Vadászat
Megdöntötte dúvadrekordját a Bakonyi tájegység
A Bakonyi tájegység idei dúvadterítéke:
A Képesfa Vadásztársaság mesébe illő területén mutatta be a Bakonyi tájegység idei dúvadterítékét. Az egy híján száz dúvaddal sikerült megdönteni az elmúlt öt év terítékeinek rekordját.
A gyönyörű környezetben megrendezett, a VI. Bakonyi dúvadhetet lezáró rendezvényen 45 róka, 9 borz, 3 nyest, 29 szajkó, 7 szarka és 6 dolmányos varjú feküdt a terítéken. A képzeletbeli dobogó harmadik fokát idén 24 dúvaddal a házigazda Képesfa Vadásztársaság foglalhatta el, az ezüstérem a 29 dúvadat terítékre hozó Hód Vadásztársaságé, és eggyel több vaddal a Budapesti Erdőgazdasági Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatósága vitte el az aranyérmet.
Németh Attila tájegységi fővadász elmondta, büszke vadásztársaira, hogy közel száz dúvadat sikerült elejteniük, hiszen az elmúlt években 70-80 darabos terítékeket mutathattak be. Szerinte azért is kiemelkedő ez a teríték, mert egy nagyvadas vadászterületen sokkal komolyabb prioritásoknak kell megfelelni, így erőn felül teljesítenek a hivatásos vadászok és a tagok, hogy a dúvadgyérítési kötelezettségüknek is megfeleljenek. – Sokan nekünk szegezték a kérdést az elmúlt években, hogy ha egy hét alatt ilyen komoly terítéket tudunk produkálni, mit csinálunk egész évben. Érdemes végigvennünk, mi mindenre kell figyelnünk egy-egy vadászati évben! Márciusban vadgazdálkodási jelentést készítünk, elkezdjük a krotália-elszámolást, különböző összesítéseket végzünk, ráadásul kezdődik a szalonkamonitoring. Tavasszal meg kell szerveznünk a vadkárelhárító-vadászatokat. Áprilisban már őrizzük a kukoricavetéseket, villanypásztorokat építünk, és persze belekezdünk az őzbakvadásztatásba. Május közepén már a csillagbimbós napraforgón ülünk, amit meg kell védenünk a szarvasoktól, aztán nyáron tejesedik a kukorica, ismét kezdődnek a villanypásztorépítések, hogy megóvjuk a különféle növénykultúrákat, közben készülnünk kell a bőgésre, szeptemberben megjönnek az első vendégek, így október közepéig zajlik a vadásztatás. Mire kicsit felocsúdnánk, jön a tarvadtervek teljesítése, a vaddisznóállomány ritkítása, aztán a vadkárfelmérések, és készülünk az apróvadvadászatokra, majd vége a vadászati évnek… Azt gondolom, mindenképpen becsülendő, hogy a bokros teendők mellett még a dúvadfajokra is tudunk időt és energiát szentelni! – szögezte le Németh Attila.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke örömét fejezte ki, hogy bár csendes kezdeményezésnek indult annak idején a tájegységi fővadászok részéről a dúvadhetek megrendezése, idén immár hatodik alkalommal állhatunk a három tájegység terítékei mellett. – Amellett, hogy ezek a hetek komoly szakmai jelentőséggel bírnak, közösségépítő szerepük is van, ami egyre fontosabb a vadászat nehéz éveit látva – mutatott rá Pap Gyula. – Ne feledjük el, hogy a dúvadhétnek a nagyvadas területek esetében is hatalmas jelentősége van, hiszen ezeken belül is találhatók olyan régiók, ahol egyre nagyobb jelentőséggel bír majd az apróvad jelenléte, melynek megtartásához elengedhetetlen a dúvadállomány jelentős mértékű apasztása – hívta fel a figyelmet.
Hozzátette, egyre gyakrabban hallani a sajtóban arról, hogy a rókákat érintő veszettség újra felütötte a fejét. Hogy ez mennyire terjed el, az nagyban függ a rókapopuláció számától. Biztos vagyok abban, hogy ha aktívan szerepet vállalunk a rókaállomány apasztásában, azzal a közvéleményt, a lakosságot is meg tudjuk nyugtatni – tette hozzá.
Az idei rendezvényt színesítette, hogy egy ifjú hivatásos vadászt, Varga Benjámint szajkóvadásszá avattak a helyszínen. A színvonalat fokozták a terítéket követő előadások. Idén Őrhalmi Csaba vadhívásszakértő, vadászkürtös tartott rendkívül izgalmas előadást arról, hogyan zajlik a gyakorlatban a ragadozóhívás. Grátiszként számos apró praktikát is eltanulhatott tőle a hallgatóság. Végül Hári Csaba vadászkutya-kiképző, a Nádberki Vadászkutya Sziget tulajdonosa tartott egy szintén érdekfeszítő előadást „A rövidszőrű magyar vizsla mint mindenes vadászkutya gyakorlati alkalmazása a dúvadvadászatban” címmel.
A következő egy hétben a Balaton-felvidéki tájegység hivatásos és sportvadászai mutathatják meg, mennyire ügyesek a dúvadelejtésben. Az eredményt pedig bárki megtekintheti február 29-én, délután fél kettőtől a diszeli Artemisz Panzió udvarán, ahová mindenkit nagy szeretettel vár Surányi Péter tájegységi fővadász és a házigazda Csobánc Vt.
Forrás: Mizsei Bernadett – OMVK
Természetvédelem
Újra medve tűnt fel a Zemplénben
Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, a Zemplén-hegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.
Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, a Zemplén-hegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.
Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.
Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.
Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.
Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.
A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.
A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére a Zemplénben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs a Zemplénből.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs
Vadászat
Megint őzet gázoltak a 47-es főútvonalon
Személyi sérülés nélkül járó közúti balesethez riasztották a Csorvási Vadásztársaság hivatásos vadászát, mert 2024. május 8-án, este, őzet gázoltak a 47-es főútvonalon Orosháza és Csorvás között – tudta meg az Agro Jager News.
Megint őzet gázoltak a 47-es főútvonalon az esti órákban. Az elmondások szerint egy tehergépkocsi haladt Békéscsaba irányából Szeged felé, amikor az útszegélyben hirtelen megiramodó őz, a teherautó oldalának csapódott – közvetlenül a pótkocsi kerekeinek szaladt. Az őzbak a helyszínen elpusztult.
A balesethez érkező következő autós a kanyarból lehúzta az elpusztult állatot és értesítette a helyi vadásztársaságot.
Hacsak nincs személyes kapcsolat, ismeretség, akkor sokszor nagyon nehezen lehet megtalálni, hogy egyes területek. mely vadásztársaságokhoz tartoznak. Ilyen esetekben a rendőrség tud segíteni, hiszen a baleset helyszínére riasztott járőr már tudja, hogy az illetékességi területén mely társaság gazdálkodik.
A csorvási baleset kapcsán is fontos megjegyezni, hogy az elütött, elgázolt vad továbbra is a vadásztársaságok tulajdonát képezi, ezért, ha a vadat felvesszük, azt az autóval elszállítjuk. megvalósul a lopás, esetlegesen az orvvadászat bűntette. Igazoltatás során ugyanis a rendőrség munkatársainak rögtön feltűnik, ha nincs a szállított vad csülkébe rögzített egyedi azonosító jel, azaz krotália.
A csorvási baleset is rávilágított arra, hogy a széles úttest, a széles tiszta útpadka, az Alföld sík, fedetlen útszakasza ellenére sem lehetett elkerülni a balesetet. Nincs idő arra, hogy a féltávolságon belül felugró, az úttestre kerülő állatokat kikerüljük. Fontos, hogy mindig az út- és látási viszonyoknak megfelelően közlekedjünk. Ilyen esetekben rendkívül fontos, hogy az elkerülhetetlen ütközésig haladéktalanul csökkentsük a gépjármű sebességét.
A helyszínre riasztott hivatásos vadász röviden összefoglalta, hogy a fátlan térség ellenére sok őz léphet az útra. Csorváson jelenleg a vadkár elhárítási munkákat végzik a társaság munkatársai, hiszen sorolnak a kukoricák, a napraforgók és éppen a közelben dolgozott, amikor értesítették – ezért is tudott gyorsan a helyszínre sietni.
Kép és szöveg: Agro Jager News
Vadászat
Lencsevégen az idei első szarvasborjú – GALÉRIÁVAL
Elkezdődött a borjazás a gemenci szarvasok életében – számolt be az Agro Jager News megkeresésére Retkes Tamás, szekszárdi természetfotós, aki a napokban fényképezett borjas gímszarvas teheneket. Hatalmas élmény volt találkozni ezekkel az állatokkkal, mesélte lapuknak, miután a legújabb fotótúrájáról is megkaptuk a beszámolóját.
Retkes Tamás élménybeszámolója
04:30-kor keltem, hogy napkelte előtt kiérjek. Még fent volt a hold, amit jól lehetett fotózni. Ködös-párás reggel fogadott, nagyon jó hangulatú fotókat lehetett készíteni reggel.
Beljebb érve az erdőbe, egy tisztáson legelésztek a szarvasok. Itt sokáig tudtam őket fotózni, amíg szépen átsétáltak előttem, beljebb a sűrűbe.
Mentem tovább a megszokott utamon, benéztem egy másik tisztásra, ahol egy szóró is van, hogy esetleg van-e rajta valami. Pár disznó volt csak, én kismalacokat szerettem volna fotózni, de őket nem láttam, így lőttem pár képet a disznókról és mentem volna tovább, amikor egyszer csak, – ahogy a keresőben nézelődtem, – felbukkant egy kis fej.
Először azt hittem kisróka, de mikor ráélesítettem, akkor láttam, hogy egy nyuszt néz velem szembe – kíváncsian.
Sikerült róla pár fotót készítenem. A reggeliző helyemre érve – ez egy olyan hely, ahol négy nyiladékot belátok, tulajdonképpen egy kereszteződés – a szembe lévő nyiladékon egy tarvad lépett ki elém.
Lőttem róla is pár fotót, aztán átváltott előttem. Jobbra fordulva láttam, hogy több tarvad legelészik, elkezdtem őket is fotózni.
Több, mint egy órán át tudtam őket fotózni, nem vettek észre és a szelem is jó volt. Volt velük egy kis borjú is, nagyon szertelen volt, ahogy össze-vissza futkározott.
Sikerült olyan jelenetet fotóznom, ahogy kétlábra állnak.
Visszafordulva a szembe lévő nyiladékra, láttam, hogy a távolból egy aranysakál közeledik felém, de sajnos bal oldalról ismét szarvasok váltottak ki, így a sakál jobb oldalra távozott.
Miközben fotóztam a szarvasokat, reménykedtem, hogy a sakál visszajön. Szerencsém volt ismét, mert visszajött a sakál, ha csak egy kis időre is, jobbról átment előttem a nyiladékon és baloldalt eltűnt a sűrűben. Utána még jött pár tarvad, átváltottak előttem. Őket is lefotóztam, aztán tovább indultam.
Felnézve az égre egy sast láttam, készítettem pár fotót róla, de nagyon magasan, messze volt. Már a visszafele vezető nyiladékon jöttem, amikor mellettem, egész közel kiugrott egy bika.
Egymásra néztünk, készítettem róla pár fotót és elinalt. Egy vizes rész mellett jöttem el, óvatosan kinéztem a vízre, de csak két hattyú úszott a vízen.
A további úton visszafelé sajnos már nem láttam semmit, sütött a nap, kezdett meleg lenni, 11:30 körül értem vissza az autómhoz. Örültem, hogy ilyen jó mozgás volt és hogy sok szép fotót készíthettem. Meg is köszöntem a Jóistennek!
Hazaérve Nimród kisfiam nagy öleléssel, Kedvesem pedig egy csókkal és finom ebéddel várt.
Írta és fényképezte: Retkes Tamás