Vadászat
Kerítésbontás Zalában
Haragos böjti szél fogadta március 28-án reggel a hottói faluvégen gyülekező vadászokat. A zalaegerszegi Nimród Vadásztársaság elszánt csapata nagy fába vágta fejszéjét: a vadászterület Boroserdő nevű erdőrészében egy öthektáros, nyolcéves tölgytelepítést körülvevő vadvédelmi kerítés eltávolítását tűzte ki célul. Az erdő gazdája és kezelője, a Zalaerdő Zrt. kezdeményezte a feleslegessé vált kerítés elbontását, melyet a vadásztársaság két okból is támogatott. Egyrészt a nagyvad számára újra átjárhatóvá válik az erősen szabdalt, szederindás, igazi „vadrejtő” terület, másrészt a drága bérmunka társadalmi munkára váltásával a társaság anyagilag sem jár rosszul.
A 28 fős különítmény Paál Tibor elnök és Dukai Imre vadászmester irányításával fogott neki a munkának. A nyolc éve épített kerítés alaposan próbára tette a párokban dolgozó vadászokat. A kemény akácoszlopokba vert rozsdás szegek kihúzása-eltörése után a tekintélyes súlyú és terjedelmű acélpanelek leemelése és az erdő szélére való „kiközelítése”, depózása nem kiscserkészeknek való munkát jelentett.
Az igazi harci feladatnak azonban a háromméteres akácoszlopoknak a földből való kihúzása és az erdőből történő kihordása bizonyult. A meredek, szabdalt, szederindás terepen a traktor segítségére csak korlátozottan lehetett számítani, maradt hát a „fogjuk meg fiúk, aztán hórukk!” klasszikus módszer.
A szorgos munka közben azért beszélgetésre is maradt idő, amelynek központi témája mi más is lehetett volna, mint a vadkár és a vadkerítések örökzöld problémaköre. A jelenlévő vadászok egyetértettek abban, hogy az egyre lázasabban dúló bekerítősdit végre abba kellene hagyni. Az egész erőlködés nemcsak hogy veszettül drága, de egyre inkább eredménytelen, sőt minden oldalon káros következményekkel járó zsákutca, amellyel nem csökken, hanem inkább nő a vadkár mértéke.
A bekerített mezőgazdasági táblákról, erdőrészekből kiszorított szarvas- és vaddisznóállomány a maradék, nem védett kultúrákra zúdul, ahol aztán elviselhetetlen károkat okoz. Közben persze a kerítéssel „óvott” területeken is lesz vadkár, hiszen minden szakember tudja, hogy a disznó ellen a villanypásztor jószerivel semmit sem ér, a szarvas is megtalálja a réseket, és – most már kerítés mögött – sokszor tartósan megtelepedve pusztítja a termést.
Ha kevesebb lenne a kerítés – érveltek a jelenlévők –, nagyobb területen oszlana meg a vadállomány, és a kártétel is arányosabban jelentkezne a vadászterületen. Ezen túlmenően a vad nyugodtabban mozogna élőhelyén, kevésbé szorulna az utak mellé, ahol aztán a sok zavarás miatt gyakrabban válik vadelütés áldozatává, és újabb drága vadkár okozójává.
Természetesen senki nem vitatja a vadvédelmi kerítés létesítésének szükségességét, különösen indokolt esetekben. Makkvetéses erdőfelújítás indításakor elkerülhetetlen a túráskár kivédése kerítéssel, hasonlóan fontos lehet néhány erősen vadkárérzékeny fafaj, illetve mezőgazdasági kultúra kerítéssel való megvédése. A jelenlegi „mindent bekerítünk” törekvés azonban tarthatatlan – füstölögtek a sokat látott nimródok –, és aggodalommal szóltak arról is, hogy az új Vadászati Törvény előkészítése során sem tapasztaltak elegendő elszánást az illetékesek részéről a probléma rendezése érdekében.
A tartalmas, súlyos gondokat felvető beszélgetés közben egyre fogytak a rozsdás panelek, a mind nehezebbnek tűnő kerítésoszlopok, s a déli órákra újra szabadon átjárhatóvá vált a tölgyes fiatalos.
Paál Tibor elnök értékelte az elvégzett munkát, többek között bejelentette, hogy a huszonnyolc tag a délelőtt folyamán elbontott 1200 méter kerítést, biztonságba helyezett közel 400 db kerítésoszlopot, 200 db acélpanelelemet, amelyeknek döntő többsége újra felhasználható lesz. Elmondta továbbá, hogy az Intéző Bizottság tervez még egy hasonló, de kisebb terjedelmű vadkerítés elbontását, amelyhez kéri a tagság hasonló aktív támogatását, egyben köszöni a mostani nehéz feladathoz való példás hozzáállást.
vadaszat.net
Vadászat
Hivatásos vadászok kötelező továbbképzése
Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését
Csákvár – Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését. A hivatásos vadász alelnök, Haas Béla nevével jegyzett meghívóban szereplő témákra érkező jelentős számú résztvevővel megtelt a Publo Panzió konferencia nagyterme. A rendezvény elején az alelnök megköszönte a több mint negyedszázaddal ezelőtt alakult jelenlegi vadászkamarai rendszer alapító-megyei titkárának, a nyugdíjba vonuló Pechtol Lajosnak, 28 év szolgálati ideje alatt végzett munkáját.

