További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Budapest — Mindenki nyugodjon le, marad a húsleves, a rántott szelet és a töltött káposzta! Magyarországon jó ideig még biztosan nem lesz bogármenü az étlapon, hiába engedélyezte hosszas viták után az Európai Unió, hogy élelmiszerként is forgalomba lehessen hozni a jövőben a közönséges lisztbogár lárváját.
Budapest — Mindenki nyugodjon le, marad a húsleves, a rántott szelet és a töltött káposzta! Magyarországon jó ideig még biztosan nem lesz bogármenü az étlapon, hiába engedélyezte hosszas viták után az Európai Unió, hogy élelmiszerként is forgalomba lehessen hozni a jövőben a közönséges lisztbogár lárváját – közölte a Blikk.
Ez az első eset, hogy egy rovarfaj étkezési céllal kapott uniós engedélyt. Bár számos tagállam kételkedik az európai meghonosításban, hazánk volt az egyetlen, amely ellenezte a döntést. A Blikk a legilletékesebbet, Nagy István agrárminisztert kérdezte meg: miért nem fogadja el Magyarország az EU határozatát?
– A közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy a magyar emberek egész egyszerűen nem akarnak rovarokat enni. Rengeteg kiváló minőségű alapanyaggal rendelkezik hazánk, nem szorulunk rá a kukacevésre. De említhetném, hogy továbbra se találkoztunk olyan vizsgálatokkal, amelyek a tényleges összetettségében vizsgálták volna az alternatív fehérjék kérdéskörét, a saját kutatásunk pedig még most zajlik. Márpedig amíg nem kapunk minden szempontból megnyugtató válaszokat, addig az Agrárminisztériumban, a magyar fogyasztók érdekében, ellenezni fogjuk a rovarfogyasztást – szögezte le Nagy István.
Ez persze nem zárja ki feltétlenül, hogy valamilyen formában megjelenjenek az ilyen jellegű termékek a hazai üzletek polcain, ám a tárca vezetője úgy vélte, véletlenül senkinek nem kerülhet az asztalára rovarfehérjével feljavított élelmiszer.
– Az engedély az EU teljes területére vonatkozik, így előfordulhat, hogy hazánkban is találkozunk majd ilyen termékekkel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei azonban mind a hagyományos, mind az internetes kereskedelem szigorú ellenőrzésével felkészültek azoknak a kockázatoknak a kezelésére, amit a szárított lisztkukac esetleges hazai megjelenése jelenthet – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy nemcsak magát a lisztkukacot fogják vizsgálni, hanem az összes olyan feltételt, ami egy ilyen terméknél kötelező előírás. Például hogy csak olyan termékben és kizárólag olyan formában található meg a lisztkukacliszt, ami az engedélyben szerepel. Vagy hogy megfelelően tájékoztatták-e a vásárlót az összetevőkről és az allergiás reakció kockázatáról. – Azokat a termékeket pedig, amelyek nem felelnek meg maradéktalanul az előírásoknak, kivonják a forgalomból, az engedély nélküli felhasználás, forgalmazás pedig hamisításnak minősülhet – mondta Nagy István.
Ön megkóstolt már bármilyen rovarból készült ételt? – tettük fel a kérdést a miniszternek. – Igen, kóstoltam, de úgy érzem, hogy nem vesztek semmit, ha kihagyom ezt az életemből – árulta el ételkalandját lapunknak a bevállalós politikus.
Akik már jóízűen eszegetik
Az EU már 2012-ben eurómilliókkal támogatta a rovarehetőséget kutató projekteket beharangozva, hogy 2020-ra meg kell barátkozni a rovarfehérje fogyasztásával. A hollandok, a svájciak, a britek, a belgák, a dánok már évek óta árulják ezeket a élelmiszereket. A lárvák fehérjeforrásként való felhasználása kisebb költséggel, hulladékkal és üvegházhatással járhat.
Forrás: Gaál Zoltán – Blikk.hu
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.
Közlemény a TMR-rendszerről:
Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.
A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.
Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.
Forrás: AM
Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot
Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.
Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.
Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.
Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.
Forrás: AM