Vadászat
Kerítésbontás Zalában
Haragos böjti szél fogadta március 28-án reggel a hottói faluvégen gyülekező vadászokat. A zalaegerszegi Nimród Vadásztársaság elszánt csapata nagy fába vágta fejszéjét: a vadászterület Boroserdő nevű erdőrészében egy öthektáros, nyolcéves tölgytelepítést körülvevő vadvédelmi kerítés eltávolítását tűzte ki célul. Az erdő gazdája és kezelője, a Zalaerdő Zrt. kezdeményezte a feleslegessé vált kerítés elbontását, melyet a vadásztársaság két okból is támogatott. Egyrészt a nagyvad számára újra átjárhatóvá válik az erősen szabdalt, szederindás, igazi „vadrejtő” terület, másrészt a drága bérmunka társadalmi munkára váltásával a társaság anyagilag sem jár rosszul.
A 28 fős különítmény Paál Tibor elnök és Dukai Imre vadászmester irányításával fogott neki a munkának. A nyolc éve épített kerítés alaposan próbára tette a párokban dolgozó vadászokat. A kemény akácoszlopokba vert rozsdás szegek kihúzása-eltörése után a tekintélyes súlyú és terjedelmű acélpanelek leemelése és az erdő szélére való „kiközelítése”, depózása nem kiscserkészeknek való munkát jelentett.
Az igazi harci feladatnak azonban a háromméteres akácoszlopoknak a földből való kihúzása és az erdőből történő kihordása bizonyult. A meredek, szabdalt, szederindás terepen a traktor segítségére csak korlátozottan lehetett számítani, maradt hát a „fogjuk meg fiúk, aztán hórukk!” klasszikus módszer.
A szorgos munka közben azért beszélgetésre is maradt idő, amelynek központi témája mi más is lehetett volna, mint a vadkár és a vadkerítések örökzöld problémaköre. A jelenlévő vadászok egyetértettek abban, hogy az egyre lázasabban dúló bekerítősdit végre abba kellene hagyni. Az egész erőlködés nemcsak hogy veszettül drága, de egyre inkább eredménytelen, sőt minden oldalon káros következményekkel járó zsákutca, amellyel nem csökken, hanem inkább nő a vadkár mértéke.
A bekerített mezőgazdasági táblákról, erdőrészekből kiszorított szarvas- és vaddisznóállomány a maradék, nem védett kultúrákra zúdul, ahol aztán elviselhetetlen károkat okoz. Közben persze a kerítéssel „óvott” területeken is lesz vadkár, hiszen minden szakember tudja, hogy a disznó ellen a villanypásztor jószerivel semmit sem ér, a szarvas is megtalálja a réseket, és – most már kerítés mögött – sokszor tartósan megtelepedve pusztítja a termést.
Ha kevesebb lenne a kerítés – érveltek a jelenlévők –, nagyobb területen oszlana meg a vadállomány, és a kártétel is arányosabban jelentkezne a vadászterületen. Ezen túlmenően a vad nyugodtabban mozogna élőhelyén, kevésbé szorulna az utak mellé, ahol aztán a sok zavarás miatt gyakrabban válik vadelütés áldozatává, és újabb drága vadkár okozójává.
Természetesen senki nem vitatja a vadvédelmi kerítés létesítésének szükségességét, különösen indokolt esetekben. Makkvetéses erdőfelújítás indításakor elkerülhetetlen a túráskár kivédése kerítéssel, hasonlóan fontos lehet néhány erősen vadkárérzékeny fafaj, illetve mezőgazdasági kultúra kerítéssel való megvédése. A jelenlegi „mindent bekerítünk” törekvés azonban tarthatatlan – füstölögtek a sokat látott nimródok –, és aggodalommal szóltak arról is, hogy az új Vadászati Törvény előkészítése során sem tapasztaltak elegendő elszánást az illetékesek részéről a probléma rendezése érdekében.
A tartalmas, súlyos gondokat felvető beszélgetés közben egyre fogytak a rozsdás panelek, a mind nehezebbnek tűnő kerítésoszlopok, s a déli órákra újra szabadon átjárhatóvá vált a tölgyes fiatalos.
Paál Tibor elnök értékelte az elvégzett munkát, többek között bejelentette, hogy a huszonnyolc tag a délelőtt folyamán elbontott 1200 méter kerítést, biztonságba helyezett közel 400 db kerítésoszlopot, 200 db acélpanelelemet, amelyeknek döntő többsége újra felhasználható lesz. Elmondta továbbá, hogy az Intéző Bizottság tervez még egy hasonló, de kisebb terjedelmű vadkerítés elbontását, amelyhez kéri a tagság hasonló aktív támogatását, egyben köszöni a mostani nehéz feladathoz való példás hozzáállást.
vadaszat.net
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Fotó: Maszol
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
Fotó: OMVK
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
Fotó: OMVK
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Fotó: NÉBIH
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
You must be logged in to post a comment Login