Vadászat
XV. Vadászati Évadnyitó Szentmise
SZAKMÁR-LUDASSZÁLLÁS | Szeptember 4-én, szombaton verőfényes kora őszi időben immár tizenötödik alkalommal mutattak be Vadászati Évadnyitó Szentmisét a ludasszállási természet kápolnánál.

Az idei vadászati évad megnyitása abban mindenképpen különbözött az előző tizennégytől, hogy míg azt korábban egyedül Tóth Kálmán nagyvendéglős, vadász szervezte, addig a mostani megrendezésében Szakmár Község Önkormányzata, a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye, a Farmer VT, a Homokmégyi Dózsa VT és a SCI Közép-magyarországi Egyesülete is részt vett, ám továbbra is a kápolnát felújító, az eseményt útjára indító Tóth Kálmán finanszírozása mellett.
Az eseményen Font Sándor országgyűlési képviselő, dr. Filvig Géza polgármester, és a térség számos közéleti személyisége részt vett.
A XV. Szent Hubertusz Vadászati Évadnyitó Szentmise a hagyományoknak megfelelően tíz órakor figyelem felhívó kürtszóval kezdődött, majd a közönség a Vadász Himnuszt kürt zenei kíséret mellett énekelte el. Mintegy jelezve, hogy az Istentiszteletet az ilyen jellegű szentmisék hagyományaihoz híven, ezúttal autentikus formában, a Bácska Vadászkürt Egyesület tagjai közreműködésével mutatják be.
Az esemény megrendezése annyiban eltért az előző évek forgatókönyvétől, hogy a résztvevők már érkezésükkor megcsodálhatták a terítéket: az alkalomra Kákonyi Károly kalocsai vadász által a Kalocsa-Szenthát VT budzsáki részen elejtett, páratlan 18-as, biztosan tíz kilogrammnál nagyobb agancssúlyú szarvasbikáját. Mint emlékezetes, a tavaly ravatalra behozott szarvasbikát Kákonyi Károly fia, dr. Kákonyi Gábor ejtette el.
A vendégeket András Gábor köszöntötte, aki beszédében emlékeztetett az 1887-ben felszentelt kápolnát emelő szorgos és Istent tisztelő Ludasszállás egykori lakóira, akikre százhúsz év távlatában már csak a házhelyek és a kápolna emlékeztet. A polgármester a 2007-ben újra felszentelt kápolna felújítását finanszírozó Tóth Kálmánnak ezúton is megköszönte a nemes cselekedetet. Mint elhangzott, az eltelt idő alatt a kápolna ima-és zarándokhellyé vált. Az idei vadászati évadnyitó szervezésében az egyház részről dr. Mészáros István atya, a világi oldalról dr. Kákonyi Gábor vadász és András Gábor polgármester vállalt főszerepet.
A településvezető megragadva az alkalmat felkértre Tóth Kálmánt, hogy üdvözölje a megjelenteket.
Tóth Kálmán kitörő taps közben mondta:
Nagyon köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttetek, mégis csak sikerült elérni valamit, de én rátok vagyok büszke, hogy ennyien itt körbe álljuk ezt a szép kis történelmi helyet. Továbbra is gyertek, hogy létezzen, virágozzon a múltnak ez a nagyon szép, csodálatos szelete.” A beszéd elhangzását követően a vadászati évadnyitó szentmisét Dr. Mészáros István tiszteletbeli prépost, kiskunsági főesperes és Szabó Attila plébános mutatta be, a Bácskai Vadászkört Egyesület közreműködésével.
Dr. Mészáros István atya emelkedett, a résztvevők elismerését, tetszését kiváltó beszédét szó szerint közöljük.



Vadászat
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész, aki 46 éven át dolgozott a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél.
🖤Elment egy erdész – Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész. 46 évig volt társaságunk munkatársa. Családjának köszönhetően gyermekkora szorosan összefonódott az erdővel. Már a legelső évektől magába szívta a természet iránti szeretetet, amely egész életét végig kísérte.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Szinte természetes volt, hogy tanulmányait a soproni erdészeti technikumban folytatja, hiszen a természet iránti szeretet és az erdőhöz való kötődése már gyermekként kijelölte életének irányát. 1977-ben – a technikum elvégzése után – pályafutását a szentgotthárdi „kis” erdészetnél kezdte, majd a kondorfai erdészkerületben beosztott erdészként a nagyobb fakitermelésekkel, faanyag szállításokkal járó feladatokat végezte. 1981 augusztusában bevonult, katonaságának ideje alatt átszervezték a vállalatot. A sok kis erdészetből 4 főmérnökség alakult. A Szentgotthárdi Főmérnökségen 5 pagonyt alakítottak ki. Leszerelése után a Farkasfai pagony kerületvezető erdészévé nevezték ki. Évente 20-25 ezer m3 vastagfa termelést vezényelt le, és emellett irányította az erdőművelési feladatokat.
Kiváló szervezőkészsége, pontos munkavégzése eredményeként 1989-ben a Szakonyfalui pagony vezető főerdészének nevezték ki. Tevékeny részt vállalt a vadgazdálkodásban és a vadásztatásban. Nagy gondot fordított a pagonyban a társaság lóállományára, munkaidőtől függetlenül intézte a szénabetakarítást, -betárolást.
Pagonyvezető főerdészként munkáját — a termeléstől a tisztításon és ápoláson át a vadászatokig — odaadással és szakértelemmel végezte. Történetei életre keltették a múltat, s öröm volt hallgatni őket: egyszerre tanítottak és felvidítottak mindenkit, aki mellette dolgozhatott.
Kollégái szerették és nagyra becsülték, mert mindig lehetett rá számítani – legyen szó munkáról, tanácsról vagy emberi szóról. A fiatalokat támogatta, bátorította, és örömmel adta át tudását. Élete munkája nemcsak az általa ápolt erdőkben él tovább, hanem azokban is, akik tőle tanulhattak…
Példaértékű tevékenységét erdészeti társaságunk 2023 decemberében Arany Erdészcsillag kitüntetéssel ismerte el. Hosszú, szakmai sikerekben gazdag pályafutását követően 2024 elején vonult nyugdíjba, pagonyvezető főerdészként. 2025. október 20-án tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál. Az általa ültetett, nevelt, szeretett erdőket ma már felülről figyeli. Emlékét megőrizzük.
Isten veled Janibá…
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Vadászat
Dámbika trófeaszemle történelmi környezetben
A Vérteserdő Zrt. dámbika-trófeaszemlét szervezett.
Vadászat
Jelenleg 1636 farkas él Németországban
A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch
Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.
Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.
Csökkent az elhullott farkasok száma
A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.
A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.
A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban
A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.
„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.
A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:
„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.
Forrás: Pirsch
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
































