Keressen minket

Vadászat

Móró Balázs: A régen várt remetém

Közzétéve:

Két hete nagyon beteg voltam, de bennem volt az is, hogy menni kéne vadászni. Arra gondoltam, hátha a jó levegő segít. Felhívtam apát, meg a barátokat, hogy menjünk ki – hátha ők is jobban lesznek. Mindenki beteg volt. Én még lázas is voltam, kivert a víz, mikor a beírókönyv előtt tipródtam, hogy melyik lesre kellene felülni.

Életem kanjával. Forrás: Móró Balázs / Agro Jager

Apa is megérkezett. Mondanom sem kell, hogy őt sem kellett biztatni, hogy menjünk vadászni. Sajnos a legjobb lesünk előtti területet felszántották, de ez nem tartott vissza. Rávettem apát, hogy menjünk le gyalog s ha lövünk valami gyenge süldőt, majd felhúzzuk együtt. Jó volt az érv és elfogadta.

Beírtam magunkat a négyes lesre. Becsuktam az ajtaját, mikor belém vágott, hogy így is alig élek, hagyjuk azt a gyaloglást, apának sem kell. Legyen elég, ha csak ki tudunk ülni levegőzni – már az is jó lesz két heti szobafogság után!

És a négyest átírtam a hetesre…

Így nem a tetőre, hanem a hegy aljára mentünk. Egy búzavetésen sétáltunk be. Felszerelés, puska és minden, ami kellett. Szépen felmentünk a lesre és vártuk a csodát. Apám nagyon szereti a hőkamerát, így azzal nézelődött, én meg csak hallgattam az estét.

Észrevettem, hogy ilyenkor, ha én is belenézek az éjszakába, a többi érzékszervem eltompul.

Három őz jött, legyintettünk és nem szóltunk megint egymáshoz.

Jött a szürkület. Hatalmas csönd ereszkedett ránk. Hét óra körül se sakál, se egy nyúl, se egy őz, de semmi sem mozdult. Csak a csend terjeszkedett.

A hegytetőről lehúzódó erdő nyújtózott előttünk, amikor nyolc felé, megláttam a hegyoldalban egy egyes disznót.

Szólok apámnak, nézze már meg, hogy mit gondol…?

Nem hittem el, amikor odaértem, hogy mekkora vadkant hozott elém a sors. Forrás: Móró Balázs / Agro Jager

Az erdőben három nyiladékot vágtak lőnyiladéknak és ez a disznó úgy jött le, abban a gazosban, hogy egyszerűen nem lehetett látni egy idő után. Még a hőkamera sem mutatta ki. Nem létezik!

Majd úgy váltott át, hogy egyszer sem tudtuk, nemhogy célba venni, még megnézni se!

Áhítoztam ez után a kan után. Egy fokkal talán magasabban áll a vaddisznó nálam, mint a gímszarvas, de csak éppen egy kicsivel. Persze egyáltalán nem akarom lebecsülni a bikámat se, félre ne értse senki, de aki tudja, milyen a vadászláz, az biztosan megértheti ezt…

Elment jobbra, el is vesztettük. Sóhajtoztunk csak a lesen.

De csak hallom a tetőről, ami onnan 250 méter, hogy egy hatalmas konda érkezik. A süldők visítoznak, szóval igazi lármás éjszakai konda ereszkedett alá.

Egy akkora konda jött le, ami legalább 50 disznót számlált. A nyiladékot persze kerülve a gazosban érkeztek lefelé.

Mi meg csak ott ültünk. Semmit nem láttunk.

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Letettem a kamerát és hallgattam a sötétséget. Balról jöttek, a kan meg jobbra haladt el.

Jobbra aztán egyszer csak zörögni kezdett az erdő. Mondtam is apunak, úgy látszik, hogy a kant csak megcsapta a konda szele és erre visszafordult.

Azután meg csak jött és jött, mikor egyszer csak megpillantottam. De akkor még csak a sziluettet láttam. Nem igaz.

Kocára nem lövök és nem tudtam már eldönteni, hogy melyik-melyik!? Megmondtam apámnak, ha nem látom tisztán, nem fogok lőni. Elfogadta.

Ám csak nagy volt a forgatag, meg a sok szag, meg a konda, meg minden és kidugta az orrát a nyiladékra.

