Keressen minket

Mezőgazdaság

Módosult a Termőföld védelméről szóló törvény is

Print Friendly, PDF & Email

2021. évi LX. törvény módosította többek között a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényt is, mely változásokból kiemelünk néhány elemet az alábbiak szerint:

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

NAK: 2021. évi LX. törvény módosította többek között a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényt is, mely változásokból kiemelünk néhány elemet az alábbiak szerint:

A törvény hatálya alá tartozó, jelentős számú ügyfelet érintő eljárásokban az ingatlanügyi hatóság, valamint a  talajvédelmi hatóság a  döntését hirdetményi úton közli. Jelentős számú ügyfelet érint az  eljárás, ha több mint harminc ügyfél érintett az eljárás megindításakor.

2021. évi LX. törvény módosította többek között a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényt is (Kép: Pixabay)

Amennyiben a  termőföld állami tulajdonban áll, akkor a  tulajdonos az  ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet.

  • A más célú hasznosítás megszűntetésének bejelentéséhez csatolni kellett minden esetben a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet. A módosítással azonban ezen terv elkészíttetése nem szükséges, ha a tervezett újrahasznosításra oszlophelyek vagy vonalas létesítmény megszüntetésével kerül sor, és az nem jár a talajfelszín megbontásával, illetve roncsolásával (pl. légvezeték).
  • Kis teljesítményű erőmű létesítése érdekében (olyan kiserőmű, amely a napenergiát felhasználva termel villamos energiát és 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű) indított a  termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje meghatározott esetekben 8 nap, és a a  kérelemről az  ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle tartása és talajvédelmi szakkérdés vizsgálata nélkül dönt.
  • Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának napenergiát agrofotovoltaikus (a napelemek körülbelül öt méter magas lábakon állnak, alattuk pedig aktív növénytermesztés és legeltetés folytatható) rendszer szerint felhasználva villamos energiát termelő erőmű létesítése és üzemeltetése, ha nem akadályozza az  alatta fekvő területnek művelési ág szerint termőföldként történő hasznosítását.”
  • A termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyez alóli mentességet kapott az a kis teljesítményű erőmű létesítése is, ahol nem a tulajdonos, vagy földhasználó létesíti, üzemelteti, hanem más személy általi létesítés, üzemeltetés is, ha a beruházás az  átlagosnál gyengébb minőségű, de legfeljebb hektáronként 15 AK értékű termőföldön valósul meg.
  • A termőföld más célú hasznosítására vonatkozó kérelemhez a továbbiakban csatolni szükséges a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a  haszonélvező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, ha az igénybevevő nem a tulajdonos, illetve nem a  haszonélvező, kivéve, ha a  termőföld igénybevétele kisajátítás céljának megvalósítása érdekében szükséges, vagy ha a  termőföld igénybevétele olyan, a  tulajdonjog korlátozását lehetővé tevő közérdekű célt szolgál, amelynél törvény lehetővé teszi a  tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a  haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának bíróság vagy hatóság döntésével történő pótlását.”
  • Tulajdonos is kezdeményezheti az önkormányzatnál földrészletének belterületbe vonási eljárásának megindítását abból a célból, hogy ezáltal saját, illetve közeli hozzátartozói lakhatását saját területén biztosíthassa. Ezen földterület lehet az átlagosnál jobb minőségű is. Amennyiben nem a megjelölt célra kerül a termőföld más célú hasznosításra, úgy a  földvédelmi bírság mértéke a földvédelmi járulék ötszöröse.
  • A törvényben meghatározásra kerültek a termőföld „Az eredeti állapot helyreállítása végrehajtásának szabályai” is.
  • Kiegészült a földvédelmi járulék fizetés alóli mentességre okot adó tevékenységek köre: vízkárelhárítási vagy öntözési célú vízilétesítmény létesítése, ezek, valamint a meder rekonstrukciója, fejlesztése, üzemeltetése, vagy fenntartása, továbbá a védekezést követő helyreállítása (céljából veszik igénybe engedéllyel a területet.)
  • mezőgazdasági termelő saját tulajdonán 1000 m2-t járulékmentesen igénybe vehet mezőgazdasági célra, azonban a módosítással beemelésre került, hogy ezen lehetőség a tulajdonost csak egyszer illeti meg. Ezen a  címen – 10 éven belül – ismételt járulékmentesség tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonost, illetve az új haszonélvezőt nem illeti meg, továbbá a földrészlet megosztásával nem lehetséges ismételten e címen a járulékmentesség.
  • A talajvédelmi fejezetben kiegészítésre került, hogy a földhasználó a köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet folytatni, ennek érdekében köteles a Gazdálkodói Talajvédelmi Programot elkészíteni és naprakészen tartani.
  • A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges továbbiakban a kezelt mederiszap mezőgazdasági felhasználásához is talajvédelmi terv csatolása szükséges. /kezelt mederiszap: olyan mederiszap, amely szennyezőanyag tartalma miatt biológiai, fizikai, kémiai, vagy más megfelelő eljárást követően, a jogszabályi előírásoknak megfelelően helyezhető ki termőföldre./
  • A talajvédelmi hatóság felé történő bejelentést követően – az előírt talajvédelmi terv alapján – végezhető a továbbiakban a talajvédelmi műszaki beavatkozás, létesítmény megvalósítása is, amennyiben az nem tartozik más hatóság hatáskörébe. Bejelentésköteles továbbá a talajjavító mederanyag termőföldön történő felhasználása is. /talajjavító mederanyag: elsősorban termőföld bemosódásból keletkező, a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak megváltoztatására, illetve a kedvező tulajdonságok fenntartására szolgáló, kezelés nélkül termőföldre kihelyezhető mederiszap/
  • augusztus 1.-től módosul a talajvédelmi bírság mértéke.

A törvény tartalmazza a gyümölcsültetvény telepítés szabályait is, melyeket kismértékű módosítására is sor került. A módosítás értelmében 2500 m2-nél nagyobb gyümölcsültetvény a bejelentést követően a  gyümölcsültetvény a  talajvédelmi hatóság által jóváhagyott talajvédelmi terv érvényességi idejének lejártáig telepíthető.

A  gyümölcsültetvény használója a  nyilvántartásba vételt követően, a  telepítési hatóság által nyilvántartott személyes, vagy az  ültetvényre vonatkozó bármely adatban bekövetkezett változást harminc napon belül köteles bejelenteni a telepítési hatóságnak.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Adatokat közölt az AKI

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.

A vágócsirke havi termelői ára

Ábra: AKI

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos tudnivalók az öntözött területek műholdas ellenőrzéséről

Print Friendly, PDF & Email

Közlemény a TMR-rendszerről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.

Fotó: Pixabay

A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.

Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom