A korábbi években megszokottak szerint hamarosan megkezdődik az agrártámogatások tavaszi igénylési időszaka. A gazdálkodók 2026. április 15. és 2026. június 9. között nyújthatják be kérelmeiket a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, a zökkenőmentes beadásban pedig továbbra is számíthatnak a falugazdász-tanácsadók és szaktanácsadók segítségére.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A 2026-os egységes kérelemben a termelők összesen 54 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcím tekintetében tudnak majd támogatást igényelni, kifizetési kérelmet benyújtani, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

A Magyar Államkincstárral együttműködésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-tanácsadóinak átfogó felkészítése is lezajlott, hogy minél hatékonyabb segítséget nyújthassanak a gazdálkodóknak az igényléshez.

A szaktárca és a végrehajtásban együttműködő hatóságok egyaránt elkötelezettek amellett, hogy a lehető legtöbb eszközzel biztosítsák a benyújtás zökkenőmentességét a gazdák számára. A beadási időszakban is minden érintettnek érdemes rendszeresen felkeresni az Agrárminisztérium kap.gov.hu címen elérhető tematikus honlapját, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal weboldalát. Ezeken túl a Magyar Államkincstár honlapján hamarosan elérhetővé válnak a kérelembeadással kapcsolatos, szokásos tájékoztató közlemények is.

Az agrártárca törekvése továbbra is az, hogy a gazdálkodók által ismert támogatási jogcímek és az ezek alapján igényelhető támogatási összegek a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget biztosítva, a feltétlenül szükséges finomhangolás mellett álljanak a termelők rendelkezésére.

Az idei évi csomag egyrészt lehetővé teszi az uniós szinten elért egyszerűsítések hazai végrehajtását, másrészt pontosítják és egyértelműsítik a rendelkezéseket, a gyakorlati jogalkalmazói tapasztalatok mentén. A további módosítások adminisztratív könnyítéseket céloznak, hozzájárulva a még gyorsabb és hatékonyabb kifizetésekhez.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy minden támogatást igénylő, aki meghatalmazotton keresztül vagy tanácsadó segítségével szeretne kérelmet benyújtani, időben egyeztessen arról falugazdász-tanácsadójával, szaktanácsadójával. A június 9-i határidő elmulasztása jogvesztő, az elkésett egységes kérelmeket a Magyar Államkincstár érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(AM Sajtóiroda)

Hajdúböszörmény, 2026. április 14. – A pásztorok állatokat tartanak és terelnek; sokszínű kulturális örökség, helyi és őshonos tudás őrzői, világszerte hozzájárulnak az ökoszisztémák fenntartásához, és kulcsszerepet játszanak abban, hogy emberek millióit lássák el élelemmel. De vajon a tavaszt is ők hozzák el? Egy tradicionális magyar esemény, a Böszörményi csergetés szerint igen.

Böszörményi csergetés 2026. © Hajdúböszörmény Önkormányzata

A Böszörményi csergetés a pásztoréletmódhoz és a tavaszi zajkeltő szokásokhoz kapcsolódik, és egyben betekintést enged a helyi népi kultúrába. Megmutatja, milyen szorosan kapcsolódhat a pásztorkodás egy ország hagyományaihoz és kultúrájához. Az eseményen a hagyományos viseletbe öltözött magyar pásztorok elűzik a telet, és ostorcsattogtatással, nagy zaj keltésével köszöntik a tavaszt.

Ez a hagyományos ünnep generációkon átívelve hozza össze az embereket az ország különböző részeiről; mindezt áthatja a közös öröm, a kultúra, ételek, néptánc és népzene. Ugyanakkor ennél többről is szól: alkalom arra, hogy elgondolkodjunk a legelők és a pásztorközösségek jelentőségén, egy olyan örökségen, amely társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt kulcsfontosságú, és szorosan összefügg a fenntartható földhasználattal.

A Böszörményi csergetés, akárcsak a Legelők és Pásztorok 2026-os Nemzetközi Éve (IYRP), erőteljes emlékeztető arra, hogy a legelők és a pásztorok nem a múlt maradványai, hanem a jelen és a jövő kulcsszereplői a biológiai sokféleség megőrzésében és a fenntartható ökoszisztémák fenntartásában.

A Legelők és Pásztorok Nemzetközi Évének védnöke az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

„A legelők jelentősége messze túlmutat az állattartáson. Ezek a területek fontos szerepet játszanak a biológiai sokszínűség fenntartásában, a természeti erőforrások megőrzésében, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban” – hangsúlyozta Szűcs Tibor, a FAO állattenyésztési szakértője, amikor a résztvevőkhöz szólt. „Ugyanakkor ezek a rendszerek ma számos kihívással néznek szembe. A klímaváltozás, a földhasználat változása, a legelőterületek csökkenése, valamint a piacokhoz és szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés mind nehezítik a pásztorközösségek helyzetét. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő figyelem irányuljon a pásztorok jogaira, a helyi tudás elismerésére, a közösségi alapú megoldásokra és a fenntartható beruházásokra.”

Magyarországon a pásztorhagyomány szorosan kapcsolódik a tájakhoz és a kulturális örökséghez. Az olyan események, mint a Böszörményi csergetés, fontos szerepet játszanak abban, hogy ez az örökség látható, érthető és megbecsült maradjon. Amikor a gyerekek már kiskoruktól megtapasztalják ezt az élő, közösségi hagyományt, kialakul bennük annak megértése és szeretete, amely generációról generációra továbbadható.