Akkorra már süldőt többet is lőhettem volna, de hát egy ilyen kan az ember életében ritkán adatik meg. Várni kellett!

A lesen a kalaptakaró olyan magasan volt csak, hogy állva elérte a fejem. Az oldal deszka meg alacsony volt. Hogy lőjek? De sok idő nem volt és feltérdeltem az ülődeszkára.

Nem teljesen biztos volt a támasz és inkább tartásban céloztam meg.

A bronzérmes kanom agyarai. Forrás: Móró Balázs / Agro Jager

Lőni apámtól tanultam meg, aki a seregben kiváló lövész volt. Biztos voltam magamban, ő meg bennem, de nem beszéltünk mi egy mukkot sem. Hála Istennek az ő kézügyességét és a szemét örököltem. Szóval a kanom, ahogy kidugta az orrát, csak felénk fordult. Talán tudta, hogy ott a les? Talán tudta, hogy lehetnek rajta emberek? Sok kérdés, sok megválaszolatlan kérdés. De mennyi. Ám én nem hezitáltam akkor és az akkora már a teljesen fejét kidugó kanra céloztam.

A szálkereszt rajta ült és elsütöttem a fegyverem.

Láttam a céltávcsőben, hogy ott maradt.

Apa mondta: gyerek ez ott maradt. Apám is nézte a lövést, ő is úgy gondolta, hogy talált, annak ellenére, hogy a .308-as becsapódását nem hallottuk. Van ilyen. A disznó ott feküdt, láttuk és vártunk…

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Cigaretta helyett alaposan neki álltunk köhögni, krákogni és csak azután indultunk el felé.

Már haladtunk a disznó felé. Mentünk felfelé, mikor csak belenézek a kamerába és nem láttuk a disznót. Nem létezik! Akkor még nem tudtuk, hogy a púp kitakarta előttünk.

Ott hirtelen elért a vadászláz, ránéztem még egyszer: semmi!

Azután a táv utolsó 20-30 méterén megint megláttuk, akkor lettem nyugodtabb. Úgy voltam vele, hogy inkább egyedül megyek oda, mert sose lehet tudni, hátha felkel és akkor leszünk bajban! Félni nem féltem, de lestem a disznót, mert sose lehet tudni!

Megálltam mellette és néztem. Mikor apám odajött, ő is csak állt és nézte…

Mert ezt a disznót igencsak megnézte volna bárki, aki vadászik, mert olyan kívánatos disznó volt, hogy még most is megdobban a szívem, ha előkerül a terítékkép. Hosszú, hatalmas orra, majd egyharmada testének.

Trófeám bronz érmet kapott a bírálaton. Forrás: Móró Balázs / Agro Jager

Kétségtelen, hogy ebben az évben teljesült minden kívánságom, mert elejthettem egy tíz éves golyóérett gímbikát és most a Jóisten kegyelméből kaptam egy vadkant…Egy olyan kant amire egész életemben vágytam.

Széll Szabolcs barátom két lessel odébb ült és hívott. Nem sokra rá, már jött is, de szóltunk Kiss Dávid barátunknak, hogy a platós Land Rover Defenderrel, ha tud, segítsen rajtunk!

Úgy betegen, neki fogtam zsigerelni. A zsigerelés végére nagyon elfáradtam. Csurgott a hátamon a víz és a végén az állkapocs alsó, meg a fej részét a többiek segítettek befejezni.

Mindenki gratulált. Büszkén viseltem a töretemet és a kanom is megkapta az illő végtisztességet odakint az erdőn…

Ahhoz képest amekkora volt, a zsigerelt súlya 93 kilogrammot nyomott, de a búgás végén azon egy gramm zsír nem volt s látszott, hogy a vállpajzsok komoly csörtékről mesélhetnének. Az biztos, hogy lesz kismalac idén is és ha ilyen vérvonal marad itt nálunk, nem lesz semmi baj a vaddisznóval…

Oklevelem és a bírálat örök emlék a trófeám mellett. Forrás: Móró Balázs / Agro Jager

A bírálaton végül bronzérmet kapott, az adatai a következőek voltak:

22,4-22,6 cm a nagy agyar hossza

24,9-24,3 mm a szélessége

kis agyar körmérete pedig: 6,5 cm

Végül 113,3 CIC pontot kapott.

Mindig is vágytam egy remetére. Forrás: Móró Balázs / Agro Jager

A párom is nagyon örült és tudta, hogy nagyon szerettem volna egy remetekant. Mindenki örült, annak ellenére, hogy betegen mentem ki. Apósom mondta is, hogy Dombóváron pedig jobb a terület még sem ejtett még el ilyen kant, holott ott, azért 24 cm-es agyarak szoktak-szoktak esni.

Ha magyarosan akarok fogalmazni: zsíros lett a 2024/2025-ös vadászati idény és ezt a szezont soha nem fogom elfelejteni. Minden bizonnyal hosszú ideig elkísér…

Írta és fényképezte:
Móró Balázs

Agro Jager News

 

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Vadászat

Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét igazolták két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2026. június 16-án afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét igazolta két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban. Az állatokat Tatabánya térségében állománygyérítés során, diagnosztikai célból ejtették el. Ezzel a vírus átlépte a mesterséges határnak számító M1 autópályát.

Fotó: NÉBIH

A Nébih laboratóriuma 2026. június 16-án megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét két, Tatabánya külterületén kilőtt vaddisznóban. A fertőzött állatokat a vaddisznóállomány gyérítése során, diagnosztikai célból ejtették el az M1 autópályától délre található területen, ami járványügyi szempontból különösen jelentős. Az autópálya ugyanis ebben a térségben eddig infrastrukturális védelmi vonalnak számított, hozzájárult a vaddisznóállomány mozgásának korlátozásához, és így a vírus természetes terjedését is lassította.

A mostani eset is alátámasztja az M1 és M3 autópályák térségére nemrég bevezetett fokozott járványvédelmi intézkedések indokoltságát. Az időben azonosított fertőzések lehetőséget biztosítanak a járványügyi rendelkezések gyors megerősítésére, ezáltal csökkentve az ASP további terjedésének kockázatát.

Az ASP az emberre nem veszélyes, azonban a házi sertések és a vaddisznók rendkívül súlyos állategészségügyi és gazdasági következményekkel járó megbetegedése. A Nébih felhívja a vadászatra jogosultak, a vadgazdálkodók, valamint kiemelten a sertéstartók figyelmét a járványügyvédelmi előírások következetes betartására.

A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető hivatal tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos Vadászok Somogy-Vas-Zala vármegyei Szakmai Versenye

2026. június 11-én Kemenesmagasiban, a Stüszi lőtéren rendezték meg a Somogy–Vas–Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenyét

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026.06.11-én Kemenesmagasiban a Stüszi lőtéren került megrendezésre a Somogy-Vas-Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenye az idén először, regionális jelleggel.

20 versenyző indult összesen (6 somogyi, 4 vasi és 10 zalai), a vármegyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket az Országos Hivatásos Vadász Versenyen.

A versenyzőknek egy ötven kérdésből álló tesztet kellet kitölteniük, melyben a vadászati kultúra, vadászetika és vadászhagyományok terén szerzett jártasságuk mellett szakmai elméleti ismereteikről adtak számot. Ezt követően korong- és kisgolyós lövészetre, két helyszínen trófeabírálatra, valamint növény- csont- és szőrminták felismerésére került sor.

A rendezvény tapasztalatait a jó hangulatban elfogyasztott ebéd során beszélhették meg a versenyzők és a szervezők.

A verseny helyezettjei összesített eredmények szerint:

  1. Viserálek Martin – Vas
  2. Rózsa Martin – Somogy
  3. Ángyán Ákos – Zala

Fotó: OMVK

Somogy vármegye helyezettjei:

  1. Rózsa Martin
  2. Boda Csaba
  3. Beda János

Vas vármegye helyezettjei:

  1. Viserálek Martin
  2. Viserálek Balázs
  3. Piri Gábor
  4. Bándoli Miklós

Fotó: OMVK

Zala vármegye helyezettjei:

  1. Ángyán Ákos
  2. Timbókovics Balázs
  3. Kovács Tamás

Fotó: OMVK

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

STOP!

Az Országos Magyar Vadászkamara közleményt adott ki a vörös róka közegészségügyi és természetvédelmi megítéléséről.

Published

on

 

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.

Fotó: OMVK

A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.

Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).

Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.

Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.

 

TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).

 

Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.

Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.

Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom