A tizedik, jubileumi Kaposvári Állattenyésztési Napok keretében hetedik alkalommal rendezték meg a Vadgazdálkodási és Vadgasztronómiai Napokat. Amint azt a megnyitó résztvevői elmondták, a rendezvény méltó előeseménye lehet a Vadászati Világkiállításnak, amelyet ötven év után 2021-ben ismét hazánk rendezhet meg.

L. Simon László: a vadászat a magyar kulturális élet része

A rendezvény fővédnöke, dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke levélben köszöntötte a rendezvényt. Méltatta a Kaposvári Egyetem helyszínein megrendezett Kaposvári Állattenyésztési Napokat, amely hosszú évek óta a vadgazdálkodásban és az állattenyésztésben munkálkodó szakemberek országos szakmai fóruma és a kötetlen beszélgetések helyszíne.

A rendezvény szervezői fontos nemzeti ügyet szolgálnak azzal, hogy hírét viszik az ország természeti kincsének, a messze földön is híres vadállományának. A kiváló minőségű vadhús a magyar tájak vadgasztronómiai hagyományainak gazdagságával együtt nemzeti érték; jó volna, ha idehaza minél több magyar család asztalára juthatna belőle, de szívesen kínáljuk más nemzetek konyhájára is – írta levelében Semjén Zsolt.

Nagy dologra készülünk, írta a miniszterelnök-helyettes: 2021-ben, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás ötvenedik évfordulója alkalmából a nagyszabású eseményt újra Magyarország rendezheti meg, amelyen vendégül kívánja látni a világ vadászati szakembereit, a létfenntartó vadászattól a fenntartható vadászatig gondolat jegyében. Szeretnék bemutatni az azóta beérett vadászgenerációk számára évezredes vadászati kultúránkat, a hozzá tartozó híres magyar vadgasztronómiával együtt. Az eseményen a magyar vadételek mesteri készítői is nagy megmérettetésre készülhetnek, amelyben a Kaposvári Vadgazdálkodási és Vadgasztronómiai Napok nagy lépést jelentenek.

Kemenszy Péter, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy megyei Területi Szervezetének titkára és Somogy megyei Vadászok Szövetségének fővadásza a megnyitón elmondta, hogy a megye hírnevét kivételes vadállománya és autentikus ízei teszik ország- és világszerte híressé. A több mint 600 ezer hektár kiterjedésű Somogyország lankáival, kedvező hidrológiai adottságaival, magas erdősültségével kiváló nagyvadélőhelyeket teremt, amelyet az nemcsak magas létszámával, de kivételes minőségével hálál meg.

A megye és hazánk egyik nemzeti kincse a somogyi gímszarvas, ami még ma is kellő mennyiségben és kiváló minőségben van jelen Somogy nyolcvanhat vadászterületén.

Az idei bőgési szezonban is sok kiváló agancsos került terítékre. A jelenleg érvényes gímszarvasranglista első tíz helyezettje között három somogyi agancs feszít, és hajdanán két világrekorddal is büszkélkedhettek a gamási és gyótai vadászmezők.

A 2017-es Budapesti Vadászati Világkiállítás emblémaállata is somogyi vonatkozású; a híres lábodi szarvasagancs volt. Örömteli esemény, hogy az ötvenedik évfordulón ismét hazánk ad otthon a rendezvénynek, amelyben Somogy megye vadgazdálkodói kiemelt szervezői feladatot kapott, mondta a fővadász. Somogy megye máig megőrizte vadászati nagyhatalmi pozícióját; ma is ebben a megyében lövik a legtöbb, több mint harmincezer nagyvadat évente, itt kerül terítékre minden tizedik vaddisznó, de sajnos itt fizetik ki az országos mezőgazdasági vadkárösszeg közel egynegyedét, tette hozzá Kemenszky Péter.

A tavalyi év különösen kiemelkedő volt, 2015-ben kivételesen nagy súlyú agancsosok kerültek terítékre, amelyek között több 13 kilogramm fölötti, és mintegy tucatnyi 12 kilogrammot meghaladó trófeatömeggel bírt, ami évek óta a legkiemelkedőbb eredmény.

Nagy János, a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontjának Igazgatója az idei gímszarvasbőgési idényről elmondta, hogy az igencsak szeszélyes volt. Somogyban már augusztus végén „hangoltak” a bikák, majd szeptember 10-e környékén – amikor a legintenzívebb szokott lenni a bőgés –, szokatlan módon elnémultak az erdők. Az időjárás enyhülésével azonban újból rázendítettek a bikák. Remélik, hogy az idén is a tavalyihoz hasonló szép eredményeket érnek el a hazai hivatásos és vendégvadászok egyaránt.

Dr. Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora köszöntőjében elmondta, hogy vadállományunk, a kiváló minőségű, egészséges vadhús és a vadgasztronómia óriási nemzeti kincs. Ennek az erősforrásnak a közkincsé tételében kiemelt szerepe van a KÁN keretében megrendezett Vadgazdálkodási és Vadgasztronómiai Napoknak.

L. Simon László, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében elmondta, hogy a magyar vadásztársadalom sokat tesz hozzá a nemzeti kultúrához, hiszen a vadászatot a magyar kulturális élet részeként is kell tekinteni. A vadászathoz kapcsolódó értékek nemzedékről, nemzedékre gazdagabbá, színesebbé, érdekesebbé és változatosabbá tették nemzeti kultúránkat. Reményeit fejezte ki az iránt, hogy a 2021-es Vadászati Világkiállításon a nemzetközi szakembereknek a vadászat kulturális oldalát is bemutathatjuk, például gazdag vadászati irodalmunkat, a vadászatnak, mint motívumnak, életformának megjelenítését a képző- és iparművészetben, valamint gasztronómiai örökségünket és teljesítményünket is.

L. Simon László szólt arról is, hogy a nemrég elfogadott új vadászati törvény nagy értéke, hogy immár húsz évre kapják meg a vadászok a lehetőségét annak, hogy egy-egy vadászterületen gazdálkodjanak. Így egy-egy élőhely természetes egyensúlyának fönntartásában, a vadgazdálkodásban hosszú távon, kiszámíthatóan lehet majd tervezni. Ez azért különösen fontos, hogy jó bikaállománnyal rendelkezzünk, hiszen egy golyóéretté vált bika a legtöbb esetben tízéves kor fölötti. Így a vadászati jogosultsági időszak húsz évre emelése különösen indokolt volt. Reméli, hogy a vadásztársadalom az új szabályozást jól fogja a maga hasznára fordítani.