Keressen minket

Horgászat

Orvhalászokat ítéltek el Baján

A Bajai Járásbíróság két férfit ítélt el

Közzétéve:

A Bajai Járásbíróság két férfit ítélt el, akikkel szemben orvhalászat miatt emelt vádat a Bajai Járási Ügyészség. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az ügy I. rendű vádlottja érvényes elektromos területi jegy nélkül, míg társa érvényes jeggyel 2022. augusztus 2-án a Duna folyam bal partján halgazdálkodási területen tartózkodtak egy motorcsónakban. Az I. rendű vádlott a tulajdonát képező halászgéppel egyedi engedély nélkül, ennélfogva tiltott eszközzel és tiltott módon pontosan meg nem határozható számú és fajtájú halat kábított el és gereblyéző módszerrel akasztott meg. Közülük legalább egy darabot a motorcsónakot irányító társa a csónakba beemelt (a hal további sorsa ismeretlen). A vádlottak az eszközöket a Duna bal partján elrejtették, majd, amikor a helyszínről egy személygépkocsival távoztak, a rendőrök igazoltatták őket. Az I. rendű vádlott a bűncselekményt felfüggesztett börtön próbaideje alatt követte el, mivel korábban orvhalászat miatt már elítélte a Bajai Járásbíróság. Őt a bíróság a jelen ügy kapcsán 11 hónap fogházra és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyúttal a felfüggesztett büntetés végrehajtását is elrendelte. Társával szemben 195.000 forint pénzbüntetést szabott ki.

Az ítélet nem jogerős.

Kecskemét, 2025. április 3.

Forrás: Kecskeméti Törvényszék Sajtóosztálya

Horgászat

A 24 kilós dunai amurom története

Korcz Máté a Dunán horgászott, ahol egy kapitális amurt akasztott.

Published

on

Korcz Máté élménybeszámolója:

A horgászatban az a szép, hogy a legnagyobb csalódásból pillanatok alatt megszülethet az ember élete fogása. A dunai túrámnak pontosan így futottam neki: az esti órákban ültem ki a vízpartra, és a kezdeti jelek több mint biztatóak voltak.

Fotó: Korcz Máté – Agro Jager News

Nem kellett sokat várnom, viszonylag gyorsan bejelentkezett egy 10–15 kilogramm körüli amur. Már a kezemben éreztem a sikert, de sajnos közvetlenül a szákolás előtt kiköpte a horgot. Később csatlakozott hozzám a barátom, Kovács Dániel is. Éjszaka csendesen telt az idő, majd hajnali 5 óra magasságában szinte megismétlődött a rémálom: újra jött egy hasonló méretű amur, és a fárasztás végén ő is meglépett. Ezen a ponton már igazán csalódott voltam. Úgy beszéltük meg Dániellel, hogy reggel 9-ig maradunk, aztán pakolunk.

A fordulat végül az utolsó órában, reggel 8 körül érkezett meg. Épp két horgászkolléga lépett oda hozzánk érdeklődni, hogy esznek-e a halak, amikor a semmiből, elemi erővel megindult a botom.

Először sejtelmem sem volt, mi akadt a horogra. A hal megállíthatatlanul tört ki, körülbelül 200 méter zsinórt húzott le a Dunába – egyszerűen képtelen voltam lefékezni. Végül lassan, centiről centire sikerült megfordítanom, és amikor a közelünkben először megmutatta magát a felszínen, a parton senki sem hitt a szemének. Mindenkit elöntött az adrenalin!

Egy kemény, 35–45 perces fárasztás után végre sikerült a szákba terelnünk a halat. A parton azonnal mentek a tippek, a legtöbben 18–20 kiló közé saccolták. Amikor viszont ráakasztottuk a mérlegre, mindenkinek elakadt a szava: több mint 24 kilogrammot nyomott, a hossza pedig a fejtől a faroktőig elérte a 95 centimétert.