Fotó: OMVK
Élénk érdeklődés kísérte az Országos Magyar Vadászati Védegylet Országos Drón Szakbizottságának (ODSZB) tagja, dr. Bleier Norbert tájegységi hivatásos vadász előadását, aki a szakbizottság feladatai közül kiemelte a korszerű technika széleskörű megismertetését, oktatásának megszervezését, információs rendszerének kidolgozását.

Fotó: OMVK
A drónoknak a vadgazdálkodás szolgálatába állítása mellett érvelt. A módszer mellett szól a technika könnyű kezelhetősége, a vizsgálati terep zavarásmentessége, a munkafolyamat pontossága, gyorsasága, dokumentálhatósága. Alkalmas vadállomány megfigyelésére, létszámbecslésre, vagyonvédelemre, őzgida- és fészekalj mentésre, vadkárfelmérésre, mezőgazdasági területek monitorozására, agrártechnológiai problémák feltárására, állandó és időszakos kerítések ellenőrzésére. Becsült adatok egyike szerint, Magyarországon évente 3000-3500 őzgidát kaszálnak el, megszámlálhatatlan, hogy hány földön fészkelő madár és fészekalj pusztul el, ugyanis a jelenlegi agrotechnikai eszközök alkalmatlanok a megelőzésre. Svájcban, Németországban és Ausztriában már megfelelő jogszabályi háttérrel történik a mentés – a civilekkel közösen. Ez előrelépést jelentene idehaza is a vadász/vadászatellenes társadalmi légkör változásában.

Fotó: OMVK
A NÉBIH ASP tanácsadója, Právetz András az afrikai sertéspesti járvány aktuális hazai helyzetét ismertette. Romániában, Szerbiában és Horvátországban a vírus mind a házi sertés, mind pedig a vaddisznó állományokban jelen van. A Börzsöny-hegységben történt idei (2025. január 23-i) kitörés határon átnyúló fertőzésgóchoz tartozik. Minden vármegyében az egy éven belüli pozitív esetek korrelációt mutatnak a határon túli esetekkel, ez alól kivétel az ÉK-Dunántúli Régió, a 2024-25-ös vadászati év, 757 esetszámával. Komárom- Esztergom vármegyében ötszörös növekedést, Pest vármegyében háromszoros emelkedést mutatnak a statisztikák az előző vadászati idényre. Az idei első negyedéves számok további növekedést jeleznek.

Fotó: OMVK
Az ASP járvány lehetséges földrajzi továbbterjedése Fejér vármegyét kiemelten érinti. A kockázati tényezők között találjuk az M1-es autópályán történő átjutást, a dunai terjedést és a behurcolást: a Duna és az M1-es autópálya által határolt területen belül a vírus terjedésének nincs természetes vagy mesterséges akadálya. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén felkészülhetünk rá, hogy a járvány átterjed és változó intenzitással, illetve változó földrajzi elterjedéssel, hosszú ideig a térségben marad.
A szakmai nap megkerülhetetlen témájául szolgált a Magyarországra több, mint ötven esztendő elteltével, múlt hónapban megjelent, ragadós száj- és körömfájás betegség.

Fotó: OMVK
Az előadások után feltett kérdésekre nem maradtak el a válaszok, a résztvevők javaslatokat fogalmaztak meg a drónos szolgáltatási jegyzékre, továbbá az állategészségügyi kockázatok mérséklésére. A korábbi és új vármegyei vadászkamarai titkár, Pechtol Lajos és Weidinger István pályázati tájékoztatójával és a 2025. esztendő esemény naptárának ismertetésével ért véget a hivatásos vadászok képzése.
Forrás: Sz. T. – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzet mentettek az inotai erőműnél – VIDEÓ
Három nappal korábban civilek látták futkosni a vadat az inotai erőmű kéményeinek aljában lévő bekerített helyen – közölte a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Hitték, ahol és ahogy bement ki is talál, de nem így történt.
Ezért, 2025. április 13-án a várpalotai rendőrök és a katasztrófavédelem munkatársai is segíteni igyekeztek az állatnak, de végül a megoldást a vadásztársaság tagjai találták meg. Az állatot kézben segítették fel az épített pallón.
Az őzbak ezután elszaladt, “a kis hálátlan vissza se nézett” – írták közleményükben a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai.
Forrás:
Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Baranya vármegyei hivatásos vadász verseny 2025
Idén is megrendezésre került a Hivatásos Vadászok Szakmai Versenyének Baranya vármegyei fordulója
A korábbi évekhez hasonlóan idén is megrendezésre került a Hivatásos Vadászok Szakmai Versenyének Baranya vármegyei fordulója. A versenyen legjobb eredményt elérő hivatásos vadász képviseli vármegyénket az országos versenyen. Az esemény 2025. április 9-én zajlott a Pécs-Somogy Rücker-aknai lőtéren, illetve a Martonfai Vadász- és Ifjúsági Központban. Az indulókat Agyaki Gábor Baranya vármegyei kamarai elnök és Balaskovics József hivatásos vadász alelnök köszöntötte.
Üdvözlő beszédjükben kiemelték a szakma sokrétű mivoltát, valamint a vadgazdálkodásban betöltött kiemelkedő szerepét.
A verseny sörétes és golyós lövészettel vette kezdetét. A gyorsított korongvadászaton sörétes lőfegyverrel 30 pontot, valamint golyós lőfegyverrel 50m-es pályán szabad kézből lőlapra tett lövéssel szintén 30 pontot érhettek el a versenyzők.
Ezt követően a vadászati hatóság munkatársainak felügyeletével terepi trófeabírálat várta a versenyzőket. 10 db nagyvad trófeának keresőtávcső segítségével határozták meg az elejthetőségét, továbbá megbecsülték azok korát- és súlyát.

Fotó: OMVK
A terepi gyakorlatot elméleti feladatok követték, egy 100 kérdésből álló írásbeli teszt, valamint Nagy Gábor a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa által összeállított 10 kérdéses természetvédelmi teszt formájában. Ezt 10 fásszárú növényfaj és 5 vadászkürt szignál felismerése követte.
A versenyzők összesen 300 pontot érhettek el. Az elért pontszámok összesítése alapján 2025 évben az alábbi sorrend alakult ki a képzeletbeli dobogón:
Helyezés |
Név |
Vadászatra jogosult |
1. |
László Gábor |
Gemenc Zrt. |
2. |
Karnis Balázs |
Mecsekerdő Zrt. |
3. |
Kiss István |
Bóly Zrt. |
Az eredmények alapján László Gábor, a Gemenc Zrt. fővadásza képviseli immáron második alkalommal Baranya vármegyét az országos döntőn, melyet idén 2025. 06. 18-19-ig Csongrád-Csanád megyében, Ópusztaszeren rendeznek meg. Az első három helyezett hivatásos vadász a serleg mellé ajándék utalványt is átvehetett a Kamara jóvoltából. Minden résztvevő emléklapot kapott, ezzel elismerve elhivatottságukat a hivatásos vadász szakma iránt.
Az esemény zárásakor szó esett arról is, hogy a kötelező éves továbbképzés mellett a „Baranya aranya a gímszarvas” programsorozat jegyében augusztusban egy szakmai konferenciára is sor kerül melynek témája a Dél-Baranyai, Ormánsági gímszarvas.

Fotó: OMVK
Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete vezetősége nevében ezúton is gratulálunk a versenyzőknek az elért eredményekhez, illetve köszönjük a verseny előkészítésében, megrendezésében közreműködők munkáját!
You must be logged in to post a comment Login