Vadászat
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
Még az ősszel történt, hogy Dombóvártól két, három falura, Szabadiba indultam vadászni. Ott vagyok tag a Gazda Vadásztársaságnál és Hablicsek Ármin barátommal meg vagy 20 éve ismerjük egymást. Nagy idők ezek. A társaság évről, évre arra törekszik, hogy a gazdákkal élhető, konstruktív építkező kapcsolatunk legyen s ha a vadlétszám engedi, s mi tovább indokolt, akkor hozzuk terítékre a tarvadat is. A társaság vezetése vallja, hogy ne csak a trófeás vad felett szóljon a kürt. Ebben a munkában igyekeztem részt venni én is és jó néhány tarvadat terítékre is hoztam, ami után a társaság vezetése úgy döntött, hogy elejthetek egy gímbikát a bőgésben. A siker csak rajtam múlik, tették hozzá – mesélte élményeit Móró Balázs, az Agro Jager Newsnak.
Móró Balázs gímszarvasbikájával. Fotó: Gazda Vadásztársaság / Agro Jager
Nincs sok szarvas a Gazda Vadásztársaság területén. Éves szinten nyolc bikát lehet elejteni, amiből 2024/2025-ös vadászati idényben mindösszesen kettőt sikerült puskavégre kapni. Van ilyen. Ezért is mondta nekem a társaság vezetése, hogy csak rajtam múlik. Itt a sikerért menni kell, de attól még nem áll mellénk a szerencse…Nyugodt szívvel mondhatom, hogy itt tálcán nem kínálja fel a természet a vadat. Itt nincs megrendelt vad, itt nem kerül elénk véletlenül a kívánatos trófeás. Nehéz a terep, sokszor fedett és sok mindenre figyelni kell vadászat előtt és közben is. Mikor, merre jár a vad, milyen a szél, milyen az idő s még annyi minden, hogy azt felsorolni most hirtelen, szinte lehetetlenség.
Egyébként a társaság nem küszködik a vadkár kérdéssel, de igazából nincs is sok vadunk. Vaddisznóállományunk nagyon gyenge és a tarvadat kellett lőni jobban. Én nekem minden vad vad és minden vadászat vadászat. Nem teszek különbséget. Örülök, ha kint vagyok, ha kijutok a területre. Ármin és a barátaim itt, a környékben tudják, hogy sakálra is szívesen kiülök, sőt talán leginkább ez a vadászat hoz lázba, de azért a bőgésben szarvasra vadászni se utolsó. Sőt!
A területünkön található az úgynevezett Csomai-hegy, ami nagyon jó terület. Az őszön a bőgés gyenge volt. Gondolkoztam sokat, hogy merre üljek ki? Szabadi másik részén, a Kapos partján is mozoghat a szarvas. A Kapos parton ekkor, már úgy, 10-15 szarvas bőgött. Végül oda, 3-4 napon keresztül jártam, lestem őket. Három lesünk körül érett már a kukorica. Betakarítás előtt álltunk. Jártam minden nap ki, a szarvasoknak meg inni kellett, legalább meg tudnám pillantani őket!
A kukoricásban feküdt el a bikám. Fotó: Gazda Vadásztársaság / Agro Jager
Az egyik este, tőlem, úgy 200 méterre, elment egy tarvad, majd még pár lépett utána és végül egy bika. Messzinek tartottam, nem lőttem és nap, nap után telt. Hallani hallottam a szarvast, látni azonban egyet sem, holott minden este kint voltam.
Már nem is tudom hány napot voltam kint, amikor egyszer csak hallom, hogy elindul a kukoricásból felém egy bika. Nagyon közel jött, de nem láttam. Izgatott voltam, mert a 240 centiméteres kukorica felett láttam a szarvas koronáit. Tőlem balra ment el. Úgy voltam vele, nem biztos, hogy kilép még a lővilágon, de még abban sem voltam biztos, hogy egyáltalán kilép-e a nyiladékra.
Persze bőgésben voltunk és teljes pompájában, díszében állt az erdő. Én meg ott ültem fent a lesen hallgattam és bíztam benne, ha nem is tudok rá lőni, legalább egy villanásra megláthatnám. Az is valami, nem igaz?
Vadásszon őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
Ha egy kicsit is kedvel ott fent a Jóisten, hogy ha ott fent, egy kicsivel jobban áll a szénám, akkor felém fordul – fohászkodtam magamban.
És onnantól már nem én irányítottam az eseményeket, mert megláttam a bikát. Nálunk, ha a bika lőhető, akkor el kell ejteni. Nem lehet különösebben válogatni. Távcsövem a szemem előtt és bíráltam, mert jött felém, de már kint a vágásban.
Mit mondhatnék? Visszagondolva magam sem hiszem el! A szarvas felől fújt a szél és beért elém. Felnézett a lesre. Felemelte az orrát és nem lehetett messzebb, mint 30 méter! Láttam az orrának a hegyét is és amikor beleszippantott a levegőbe, akkor elsütöttem a fegyveremet.
A bika jelezte a lövést. Felkapta a mellső lábait, majd hátrafelé kirúgta a földet. Számoltam a másodperceket és úgy 5-6 másodperc múlva véget ért. Addig tartott a halálvágtája s odafent hallottam, ahogy összekoccantak a fogai…
Öten tudtuk kihozni a bikámat. 40 méteren alatt négyszer álltunk meg. Fotó: Gazda Vadásztársaság / Agro Jager
Régen, szokták mondani, hogy a bikavadászatra meg kell öregedni, hogy gyerek azt nem lőhet, vagy fiatal. Van ebben valami, biztosan. A régi szokásokat, a régi szabályokat felülírni nem lehet. Hiába kiabálják megannyian, hogy mi az igazság, attól még nem válik azzá…
…és ahogyan biztos voltam ebben is, úgy abban is, hogy a szarvasom odabent fekszik.
Lejöttem a lesről.
Gondolkoztam: ha elrontom most és netalántán felkel, akkor űzhetjük a szerencsétlen párát! Inkább még várok, pedig nem az első szarvasomra indultam. A közelben lakik Kis Dávid vadászbarátom. Gondoltam egyet és felhívtam, hogy lenne-e kedve kijönni? Mire odaértem már felöltözött és még egy cigit is elszívott és csak azután indultunk vissza.Mire visszaértük, öreg este lett. Fegyverem a vállamon. Meséltem közben, hogy volt, mint volt. Mindent végighallgatott és álltunk még egy kicsit a rálövés helyén.
Azután elindultunk.
Sokat nem tudok mesélni erről, mert alig indultunk el, csakhamar ott álltunk mellette.
Egy jó tíz éves, öreg bika várt bennünket. Álltunk csak a sötétben és néztük a bikát, ami már akkor mutatta, hogy érmes bika lesz. Sokat nem tévedtünk, mert a bírálaton 217 CIC pontot kapott.
Az avatásra Árbogást Gyulát, a Gazda Vadásztársaság vadászmesterét kértem fel, aki örömmel el is vállalta. Fotó: Gazda Vadásztársaság / Agro Jager
Azt azonban kristálytisztán láttuk, hogy segítség nélkül ezt a bikát onnan, mi ketten, kizárt dolog, hogy kihozzuk! Na, igen, de kinek szóljunk, hogy segítsen. Felhívtuk Árbogást Gyulát, a vadászmestert, aki párjával, Mártikával érkezett és ők pedig még megkérték Apáti Gábort és Varga Stadler Mátét is a segítésre.
Ketten az agancsánál húztuk, a többi meg kötéllel. A 40 méteren négyszer álltunk meg. Bár korábban mondtam, hogy szarvast lőttem én, de a barátaim pontosan jól tudták, hogy bikát még sosem! Meg is jegyezték, hogy odafent bizonyosan szeretnek, hogy kezdésnek egy aranyérmes bikával büszkélkedhetek és eközben már az avatópálcának valót vizslatták a sűrűben…
Persze ki mást, mint a vadászmestert, Árbogást Gyulát választottam keresztapámnak. Úgy illik, hogy korban és rangban a legmagasabban állót kell felkérni – ez is régi örökségünk (szerk.: tiszta diplomácia)
A trófeámat Mágocson Fazekas József hivatásos vadász barátom főzte ki. Fotó: Gazda Vadásztársaság / Agro Jager
Nem vagyok már fiatal kölyök. Az életem döntő többségét itt éltem le, hiszen dombóvári gyerek vagyok. A vadászéletem, vadászélményeim döntően a sörétes puskához, a récevadászatokhoz kötődnek. Mostanság szeretek sakálra is vadászni. Mindegyiknek megvan a maga szépsége, de afrikai vadászatokra igazán nem vágyok. Szeretem a szülőföldemet, szeretem a vadásztársaságomat, akikben megbízok, akikkel megannyi közös élményünk van és akik bennem is megbízhatnak. Enélkül nem is érdemes tagnak lenni – úgy gondolom.
