természetvédelmi terület határától 300 m-es védőtávolságot kell tartani.
- A légi alkalmazáskor a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Légi kijuttatás esetén a vízi szervezetek védelme érdekében a felszíni vizektől 20 m-es védőtávolságot kell biztosítani.
- Tekintettel arra, hogy a szer a melegvérűekre kifejezetten veszélyes, külön fel kell hívni a vadászatra jogosultak figyelmét, hogy az esetleges mérgezésből eredő elhullásokat szíveskedjenek a megyei kormányhivatal illetékes főállatorvosa és a megyei érdekképviselet felé jelezni, és az elhullásról dokumentumokat készíteni.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet részéről elismerjük a mezőgazdaság prioritását, de nem értünk egyet azokkal a módszerekkel és technológiákkal, amelyek veszélyeztetik a védett és vadászható élővilágot. A vadgazdálkodók maguk is keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel az ilyen súlyos helyzetek kezelhetők, erre jó például szolgál Békés megye, ahol a Redentines kukoricát, illetve tritikálét a vadállomány védelme érdekében – a kijuttatás előtt – tovább kezelik olyan riasztó szaganyagokkal (húsliszt, halliszt), amelyet a vad nem szívesen fogyaszt.
A mérgezések megkezdése óta a területekről komolyabb elhullásokról jelentések eddig még nem érkeztek, és reméljük, hogy a pocokfertőzöttségnek megfelelő arányban kijuttatott szer nagyobb részét a káros rágcsálók fogják elfogyasztani, ezért minimális lesz a vadállományban keletkező elhullás.
Pechtol János
ügyvezető elnök
OMVV
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.

Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.

Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.

Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.

Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.

Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131







You must be logged in to post a comment Login