BÁCS-KISKUN MEGYE | A klímaváltozás és a Homokhátságon állandósult víz­hiány hatása is napirenden volt azon a félegyházi szakmai konferencián, melynek középpontjában az erdő- és vadgazdálkodás volt.

Hagyományteremtő céllal rendezték meg a szakmai találkozót (Fotó: Ujvári Sándor)

A Szentkúti Kulturális és Turisztikai Egyesület által szervezett kétnapos online tanácskozás első napján bárki csatlakozhatott az eseményhez. Az elismert szakemberek részvételével zajló beszélgetések és az előadások is visszanézhetők. A szakmai tanácskozásokon kiemelt téma volt az erdő- és vadgazdálkodás, amiről kiderült: keveset foglalkoznak az ágazattal és sokan csak felületesen ismerik az ott zajló munkát.

Solymosi Bertold, a konferenciát szervező egyesület elnöke úgy vélekedett: a napirendre került témák nemcsak a szakmának szóltak, hanem bárkinek, aki szereti a természetet, gazdálkodik és érdekli a természetvédelem, ami mindenki közös ügye és felelőssége.

A Vadászok/vadászat kereszttűzben című beszélgetés résztvevői – Turcsányi Zoltán kiskunfélegyházi solymász, a Magyar Solymász Egyesület korábbi elnöke, Glück Balázs, a Magyar Vadászíjász Egyesület titkára, a BeíróKönyv Blog gazdája, Wallendums Péter, a Magyar Vadászlap főszerkesztője és Solymosi Bertold – megállapították, hogy a társadalom egy része azért vadászellenes, mert nem ismerik a vadászok tevékenységét.

– Alapvetően társadalmi kereszttűzbe kerültünk, de a társadalom túlnyomó része mégsem annyira vadászellenes, mint azt mi gondolnánk. Mégis nagyon sokszor szembesülünk negatív, indulatoktól sem mentes kritikákkal a közösségi portálokon. Nem feltétlenül a zsigeri gyűlölet, hanem inkább az információhiány okolható mindezért. Nem ismerik a vadászatot, mint tevékenységet, nem tudják a vadgazdálkodásnak az ökológiai, természetvédelmi jelentőségét felmérni – mondta el a beszélgetés során Wallendums Péter, aki hozzátette: maguk a vadászok is felelősek azért, hogy nem jól kommunikálnak.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet által készíttetett felmérések árnyalják a helyzetet, mert azokból kiderült, hogy javult a vadászok megítélése. A társadalom elfogadóbb a vadászokkal és a vadászattal kapcsolatban is.

– Nekünk vannak feladataink abban, hogy elfogadtassuk magunkat – jelentette ki Glück Balázs, aki a közösségi oldalakon megjelenő „vadászatgyűlölet” kapcsán kifejtette: félrevezető lehet, ha mindezeket felnagyítják. Turcsá­nyi Zoltán hozzátette: az egyik alapvető gond, hogy általánosítanak az emberek és egy-egy rossz eset után az egész vadásztársadalmat elítélik.

– Mi magunk is felelősek vagyunk, hogy kereszttűzbe kerültünk, de vannak, akiket szakmai érvekkel meg lehet győzni. Ha mi hitelesen tudjuk tájékoztatni a közvéleményt arról, miről is szól a mi tevékenységünk, hogy ennek milyen komoly kulturális háttere van, hogy a hagyományok és legfőképpen a vad tisztelete mennyire fontos számunkra, hogy mennyi mindent kell tanulni ahhoz, hogy valaki vadásszá válhasson. Ha hatékonyabban tudnánk képviselni a vadászat ügyét bizonyos felületeken, akkor csillapodhatna a vadászellenesség – fejtette ki a témában Wallendums Péter.

A kerekasztal-beszélgetés során szó esett arról is, hogy hányféle szakma van a vadászaton belül, illetve arról is, hogy sokféle vadászati mód van – solymászat, agarászat, íjászat és az elöltöltős fegyverek –, amiket Magyarországon lehet gyakorolni, ez egyedülálló Európában. Mint elhangzott: mindez valóságos aranybánya, csak élni kellene a lehetőségekkel.

baon.hu