Életem első gímszarvasbikáját itthon ejthettem el, ott, ahol születtem, ahol felnőttem, ahol ismerem az erdőt és ez nekem, na, meg a vadászbarátság, mindennél többet jelent…
Móró Balázs elbeszélése alapján,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Móró Balázs és a Gazdák Vadásztársasága
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Visszanéző (2026): Őzbak utánkeresés Benta-Völgyi Dézivel!
Benta-Völgyi Dézi, az Alpok-tájai tacskókopó eredményes őzbak-utánkeresése az Alföldön. Gara András vadászati élménybeszámolója.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A kutyám Benta-Völgyi Dézi. Ő egy Alpenländische Dachsbracke (Alpok-tájai tacskókopó) fajtájú kutyus. Ezt a fajtát Ausztriában tenyésztették ki, nagyon sokrétű és nagy munkabírású, szívós kutya. Hajtó- és utánkeresőnek tartják, leginkább Magyarországon a 3. vérebfajtaként van nyilvántartva.
Én teljes véletlenül akadtam erre a kutyára. Előtte volt vizslám, tacskóm és a kettő közötti méretű, nem nagy szőrű, mert lakásban is lesz. Egy barátom szólt, hogy hirdetésben látott ilyen fajtát. Mentem is kutyust választani.
Fotó: Gara András – Benta-Völgyi Dézi – Agro Jager News
Mikor felcseperedett ez az alom, akkor derült ki, hogy az ország egyik legjobban sikerült almából választhattam kutyust. Több munkaversenyt megnyertek a Benta-Völgyi kutyusok, és Dézi nagyon sok küllemkiállítást is – Junior Champion, Hungária Show Champion, Hungária Champion, Hungária Grand Champion címet megszerezte.
A páváskodás között azért készülünk a munkakutyás feladatokra és vizsgákra. Sok segítséget kaptam az előző klubom vezetőjétől és tagjaitól, de másik klubba igazoltam, ami már fajtagondozó klub, és nagyon jó, sok kutyaimádóval tartjuk a kapcsolatot és a rendezvényeket.
Benta-Völgyi Dézivel az Alföldön élünk, ezért nekünk a sebzett őz és vaddisznó utánkeresésből van munkánk. Csak a környékbeli VT-hez szoktunk menni, néha nagyvadas területre megyek vadászni, Dézi mindig jön velem, volt is már néhány szarvas-utánkeresése.
Mi minden vadutánkeresést ingyen csinálunk. Gróf Széchenyi Zsigmondhoz hűen: „S ha már megsebezte, keresse meg. Keresse addig, míg meg nem találja…”
De apróvadvadászatokon is hibátlanul hajtja föl a fácánokat, nyulat, és a lőtt vadat megkeresi. Csak az apportírozást a vizslákra hagyja.
Őz utánkeresésünkről írok:
Délután hívott egy hivatásos vadász, hogy a vendég sebzett egy bakot, tudunk-e segíteni. Természetesen!
Kértem, ne tapossák nagyon össze a rálövés helyét, azt hagyják Dézire. Amilyen gyorsan tudtam, a dolgaimat félresöpörtem, hogy minél hamarabb a helyszínen tudjunk lenni, ahol meg kellene találni a vadat, minél előbb terítékre hozzuk, ha sikerül.
Összepakoltam: hosszú póráz, GPS-nyomkövető nyakörv, védőmellény, mobil, amire telepítve van a térkép. Nagyon fontos a térképen, hogy lássuk a kutya irányát, sebességét, ugatását.
Volt már többször is, hogy nagy forgalmú úton keresztül kellett mennie a kutyának, de a térképet nézve az út előtt meg kell állítani a kutyát, ami tőlem több száz méterre is lehet. A nyakörvre adok sípjelet, és a kutya megáll, vagy visszahívom.
Indulás: Kutya, felszerelés, puska stb. bepakolva az autóba, irány a vadőrrel megbeszélt helyre. Egy földúton már vártak, átpakoltunk a terepjáróra.
Fotó: Gara András – Benta-Völgyi Dézi – Agro Jager News
És indultunk a rálövés helyéhez. Gazos tanyahelyek, rengeteg kökénybokor, olajfák. Ilyen helyen lehetetlen a nyomkövető póráz használata, úgyhogy Dézit szabadon engedtem. Kis keresgélés után jelezte, hogy megvan a pontos rálövés helye. Kiadtam a „keresd” vezényszót. A kis rakéta már el is tűnt a sűrű gazosban. A sebzett vad még jó erőben lehetett, mert a kutya nagyon gyorsan ment a jeladó szerint.
Fotó: Gara András – Benta-Völgyi Dézi – Agro Jager News
600–700 méter körül kijött a jel, hogy a kutya ugat, de rövid idő múlva abbamaradt a hajsza, jött vissza felénk a kutya. Hozzánk érve vizet kért, nagyon szomjas volt, megitattam, és újra a sebzett bak után küldtem.
800 méternél egy helyben maradt Dézi, csak néhány méteres mozgást mutatott a jeladó. Sikerült felriasztania a vadat.
Fotó: Gara András – Benta-Völgyi Dézi – Agro Jager News
Majd pár perc múlva újra felénk haladt a kutya. 300 méter körül már hajszahangot adott (Spurlaut!). A kutya utolérte a bakot, és ugatással helyben tartotta a vadat. A vadőrrel siettünk oda, és hason fekve a bokor alatt tudta célba venni a sebzett bakot.
Jeleztem neki, hogy ha lehívtam Dézit, leadhatja a kegyelemlövést. Egy szép trófeás őzbakot sikerült átadni a vadászvendégnek.
Írta és fényképezte: Gara András
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A láthatatlan fertőzési lánc a gyümölcsösökben: Miért életbevágó az országos parazitológiai monitoring?
Róka-galandféreg a gyümölcsösökben: új kutatás figyelmeztet a fertőzésveszélyre Hollandiában
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A vadon élő állatok, a mezőgazdasági haszonállatok és az ember egészségi állapota elválasztatlan egységet alkot. Ezt a felismerést rögzíti az „Egy Egészség” (One Health) elve, amely napjainkban a korszerű vadgazdálkodás, a terménybiztonság és az állategészségügy fontos szakmai alapelvévé vált.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A vadon élő ragadozók – különösen a vörös róka és a dinamikusan terjedő aranysakál – területhasználata és táplálkozási szokásai révén a legelők mellett a gyümölcsösökben és a szántóföldi kultúrákban is jelen van. Ezt a közvetlen biológiai kapcsolódást és annak kockázatait egy elgondolkodtató kutatás számszerűsítette.
Megdöbbentő kutatási eredmények a gyümölcsösben
A Food and Waterborne Parasitology szakfolyóiratban publikált felmérés során a kutatók 14 gazdaságban 220 gyümölcs- és 220 talajmintát gyűjtöttek. A területeken kihelyezett kameracsapdák a 14 helyszínből 6-on rögzítettek rendszeres rókaaktivitást, és több alkalommal azt is dokumentálták, hogy a rókák közvetlenül a hullott vagy alacsonyan lévő gyümölcsöket fogyasztják.
Az ezt követő molekuláris biológiai (PCR) vizsgálatok eredménye figyelemre méltó: a 220 gyümölcsmintából 10-ben, azaz 4,5%-ban mutatták ki a róka-galandféreg (Echinococcus multilocularis) DNS-ét.
A vizsgálat igazolta, hogy a vadon élő ragadozók nemcsak az erdei körforgásban tartják fenn a parazitákat, hanem a gyümölcsösökbe és konyhakertekbe bejutva közvetlenül is beszennyezhetik az emberi fogyasztásra szánt terményeket. A Echinococcus multilocularis által okozott humán alveoláris echinococcosis súlyos, májkárosító, akár életveszélyes megbetegedés, amelynek megelőzése közegészségügyi és agrárgazdasági elemi érdek.
Az OMVK–Nébih–Egyetemi monitoring szerepe a megelőzésben
A mérések is igazolták, a probléma nem feltételezés, hanem tény. Emiatt kulcsfontosságú az a hazai róka- és aranysakál-parazitológiai monitoringprogram, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), valamint az Állatorvostudományi Egyetem, a MATE és a Debreceni Egyetem összefogásában valósul meg.
A monitoring nem öncélú adatgyűjtés, hanem az adatalapú vadgazdálkodás alappillére:
- Gócpontok feltérképezése: Megmutatja, hogy az ország mely tájegységein és milyen élőhelytípusoknál a legmagasabb a fertőzöttségi kockázat.
- Célzott állományszabályozás: Objektív szakmai érvrendszert ad a vadászok kezébe a róka és az aranysakál intenzív, területi alapú gyérítéséhez a mezőgazdasági és kertészeti zónák környezetében.
- Védelem a gazdáknak és a fogyasztóknak: Kézzelfogható információt nyújt a terményhigiéniai és legelőhasználati óvintézkedések megalapozásához.
Gyakorlati tudnivalók a fertőzések megelőzése érdekében:
- Mintaadás a vadászok részéről: Kérjük a vadászatra jogosultakat, hogy aktívan vegyenek részt az OMVK és a Nébih által koordinált mintagyűjtésben. A terítékre kerülő ragadozók szakszerű mintavétele elengedhetetlen a pontos országos képhez.
- Szigorú higiénia a zsigerelésnél: Dúvad kezelésekor és mintavételnél a védőkesztyű és maszk használata kötelező! A tetemeket és zsigereket tilos a területen hagyni vagy a vadászkutyákkal megetetni.
- Termény- és személyi higiénia: A gyümölcsösökben a hullott gyümölcsök feldolgozás előtti alapos mosása, valamint a kiskerti és nagybani termények védelme elengedhetetlen.
- Négylábú segítőtársaink védelme: A vadászkutyák rendszeres, széles spektrumú féregtelenítése alapkövetelmény a fertőzési lánc megszakításához.
Forrás: NAK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Gímszarvastrófea-szemlén jártak a Soproni Egyetem másodéves vadgazdamérnök-hallgatói
A hétvégén lezajlott a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. gímszarvastrófea-szemléje, amelynek lebonyolításában a Soproni Egyetem másodéves vadgazdamérnök-hallgatói aktívan közreműködtek.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A hétvégén lezajlott TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. gímszarvas trófeaszemléje, amely lebonyolításában másodéves vadgazdamérnök hallgatóink aktívan közreműködtek.
Fotó: Soproni Egyetem
Diákjaink a trófeák kihelyezésétől kezdve a helyszín dekorációján át minden munkafolyamatban részt vettek. A kiállított trófeák elemzése során – oktatói kísérettel – a trófeabírálat során rögzített paraméterek teljes spektrumát áttanulmányozhatták a gyakorlatban.
Ezúton is köszönjük a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.-nek a szakmai gyakorlat lehetőségét és a szívélyes vendéglátást!
Forrás: Soproni Egyetem
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Visszanéző (2026): Őzbak utánkeresés Benta-Völgyi Dézivel!
A láthatatlan fertőzési lánc a gyümölcsösökben: Miért életbevágó az országos parazitológiai monitoring?
Gímszarvastrófea-szemlén jártak a Soproni Egyetem másodéves vadgazdamérnök-hallgatói
Egyedülálló növényvédelmi alkalmazást fejlesztettek a MATE kutatói
Különös mintázat rajzolódik ki a Hyalomma kullancsok idei észleléseinél
KITEKINTŐ: Az EU ólomsörét-korlátozása az elfogadás felé halad
Dámbikák horkantásától hangos az őszi erdő – elkezdődött a dámbarcogás
Vízvisszatartás és a vadállomány védelme a somogyi erdőkben
Stratégiaalkotás
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter közleménye
Vadász és segítője őrizetben
Nem értjük
Bőgésben a Garéi Gímszarvas Vadásztársaság területén
Gímbika esett Szentgálon
Csongrád-Csanád: Milliós értékű védett állatok, engedély nélküli fegyverek
Stratégiaalkotás
A vadászat nem kiváltság, hanem felelősség
Lemondott az Országos Magyar Vadászkamara elnöke, dr. Jámbor László
Reolink G450 teszt: kipróbáltuk az intelligens 4G vadkamerát