 Videó: Legelők és Pásztorok Nemzetközi Éve (2026)

Forrás: FAO

2026. március 26-án hajnalban, életének 76. évében elhunyt dr. Kordos László (1950–2026) paleontológus, az Ipolytarnóci Ősmaradványok mentora, a transznacionális Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark egyik alapító támogatója. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is mélyen gyászolja a világhírű őslénytanász jobblétre szenderülését. Pótolhatatlan veszteség érte az Ősmaradványokat az őséletnyomok kutatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett tudós életpályájának idő előtti lezárása miatt.

Fotó: BNPI

Kordos László professzor, aki az átkosan tiltó időszakban Tarnóczy Ipoly álnéven is publikált, beavatott kutatóként, saját előző elképzeléseit is bátran átértékelő tudósként tárta a fel az Ösvilági Pompeji rejtelmeit. Párjának (Mészáros Ildikó) idő előtti eltávozását követően, annak temetése utáni elviselhetetlen gyászban, stroke vitte el.

Hamvait férfi elődeinek sírjában, Miskolcon, április 24-én helyezik végső nyugalomra. Félbehagyott életpályájának dokumentumait később, a hagyaték feldogozása során, nem csupán kegyeletként fogják rendszerezni. A kiemelkedő tudós emlékének ápolásához kötődően további intézkedésekre is sor kerül majd. Ahogy a krónikás Ásatagunk útravalóként írta:

Van néhány csendes, rítusba öltözött pillanat, mikor elmélázik a zajongva nyüzsgő földi forgatag. 4 milliárd év előzménye testünk anyagát forrasztja össze. Bennünk ott rezeg, s mozgatja mindezt az életnek nevezett rettenet. Felfogni mindezt ott a hitvilág, értelmet kereső dacos vágy. Egyedi szőttesünk része a szemfödél, sorsunkat lezáró, nem kívánt cél. Amíg elérjük, kísérjen méltóság, harmóniában alkotó, énképet formáló kivagyiság.

Fotó: BNPI

Kordos László professzor a fenti kritériumokat beteljesítette, az utókoron múlik, hogy hagyatékával miként sáfárkodunk.

A mesterséges intelligencia is írt egy nekrológot, Mravecz Gábor, az Ősfenyő Belépő fogadóépület vezetőjének tolmácsolásában tesszük most közzé:

Az elmúlt napokban búcsút vettünk Prof. Kordos Lászlótól, attól a tudóstól, aki évtizedeken át segített bennünket közelebb kerülni a földtörténet titkaihoz. Távozása nemcsak egy kivételes szakember elvesztése, hanem egy olyan emberé is, aki a tudományt mindig a közösség szolgálatába állította.
Életének megértéséhez érdemes visszatekinteni a családi gyökerekre. Édesapja, Kordos László, a miskolci kulturális élet meghatározó alakja volt: könyvtáros, pedagógus, közösségszervező. Az a szellemi pezsgés, amelyet ő teremtett maga körül, természetes közeggé vált fiának is. A tudás tisztelete, a műveltség értéke és a közösség iránti felelősség mind olyan örökségek, amelyek később a professzor munkásságában is visszaköszöntek.
Ugyanilyen fontos szerepet játszott édesanyja, Kordos Lászlóné Nagy Magdolna, aki 101 éves koráig maradt aktív, derűs és közösségépítő személyiség. Mezőcsáti földművelő családból indulva lett pedagógus, iskolaigazgató, majd a Nevelők Háza vezetője, ahol generációk szakmai fejlődését segítette. Az a kitartás, emberség és szolgálat, amely egész életét jellemezte, meghatározó mintát adott fiának is. Nem véletlen, hogy Kordos László számára a tudomány sosem öncélú tevékenység volt, hanem a világ jobb megértésének és jobbításának eszköze.

Fotó: BNPI

Paleontológusként és geológusként a világ számos területén kutatott, de életművének központi helyszíne mégis Ipolytarnóc maradt. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területének egyik legfontosabb kutatója és értelmezője volt, aki a „Ősvilági Pompeji” titkait nemcsak feltárta, hanem újra és újra új megvilágításba helyezte. Tudományos alázata ritka volt: ha a bizonyítékok úgy kívánták, kész volt saját korábbi elméleteit is felülvizsgálni.
Nemzetközi jelentőségű munkái — a miocén kori nyomfosszíliák kutatásától a paleobiológiai rekonstrukciókig — új távlatokat nyitottak. Emellett kulcsszerepet játszott a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark létrejöttében, amely ma is a térség egyik legfontosabb tudományos és turisztikai értéke. A táj, a kultúra és a tudomány egységében gondolkodott, és ezt a szemléletet következetesen képviselte.

Fotó: BNPI

Személyisége legalább annyira emlékezetes volt, mint tudományos eredményei. Szigorú, de inspiráló tanár, elmélyült kutató, ugyanakkor közvetlen, emberi hangon megszólaló mentor. A tiltások időszakában Tarnóczy Ipoly álnéven is publikált, hogy folytathassa munkáját — ez sokat elárul kitartásáról és elhivatottságáról.
Élete utolsó éveit személyes veszteségek árnyékolták be, és végül egy hirtelen bekövetkező stroke vetett véget pályájának. De amit hátrahagyott, az jóval több, mint publikációk vagy tudományos eredmények sora. Egy szemlélet, egy hozzáállás, egyfajta csendes, mégis rendíthetetlen hit abban, hogy a világ megismerése önmagában is érték.

Fotó: BNPI

Prof. Kordos László öröksége sok szempontból meghatározó.

Forrás: BNPI