A kezdeti fájó veszteségeket egy csapásra felejthetetlen élménnyé formálta ez az óriás. Igazi álomfogás volt ez számomra, és külön örülök, hogy a barátaimmal és a jelen lévő sporttársakkal élhettem át ezt a pillanatot!

Írta és fényképezte: Korcz Máté

Van egy szép élménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre


Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Horgászat

KÖRÖSÖK-völgye: Szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon

Az aszály és a csökkenő vízszint miatt szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon. Két mobilszivattyú közel 1 m³/s vízhozammal segíti a frissvíz-ut

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Körösök hegyvidéki és síkvidéki vízgyűjtőterületein az egyre inkább súlyosbodó aszály következtében az Igazgatóság területén lévő vízfolyások vízhozama folyamatosan csökken.

Fotó: Germán Béla

A területen lévő vízpótlások és a magas párolgás hatására a Békésszentandrási duzzasztó által visszatartott, közel 24 millió m³ vízkészlet csökkenni kezdett, amely a duzzasztó felvízén lévő vízszintek csökkenésében is megmutatkozik.

A csökkenő vízszint rontja a gravitációs kivezetés lehetőségeit is.

Fotó: Germán Béla

A Félhalmi-holtág vízellátása is veszélybe kerülhet

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén található, legnagyobb vízkészletekkel rendelkező holtágak, többek között a Félhalmi-holtág is, kivétel nélkül a Békésszentandrási duzzasztó által a Hármas-Körösben visszatartott vízkészletekből láthatók el friss vízzel.

Ezt olvasta már? Részletekért kattintson a képre!

A vízszint csökkenésével a Félhalmi-holtág vízellátását biztosító szivornya vízszállító képessége csökken, szélsőséges esetben meg is szűnhet.

Ezért a hiányzó vízmennyiséget szivattyúzással szükséges pótolni.

Fotó: Germán Béla

Két mobilszivattyút telepítettek a helyszínre

A Félhalmi-holtág vízpótlása céljából a szakemberek két dízelüzemű mobilszivattyút telepítettek a helyszínre.

A szivattyúk segítségével közel 1 m³/s vízsugárral biztosítható a friss vízkészlet bejuttatása a holtágba.

Körös-védikéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Germán Béla

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Horgászat

Már 7000 éve halakat telepítettek a norvég hegyvidéki tavakba

A legújabb norvégiai kutatások szerint már Kr. e. 5000 körül halakat telepítettek a magashegyi tavakba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A tanulmány a norvégiai Jotunheimen hegységben található Tesse-tónál feltárt kőkorszaki halcsapdákat vizsgálja. A kutatók szerint a leletek arra utalnak, hogy a mezolitikus vadász-halász-gyűjtögető közösségek már Kr. e. 5000 körül tudatosan telepítettek halakat, mindenekelőtt sebes pisztrángot a korábban hal nélküli magashegyi tavakba. Ez az emberi környezetalakítás és erőforrás-gazdálkodás egyik rendkívül korai példája lehet.

A norvégiai Jotunheimen hegység. Fotó: Google

A jégkorszak végét követően, körülbelül Kr. e. 8000-re Norvégia középső hegyvidéki területei jégmentessé váltak. A magashegyi vízrendszereket azonban meredek folyószakaszok és vízesések választották el az alacsonyabban fekvő vizektől, ezért a halak természetes úton nem tudtak feljutni ezekbe a tavakba. A Tesse-tó 854 méterrel a tengerszint felett fekszik, és kifolyója, a Tessa folyó több olyan akadályt tartalmazott, amely megakadályozta a halak természetes vándorlását.

