További információk e témában Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Mezőgazdaság
Mi termett a felperzselt földeken 2022-ben?
A 2022-es aszály okozta visszaesés a mezőgazdaságban:
A mezőgazdaság bruttó hozzáadott érték volumene 2022-ben 37 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. (Ez a mutató még folyó áron is mínuszban volt: az inflációtól „eltekintve” 11 százalékos volt a csökkenés.) A visszaesésért döntően az aszály okolható, aminek következtében a főbb szántóföldi növények termése jelentősen elmaradt az előző évitől. A statisztikai hivatal „Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2022” című kiadványa gyászos adatokat sorol: árpából 10 százalékkal, a legnagyobb mennyiségben betakarított búzából 21 százalékkal, az aszálynak leginkább kitett kukoricából 57 százalékkal kevesebbet arattak; a napraforgó hozama termőterületének bővülése ellenére 29 százalékkal, a korábbinál kisebb területen termesztett repcéé 31 százalékkal csökkent.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A hazai mezőgazdaság termelési szerkezete a szántóföldi növénytermesztés irányába tolódott el. Az ágazat ezáltal rendkívül érzékeny az egyre gyakoribb időjárási szélsőségekre. 2022 rendkívül száraz volt a korábbi évekhez viszonyítva, és sajnos a jövőben gyakrabban előfordulhatnak hasonló időszakok – figyelmeztetnek a KSH szakértői, akik (talán kissé szokatlan módon) a „tanulságot” is levonták: „a 2022. évi rendkívül gyenge kibocsátás felhívja a figyelmet arra, hogy szükséges újragondolni a termelési szerkezetet és technológiákat”.
A búza- és a kukoricatermés mutatói felettébb borúsak. Az előző évihez képest 6,5 százalékkal nagyobb betakarított területen mindössze 4,2 millió tonna búza termett, ami az előző öt év átlagától 20 százalékkal marad el. A 4,4 tonnás hektáronkénti termésátlag közel 26 százalékkal maradt el a 2021-es rekordtól. Az aszály által felperzselt földekről mindössze 2,8 millió tonna kukoricát tudtak betakarítani, ami az előző öt év átlagától 63 százalékkal maradt el. A 3,4 tonnás termésátlag a 2021. évihez viszonyítva 44, az utolsó öt év átlagához képest 55 százalékkal kisebb. Ilyen alacsony hozamra több mint ötven éve nem volt példa.
A zöldségtermesztők valamivel jobb helyzetben voltak, de az aszály mellett őket hátrányosan érintette egyes növényvédő szer hatóanyagának kivonása, ami megnehezítette a kórokozók és a kártevők elleni védekezést. Csemegekukoricából és zöldborsóból így még az öntözött területeken is csak átlagos termést tudtak elérni
A gyümölcsösök közül a legnagyobb területet képviselő almából több mint tíz éve nem termett ilyen kevés. 313 ezer tonna almát szüreteltek, 61 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben.
A 2022-es statisztikában azért akad néhány kevésbé fanyar adat is: a kései fagyok elmaradásának köszönhetően a korábban virágzó gyümölcsösök (kajszi- és őszibarack, meggy, szilva) területein viszont 2019 óta a legnagyobb mennyiség termett.
Forrás: KAVOSZ
Mezőgazdaság
Újabb több száz milliárd forint segíti a környezettudatosan gazdálkodókat
Közleményt adott ki az Agrárminsztérium:
Idén több mint 200 milliárd forint támogatásban részesülhetnek a gazdálkodók az Agrár-környezetgazdálkodási és az Ökológiai gazdálkodás programoknak köszönhetően – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárca megújította új AKG és ÖKO döntéshozatali rendszerét annak érdekében, hogy az érintettek gyorsabban juthassanak hozzá a forrásokhoz.
Nagy István kifejtette, az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett a fenntartható, a környezet- és klímatudatos mezőgazdasági gyakorlatokat ösztönző programok támogatása mellett. A tárca a korábbi támogatási időszak Vidékfejlesztési Programjának (VP) folytatásaként tavaly meghirdette a KAP Stratégiai Terv keretében az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) és az Ökológiai gazdálkodás (ÖKO) támogatása című pályázati felhívásokat.
A miniszter kiemelte, tekintettel a nagy érdeklődésre a források átcsoportosításának segítségével olyan döntést hoztak, melynek értelmében minden formailag megfelelő és a minimum vállalásokat teljesítő pályázó részére támogatást tudnak nyújtani. Ennek értelmében mintegy 17 600 AKG és több mint 5 ezer ÖKO kérelem támogatásáról határoztak, ami éves szinten az előbbi program esetében 150 milliárd, az utóbbi vonatkozásában pedig 58 milliárd forintot jelent a gazdálkodóknak. Mivel mindkét esetben többéves célprogramról beszélünk, ezért az 5 éves konstrukció lehetséges támogatási összege meghaladhatja a 750 milliárd, illetve 290 milliárd forintot.
A tárcavezető hangsúlyozta, a támogatási szerződéseket a kedvezményezettek folyamatosan vehetik kézhez. Első körben a kis- és családi gazdaságok, majd a következő körben a nagyobb gazdaságok, ezt követően – a források rendelkezésre állása esetén – a nagyobb területen termelők is kézhez kaphatják a támogatói szerződéseiket, amely alapján benyújthatják majd az egységes kérelmeiket – tette hozzá.
A támogatási programok kötelezettségvállalási időszaka 2025. január 1-től 2029. december 31-ig tart, és elsőként az idei Egységes Kérelem keretében nyújthatnak be kifizetési igénylést a gazdálkodók.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Másfélszeresére nőtt a napraforgó ára
Az AKI adatokat tett közzé a napraforgó piacáról.
Az Oil World áprilisi projekciójában a 2023/2024. évihez képest 8 százalékkal kisebb, 54,6 millió tonna napraforgómag-termésre számít világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. A globális felhasználás 55 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 4,1 millió tonna lehet.

Fotó: Pixabay
A Tallage szerint a gazdák Romániában és Bulgáriában kora tavasszal megkezdték a napraforgó vetését, Spanyolországban a sok csapadék miatt a szokottnál később kezdődött a vetési kampány. Az Európai Unióban 4,9 millió hektár lehet a napraforgó vetésterülete a 2025/2026. évi szezonban, ami az előző évit csaknem 1 százalékkal haladná meg. Romániában 1,2 millió hektárt (–9 százalék), Franciaországban 770 ezer hektárt (+1 százalék) jeleznek a Tallage szakértői. Magyarországon az AM tájékoztatása szerint a 746 ezer hektárra várt terület 82 százalékán került a földbe a napraforgó-vetőmag április 29-ig.
Az AKI PÁIR adatai szerint a nagy olajtartalmú napraforgómagot (LO) 207,7 ezer forint/tonnáért (+47 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április utolsó hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 225,8 ezer forint/tonna (+55 százalék) volt.
Mezőgazdaság
Felvásárlással és kompenzációval segíti az állam az RSZKF miatt bajba jutott sertéstartókat
Több ezer vágásérett sertés „ragadt be” az RSZKF miatt korlátozás alatt álló területeken.
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség miatt korlátozás alatt álló területek sertéstartóit felvásárlással és kompenzációs támogatással segíti a Kormány. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldalán folyamatosan elérhetővé válnak az intézkedésekkel kapcsolatos technikai információk.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Több ezer vágásérett sertés „ragadt be” az RSZKF miatt korlátozás alatt álló területeken. A sertéstartók segítése, az egészséges vágósertés-állomány értékesítése során fellépő piaci zavarok kezelése érdekében április 17-én megjelent a Kormány különleges állattenyésztés-ágazati intézkedésekről szóló 82/2025. számú rendelete.
A rendelet két területre fókuszál: a megfigyelési (felügyeleti) körzetre, valamint a további korlátozás alá eső területekre. Ezeket EU-s határozatban jelölik ki. A két körzet sertéstartóira eltérő hatósági intézkedések, korlátozások vonatkoznak, így a nekik nyújtott állami támogatás is eltérő.
A kitörések körüli 10 km-es körben felállított megfigyelési (felügyeleti) körzetek sertéstartóitól a Nébih tulajdonában álló Élbc nonprofit Kft. vásárolja fel az állatokat. A vásárlás lebonyolítása, az igények összegyűjtése, rendszerezése a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének közreműködésével zajlik majd.
A további korlátozás alá eső területek közé jelenleg Győr-Moson Sopron vármegye (megfigyelési körzeten kívüli) területe, Komárom-Esztergom vármegye Esztergomi, Komáromi és Tatai járása, Veszprém vármegye Pápai járása, valamint Vas vármegye tíz települése (Csánig, Csönge, Kemenesmagasi, Kemenessömjén, Kenyeri, Nick, Pápoc, Répcelak, Szergény, Vönöck) tartozik. Az itt működő sertéstartóktól a vágóhidak a normál körülményeknek megfelelő módon vásárolják meg és értékesítik a vágósertéseket. Számukra azt a segítséget nyújtja a Kormány, hogy ha az eladás során a vágósertések nettó forgalmi értéke nem éri el az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által az adott időszakra számított hazai termelői árat, akkor maximum 40 százalékos mértékben kártalanításra tarthat igényt a tulajdonos.
A vágósertést tartók kártalanításához kapcsolódó technikai információk a Nébih oldalán érhetőek el: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-vagosertest-tartok-kartalanitasahoz-kapcsolodo-informaciok