További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Nagy István agrárminiszter hivatalában fogadta Richard Takáčsot
Az ukrán gabona okozta piaci nehézségekről, az európai gazdatüntetésekről, kereskedelmi és állategészségügyi kérdésekről is egyeztetett Nagy István agrárminiszter hivatalában Richard Takáčcsal, Szlovákia új mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcavezetőjével kedd délután.
Nagy István kiemelte, fontos, hogy mindig a legjobbat tudjuk kihozni a közös ügyeinkből, ha összefogunk, akkor könnyebben tudjuk az érdekeinket érvényesíteni. A miniszter kifejtette, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve új feltételeket hozott, ezért a tanácsadói és a falugazdász hálózatot megerősítette hazánk. A magyar agrártámogatási rendszer hatékonyságát mutatja, hogy a merőben új, komoly feltételeket és követelményeket támasztó uniós szabályrendszer keretei között is meg tudtuk teremteni a feltételeit annak, hogy emelt összegű, 70 százalékos támogatási előleget fizessünk 136 ezer gazdának. A múlt év finanszírozási nehézségei közepette ennek óriási jelentősége van az egyes gazdaságokban. Ez a hatalmas számú gazdálkodó nagyságrendileg 80 százaléka a jogosultaknak – tette hozzá a tárcavezető.
Az ukrán mezőgazdasági termékek okozta piaci nehézségekkel összefüggésben a találkozón a tárcavezető arról beszélt, hogy hazánk a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva, érdemi uniós intézkedések hiányában továbbra is fenn kívánja tartani a behozatali tilalmat. Nagy István tájékoztatta kollégáját, hogy az európai országokhoz hasonlóan a magyar gazdák is tüntetni fognak a brüsszeli bürokraták agrárpolitikai intézkedéseivel szemben. Hazánk azt szeretné, ha minél több tagállam támogatná az ukrán mezőgazdaság fenyegetésével szembeni küzdelmünket Brüsszelben. Hangsúlyozta, észak-keleti szomszédunk esetleges európai uniós csatlakozása tartósan nehézzé tenné az európai és a magyar termelők megélhetését, hiszen az EU-s előírások kötöttségei között dolgozó termelők nem tudnak versenyezni a globális nagytőke tulajdonában álló többszázezer hektáros ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb szabályok betartásával termelnek.
Nagy István az infláció letörésével kapcsolatos kormányzati intézkedésekről is beszélt, példaként említve az élelmiszerárstopot és az online árfigyelő rendszert. Az utóbbi kezdeményezés a piaci verseny élénkítését és a kiskereskedelmi piacon az árak átláthatóságának fokozása érdekében a fogyasztók igényeit szolgálta. Az árfigyelő által érintett termékkategóriáknál jelentős részében figyelhető meg árcsökkenés. Az agrártárca emellett kiemelt figyelmet fordít a magyar termékek támogatására és népszerűsítésére.
A miniszter hazánk uniós elnökségével kapcsolatban arról is beszélt, hogy a Közös Agrárpolitika 2027 utáni szabályaira vonatkozó tárgyalások keretében a válsághelyzetek kezelésére kívánjuk helyezni a hangsúlyt. Emellett figyelmet fordítunk az élelmiszerpazarlás elleni fokozott fellépésre az aktuális kihívásokra adandó válaszok, a jó gyakorlatok bemutatása érdekében. Továbbá nagy hangsúlyt helyezünk az Európai Unió élelmiszer-szuverenitásának megőrzésére is. Kiállunk azon alapelv mellett, hogy a harmadik országból származó termékeknek is ugyanolyan szabályoknak kelljen megfelelniük, mint az unióban termelt élelmiszereknek – fűzte hozzá a tárcavezető.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.
Közlemény a TMR-rendszerről:
Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.
A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.
Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.
Forrás: AM