A tó medrében 2022-ben négy állandó halcsapda maradványait tárták fel. A szerkezeteket főként vékony erdeifenyő-, kisebb részben nyír- és fűzkarókból építették. A karókon vágásnyomokat, hasításokat és lehetséges kötözési nyomokat azonosítottak. A legjobb állapotban fennmaradt csapda egy körülbelül 3,5 méter átmérőjű kamrából, valamint a halakat abba terelő vezetőkerítésből állhatott. A függőleges karók valószínűleg fonott vagy rácsos falat tartottak, a ferdén levert karók pedig a szerkezet megerősítését szolgálták.

A radiokarbonos és dendrokronológiai vizsgálatok alapján a legrégebbi csapdák Kr. e. 5000 körül készültek. Egy másik csapdát Kr. e. 3850-re, egy továbbit pedig Kr. e. 2700 körülre kelteztek. Bizonyos karókat mintegy tizenkét év különbséggel vágtak ki, ami azt jelzi, hogy a halászati létesítményeket rendszeresen javították és karbantartották. A csapdák használata tehát legalább 2300 éven keresztül folytatódhatott.

A kutatók több érvvel támasztják alá, hogy a pisztrángokat emberek telepítették a hegyi tavakba. A természetes felvándorlást vízesések akadályozták, a madarak általi ikraszállításra pedig nincs meggyőző bizonyíték. Emellett a magashegyi tavakban szinte kizárólag sebes pisztráng fordult elő, miközben az alacsonyabban fekvő vizek jóval fajgazdagabbak voltak. A szerzők szerint ezt az egységes elterjedési mintázatot leginkább a tudatos emberi betelepítés magyarázza.

A halakat feltehetően a folyórendszereken belül, fokozatosan szállították egyre magasabbra. Élő példányaik kifogására a csapdák is alkalmasak lehettek, szállításukhoz pedig állatbőrből készült tömlőket használhattak. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a telepítés komoly ökológiai ismereteket és hosszú távú tervezést igényelt: az új állományoknak akár több évtizedre is szükségük lehetett ahhoz, hogy jelentős mennyiségben halászhatóvá váljanak.

A haltelepítés gyakorlati célja valószínűleg az volt, hogy biztonságos és kiszámítható élelmiszerforrást hozzanak létre a hegyvidéki vadászterületeken. A rénszarvas- és jávorszarvasvadászat eredményessége bizonytalan volt, míg a halak friss, tápláló és viszonylag könnyen megszerezhető táplálékot biztosítottak. Ez lehetővé tehette, hogy nagyobb közösségek hosszabb ideig tartózkodjanak a hegyekben, és közben más nyersanyagokat, például prémeket és kőeszközök készítésére alkalmas anyagokat is gyűjtsenek.

A tanulmány legfontosabb következtetése, hogy a mezolitikus vadász-halász-gyűjtögetők nem csupán alkalmazkodtak a természethez, hanem tudatosan és tartósan át is alakították környezetüket. A sebes pisztráng betelepítése a szerzők szerint akár az élelmiszer-termelés egyik korai formájának is tekinthető. A felfedezés ezért megkérdőjelezi azt az egyszerű felosztást, amely szerint csak a földművelő társadalmak voltak képesek összetett erőforrás-gazdálkodásra, míg a vadászó-gyűjtögető közösségek pusztán a természetben rendelkezésre álló javakat használták fel.

Összességében a Tesse-tó halcsapdái és a környező magashegyi lelőhelyeken talált halcsontok egy jól megtervezett, hosszú távú ökológiai beavatkozás bizonyítékai. A kőkorszaki közösségek korábban hal nélküli tavakba telepítették be a pisztrángot, majd tartós halászati rendszereket alakítottak ki az állomány hasznosítására.

A magyar nyelvű összefoglaló az eredeti tudományos közlemény alapján készült. A tanulmány itt érhető el:

Forrás: Mjærum, A., Friis, E. K., Hesthagen, T. & Kirchhefer, A. J. (2026): The introduction of fish to the Scandinavian mountains by hunter-fisher-gatherers 5000 BC. Antiquity. https://doi.org/10.15184/aqy.2026.10392 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom