Keressen minket

Vadászat

Fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás

Fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás; sem erdőgazdálkodás, sem mezőgazdaság, sem vadgazdálkodás – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Fejér megyei Nádasdladányban, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) 140 éves jubileumi ünnepségén.

Közzétéve:

Fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás; sem erdőgazdálkodás, sem mezőgazdaság, sem vadgazdálkodás – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Fejér megyei Nádasdladányban, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) 140 éves jubileumi ünnepségén.

Kép: Fotó: Botár Gergely – AM

Az emlékülést a Nádasdy-kastélyban tartották, mert 1881-ben a kastély építtetője, gróf Nádasdy Ferenc szorgalmazta az OMVV alapítását, s őt választották meg a szervezet első elnökének. Semjén Zsolt az emlékülésen kifejtette: a közelgő világkiállítás fő üzenete a magyar vadászati hagyományok bemutatása mellett a fenntartható vadászat legitimitásának bizonyítása lesz. Úgy vélte, amennyiben a világkiállításon Magyarország észérvekkel alátámasztva bemutatja a vadászat legitimitását a gasztronómiától kezdve a kultúráig bezárólag, akkor hazánkból kiindulva az egész világon megkísérlik bizonyítani a fenntartható vadászat legitimitását.

Kép: Fotó: Botár Gergely – AM

A miniszterelnök-helyettes, aki egyben az OMVV elnöke, beszélt a védegylet elmúlt tíz évéről is, amelynek kezdetén két célt tűztek ki maguk elé: a fegyvertörvény és a vadászati törvény megalkotását, amelyek 21. századiak és megfelelnek a társadalmi elvárásoknak. Semjén Zsolt felidézte, hogy a korábbi fegyvertörvény ésszerűtlen és életszerűtlen volt, ma pedig olyan fegyvertörvénye van hazánknak, amelyről ez nem mondható el. Példaként említette, hogy ma már a fegyvertartási engedélyek nem járnak le, amennyiben valaki megszerezte azt, csak időszakos megújításukat orvosi vizsgálathoz kötik. Az újraalkotott vadászati törvénnyel kapcsolatban leszögezte: “ez ma a világ legjobb vadászati törvénye”. Mint mondta, a három legfontosabb dolog, ami általa megvalósult, a húszéves haszonbérlet, a 3000 hektáros minimális vadgazdálkodási területnagyság, valamint a trófeabírálat visszaállítása.

Kovács Zoltán az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos szerint, amikor 140 évvel ezelőtt gróf Nádasdy Ferenc létrehozta a védegyletet, maga sem gondolta volna, milyen tartós és fontos civil szervezetet hoz létre. A védegylet sohasem volt politikai szervezet, ugyanakkor képes volt megőrizni a hagyományokat akkor is, amikor politikailag nem volt egyetértés egy adott kérdésben – fűzte hozzá. A világkiállításról elmondta, hogy egy metszetet mutat majd be a vadászatról, amelynek gyökerei nem 140 évre, hanem ennél sokkal messzebbre nyúlnak vissza, egészen a magyarság eredetéig.

A világkiállítás missziót teljesít, mert a 21. század elején a vadászat támadás alatt áll, amely nem politikai természetű, hanem a természetvédelem és környezetvédelem ürügyén az embert akarják kitiltani a természetből – mondta az államtitkár. A vadászok a felelősség felől közelítik meg a kérdést, az Egy a természettel szlogen is erre utal – tette hozzá. Kovács Zoltán jelezte, hogy 98 ország jön a világkiállításra, ahol állatvédők, környezetvédők és civil szervezetek is ott lesznek, s értelmes párbeszédet fognak folytatni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadászok az utolsó pillanatban vannak érveik hangsúlyozásában, mert “öt éven belül megpróbálják eltakarítani a vadásztársadalmat a Föld színéről, mert Nyugat-Európában nincs helye tradíciónak, kultúrának, szakmai szempontoknak sem”.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet az elmúlt tíz évben olyan törvénymódosításokat javasolt, amelyek garantálják a vadgazdálkodás fenntarthatóságát, az élőhelyek ökológiai értékének megőrzését, emellett a magyar vadgazdálkodást még eredményesebbé teszik nemzetközi szinten is. Hozzátette: a törvénymódosítások során az agrártárca stratégiai partnerként tekintett a szervezetre, ezt jelzi a 2012-ben aláírt, majd 2014-ben és 2019-ben megújított együttműködési megállapodás is.

Az államtitkár köszöntőjében a védegylet elmúlt 140 évben elért eredményeit és kiemelkedő szerepét hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy alapításakor a vadászati szervezet a törvények végrehajtásának ellenőrzését, a vadorzás megfékezését, a vadfajok honosítását és a veszélyeztetett fajok védelmét tűzte ki céljául. Zambó Péter úgy fogalmazott: a védegylet működésének hatására a 19. század utolsó harmadát a magyar vadászat aranykorának tekinthetjük. Hozzátette: a vadászati törvények megalkotása, a vadvédelmi intézkedések foganatosítása, az újabb vadaskertek alapítása, a vadhonosítás és a vadászati egyesületek létrejötte mind hozzájárultak a vadállomány növekedéséhez.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendőrnapi elismerések

Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK

A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!

Forrás: OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom