Keressen minket

Mezőgazdaság

FAO: A termelékenység, a takarmányozás és az állategészségügy javítása a leghatékonyabb intézkedés az állattenyésztésből származó kibocsátások csökkentésére

Print Friendly, PDF & Email

A FAO közleményt adott ki az állattenyésztésből származó üvegházhatású-gázkibocsátás alakulásáról

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a FAO által kiadott, az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra és a kibocsátás-csökkentési lehetőségekre vonatkozó legújabb jelentés főbb megállapításait teszik közzé.

Fotó: FAO

Tavaly decemberben az ENSz Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO az ENSz Éghajlatváltozási Konferenciájának COP28 klímacsúcsával párhuzamosan tette közzé az ”Utak az alacsonyabb kibocsátások felé: az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a kibocsátás-csökkentési lehetőségek globális értékelése” című jelentését.

María Helena Semedo, a FAO főigazgató-helyettese szerint: “A jelentés az alapkibocsátások értékelésén túlmenően becsléseket ad a jövőbeni kibocsátásokról a termelés növekedésére vonatkozó forgatókönyvek alapján és felvázolja a károsanyag-kibocsátásoknak az állattenyésztésben alkalmazott legjobb gyakorlatok alkalmazásával történő csökkentési lehetőségeit. Ez egyértelműen megmutatja, hogy az ambiciózus és innovatív programok és a széles körű beavatkozások képesek a kibocsátás görbéjét a termelés növekedésével egyidejűleg megváltoztatni.”

A FAO éghajlatváltozási stratégiája felsorol néhány, az állati eredetű élelmiszer-termelés környezeti hatásainak csökkentésére leginkább alkalmas technikát is, számszerűsítve azok hatékonyságát és bemutatva a végrehajtásukkal kapcsolatos nehézségeket.

A világ népességének előrejelzett növekedése azt jelenti, hogy növekedni fog az élelmiszerek iránti igény. Az előrejelzések szerint 2050-ben az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása 20%-kal magasabb lesz, mint 2020-ban volt, ami az állattenyésztéshez kapcsolódó kibocsátások növekedését is jelenti, és mindez hozzájárul a globális felmelegedéshez.

A fenntartható gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása kulcsfontosságú mind a kibocsátások, mind az állattenyésztés környezeti hatásainak csökkentése szempontjából. A beavatkozásoknak mind a kínálati, mind a keresleti oldalra összpontosítaniuk kell. Ez a jelentés olyan intézkedéseket elemez, mint például az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentése és az élelmiszer pazarlás, amelyek befolyásolják a keresletet, vagy épp a reprodukciós technikák javítása, valamint az üvegházhatású gázok (ÜHG) termelés során történő kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtása.

A fenti intézkedések mindegyikére vonatkozóan a FAO elemzi a rendelkezésre álló adatokat és értékeli azok hatását, megjelölve, hogy milyen körülményeket tártak fel a különböző forgatókönyvek alkalmazása során. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az elemzett beavatkozások eltérő eredményeket hoznak.

Az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentésével kapcsolatos becsült hatások elemzésekor a FAO jelzi, hogy ez a koncepció néha túlságosan leegyszerűsítő, amikor például azonnali és egyetemes étrendi változásokat vetítenek előre anélkül, hogy figyelembe vennék a táplálkozási kihívásokat és a pénzügyi korlátokat, amelyek miatt ezek megvalósíthatatlanná válhatnak, különösen a szegényebb lakosság számára. A hús alternatíváival, imitátum termékeivel szemben nagy elvárásokat támasztottak, de fejlesztésük és előállításuk során technikai, etikai és politikai, valamint környezetvédelmi és táplálkozási kérdéseket is figyelembe kell venni. A mezőgazdasági haszonállatok pénzügyi erőforrásként betöltött szerepét is figyelmen kívül hagyják, mivel az állatállományok eltávolítása, létszámuk jelentős mértékű csökkentése negatív hatással lenne a leginkább elszegényedett országokra. Fontos megérteni az állati eredetű élelmiszerek helyettesítésének a károsanyag-kibocsátásra gyakorolt hatását is, mivel ez a hatás nem lesz azonos a magas és az alacsony jövedelmű országokban. Mindezen okok miatt a becslések szerint az állati eredetű élelmiszerek előállításának csökkentésével a teljes károsanyag-kibocsátás tekintetében 2-5% közötti mérséklődést lehetne elérni.

Forrás: FAO – ”Utak az alacsonyabb kibocsátások felé: az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a kibocsátás-csökkentési lehetőségek globális értékelése” jelentés (12. ábra)

­(Az állattenyésztési rendszerek bázisévi és előrejelzett kibocsátása vízesésdiagram formájában, 2050-ig alkalmazott különböző mérséklési intézkedésekkel és azok technikai potenciáljával.)

Ezzel szemben a termelékenység és a hatékonyság javítását célzó, a teljes állattenyésztési értékláncra kiterjedő intézkedések, valamint az állatok takarmányozásának és egészségének javítását célzó intézkedések a leghatékonyabb és legígéretesebb beavatkozások a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, a fenntarthatóság előmozdítására és az állattenyésztés környezeti hatásainak mérséklésére gyakorolt hatásuk miatt. Ha ezeket a fejlesztéseket együttesen hajtják végre az állattenyésztési ágazat jelentősen − becslések szerint akár 50%-kal − csökkentheti a kibocsátását és ezzel egyidejűleg kielégítheti az állati termékek iránti 2050-re előre vetített keresletet.

A jelentés rámutat továbbá arra is, hogy az állattenyésztésből származó kibocsátások csökkentésére nincs univerzális megoldás és hogy a leegyszerűsítő megközelítések elkerülése érdekében jobban meg kell érteni a különböző beavatkozások végrehajtását és elterjedését akadályozó korlátokat. A javasolt gyakorlatok helyi szintű adaptációja és az állattenyésztési ágazatba történő beruházások fenntartása kulcsfontosságú a meglévő termelési rendszerekben a különböző állatfajoknál és a különböző helyszíneken előforduló egyedi kihívások kezeléséhez, valamint a tervezett csökkentési célok eléréséhez. Az intézmények nélkülözhetetlen szerepet játszanak a prioritások meghatározásában és az ambiciózus éghajlati intézkedések végrehajtásának elősegítésében az ösztönzők, a jogszabályok, az iránymutatások, az oktatás, a tanácsadási szolgáltatások, a tudatosító kampányok és a piacra jutás révén.

A FAO arra a következtetésre jutott, hogy az érintett ágazatok valamennyi érdekelt felének együttműködése elengedhetetlen az állattenyésztésből származó üvegházhatású-gázkibocsátás előrejelzett növekedésének sikeres mérsékléséhez. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez az út megvalósíthatónak és hatékonynak tűnik.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom