Neokohn: Dr. Ady Gancz madarakkal foglalkozó állatorvos elmondása szerint éppen több ezer gólyát fényképezett, amikor megpillantotta a szerencsétlen sorsú madarat.

Fotó: Neokohn

Dr. Ady Gancz madárállatorvos és természetfotós pénteken a dél-izraeli Negevben figyelte és fotózta a vadon élő állatokat, amikor egy gólya felkeltette a figyelmét. Csak később vette észre, hogy egy nyílvessző átszúrta a madár testét.

„Tucatnyi, talán több száz hozzá hasonló gólya volt, nem tudom, miért pont ő keltette fel a figyelmemet” – mondta Gancz. „Amikor megközelítettem, rövid ideig repült, és a távcsövemmel figyelve észrevettem, hogy a testének bal oldalán szinte függőlegesen egy nyílvessző szúródott.”

„Néhány méterre tőlem szállt le, és sikerült néhány képet készítenem róla. A bal lábát a levegőbe emelte, majd ahogy megnéztem a készített fotókat, rájöttem, hogy a combját valószínűleg a nyílvessző sebezte meg” – tette hozzá.

„Egy perc múlva újra felszállt, de messzebbre és távolabb repült a látótávolságnál. Sajnos nem volt lehetőségünk befogni és behozni kezelésre” – mondta Gancz.

Gancz elküldte a fotókat Dr. Yoav Perlmannak, a BirdLife izraeli madárvédelmi központ igazgatójának, amely az Izraeli Természetvédelmi Társaság része.

„A fehér gólyák óriási számban vonulnak át Izrael felett, minden szezonban mintegy 500 000 példány” – mondta.

„Télen is viszonylag gyakoriak, de nyáron csak néhány pár költ Izraelben, a Golán-fennsíkon és a Jordán-völgyben. Afrikában néhányukat élelemért vadásszák, de néha sikerül elmenekülniük” – tette hozzá.

„Ennél a gólyánál azonban úgy tűnik, hogy a nyílvessző a lábát is eltalálta, és feltételezem, hogy az állapota nem jó.

A gólya befogásának esélye igen csekély, hacsak nem kimerült vagy megsérült, ami lehetővé teszi, hogy orvosi kezelésre bevigyék” – magyarázta Perlman.

A Társaság a Természetvédelemért izraeli madárvédelmi honlapja szerint a fehér gólya a nyílt és párás területeket, például az öntözött mezőket, a vizes élőhelyeket és a vizes medencéket kedveli.

Forrás: Neokohn

A fehér gólyák a márciusi hónapban térnek vissza hozzánk a telelőterületekről és augusztus végével távoznak. Fél évet töltenek nálunk, majd Afrikába repülnek. Az itt töltött idejük alatt számos lakossági bejelentést kapunk az életmenetükkel kapcsolatban – s néhány esetben áttelelő példányok megfigyeléséről is.

Fotó: Jakab Sándor – Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)

Fontos kiemelnünk, hogy a fehér gólya (Ciconia ciconia) természetvédelmi oltalom alatt álló fokozottan védett madárfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Minden hazánkban költő, nevelkedő egyede a magyar állam tulajdona.

A hetvenes évektől kezdve a fehér gólyák fészkelőhely-választásának célpontjai egyre inkább a települési kisfeszültségű hálózat villanyoszlopai. A hazai költőállomány döntő hányada ma már a feszültség alatt álló hálózat tartóoszlopain fészkel, költőhelyként csak elenyésző hányaduk választ egy-egy magasabb kéményt, víztornyot, olykor egy termetes fa száraz, kinyúló oldalágát. A villanyoszlopokon található gólyafészkek körében szükségessé váló beavatkozások csakis a hálózatot üzemeltető áramszolgáltató vállalat szakembereinek közreműködésével, technikai előkészületeket, szigorú baleset- és munkavédelmi előírásokat, valamint jogszabályban rögzített határidőket betartva (pl. a gólyafészek tartóra helyezése miatt szükséges feszültségmentesítés lehetséges legkorábbi időpontja, az érintett lakosság kötelező írásos tájékoztatását követő 15-ik vagy 30-ik nap) valósulhatnak meg. Emellett az áramszolgáltató munkatársai csak abban az esetben segíthetnek a gólyafészek biztonságossá tételében, ha ténylegesen megépített, költésre alkalmas fészekről (nem csupán néhány maréknyi gallycsomóról) van szó, valamint csakis az aktív költési időszak előtt vagy azt követően végezhetnek beavatkozást az érintett fészkek körében!

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Ezen alapvető információk és szempontok tisztázását követően kategóriákba soroltuk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaihoz érkező „gólyás” bejelentések típusait:

1. „Sikertelenül fészket rakó gólyák, lepergő gallyak” a tavasz végén: Május végére a fehérgólya-párok javarészének már fiókái vannak, a tapasztalt egyedek március végén – április elején párba állnak, a fészektatarozást követő néhány napon belül a tojók lerakják tojásaikat, folyamatosan kotlanak. Azok az egyedek, illetve párok, amelyek még ekkor is a fészeképítéssel próbálkoznak, jellemzően fiatal, frissen ivaréretté vált példányok, amelyeknek első, időben „jelentősen megcsúszott” próbálkozása gyakran sikertelen. Fészkelőhely választásuk és fészeképítési problémájuk megoldásaként a fészektartók „azonnali” felszerelése sem feltétlen járna eredménnyel, hiszen nincsen rá garancia, hogy elfogadnák a „segítséget” – ezen kívül pedig a tanulási folyamatukba avatkoznánk bele! Ők a kezdetben sikertelen próbálkozásaik által sajátítják el a felnőtt léthez, a sikeres szaporodáshoz szükséges fortélyokat, és épp’ a tapasztalatlanságuk révén szorulnak a kevésbé kedvező, gyakran meglévő fészkek nélküli peremterületekre, ahol időben is megkésve kísérleteznek, próbálkoznak, eközben pedig tanulnak. Ha esetleg május végére sikerül is fészket és tojásokat rakniuk, a költésük sikertelen lesz, hiszen fiókák felnevelése, kirepülése és vonulásra alkalmas kondíciójának elérése az augusztus végi időszakig már esélytelen.

Ha a madárbarát lakosság mindenképpen ragaszkodik a fészeképítéssel sikertelenül „próbálkozó” fiatalok megsegítéséhez, a helyi önkormányzat közreműködésével és esetleg saját költségvállalással fölállíthat számukra egy, a villamos hálózattól független, különálló oszlopot. Fontos szempont, hogy hogy az oszlop anyaga fa legyen, s azt csak betongyámra rögzítve szabad a földbe állítani, ellenkező esetben a földbe került faanyag idő előtt elkorhad, „váratlan kidőlése” pedig a lakosságot és a gólyákat is veszélyhelyzetbe sodorja. Az oszlopra szerelendő fészektartó kosárnak van ismert, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által is ajánlható gyártója, aki megrendelésére elkészíti a tartós, teherbíró, praktikusan szerelhető szerkezetet. Fontos azt hangsúlyozni, hogy a gólyák által elfogadott költőhely akár évtizedekig is használatban lehet, az ennyi idő alatt összehordott fészekanyag pedig 150-200 kg súlyúvá válhat, vagyis erre számítva kell a megfelelő minőségű, tartósan teherbíró oszlopot és fészektartó kosarat beszerezni, szakszerűen felállíttatni. A felkínált költőhely gólyák általi elfogadását, vonzóvá tételét gallyakból font és a tartóra elhelyezett, azon rögzített fészekalappal ajánlott növelni (a földre lerakott ágakat nem fogják használni a gólyák). Emellett javasolt a területileg illetékes természetvédelmi őr előzetes értesítése is, mert a nem megfelelően kialakított költőhely, elkészített fészekalap hamar újabb probléma forrása lehet. A leendő gólyafészket tartó oszlop helyének meghatározásánál fontos szempont, hogy az a lehető legközelebb (50 méternél nem távolabb) legyen a gólyapár által választott, de fészeképítésre alkalmatlan villanyoszlophoz, annál semmiképpen ne legyen alacsonyabb. A közelében ne legyen a gólyák szabad repülését jelentősen akadályozó, veszélyeztető más szerkezet, illetve közcélú létesítmény, intézmény bejárata, járdája stb. Ugyanakkor Igazgatóságunk álláspontja szerint előbbi megoldás a problémásnak vélt fészeképítési kísérlet megsegítésének csak egy lehetséges, és nem szükséges vagy kizárólagos opciója, mert a legjobb kialakítás ellenére sincs arra garancia, hogy a gólyapár elfogadja a felkínált költőhelyet.

2. Sérült gólyák: Először javasolnánk a honlapunk „Madarat találtam, mit tegyek?” felület átolvasását, ami itt elérhető (az ügyeletes telefonszámmal egyetemben): www.bnpi.hu/hu/hir/madarat-talaltam-mit-tegyek

3. Elpusztult példányok, hátrahagyott röpképtelen fiókák: Kérjük, értesítsék munkatársainkat! Ügyeleti telefonszámunk a természetvédelemmel kapcsolatos havária helyzetek közérdekű bejelentését illetően (akut természetkárosításokkal kapcsolatos ügyek bejelentése, valamint a fokozottan védett fajokkal kapcsolatos események): +36 30 861-3808. Kollégáink meg fogják vizsgálni az esetet és szükség szerint megteszik a szükséges lépéseket.

4. Bejelentések túl nagyméretű fészkekről, fészektartók kihelyezésének szükségességéről: A területen illetékes természetvédelmi őr helyszíni ellenőrzését követően, amennyiben ténylegesen indokolt a beavatkozás, a szükséges áramszolgáltatói közreműködést kezdeményezzük, de a tényleges teljesítést – havária helyzetek kivételével – költési időn kívül tudjuk megvalósítani. Ezen bejelentéseiket a titkarsag@bnpi.hu e-mail címen egész évben szívesen fogadjuk!

5. „Rossz helyen fészkel a gólya, zavar az ürüléke, ide aztán ne építsen fészket!”: Az „1996. évi LIII. törvény – a természet védelméről” jogszabály értelmében: „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.” Azt kérjük a lakosságtól, hogy csodás madarunk védelme érdekében legyenek több türelemmel, megértéssel és az apróbb, de vállalható kellemetlenségeket nézzék el nekik.

6. Áttelelő gólyák: Magyarországon 2004/2005 tele óta állandósulni látszik néhány fehér gólya áttelelése, azaz ezek a madarak nem vonulnak délre. Ezen állatok általában nem szorulnak a segítségünkre, az áttelelési próbálkozás egy természetes alkalmazkodási folyamat része. Megfigyeléseiket (dátum, helyszín, gólya viselkedése, állapota) a BNPI titkárságának e-mail címén (titkarsag@bnpi.hu) szintén szívesen fogadjuk.

Fotó: Jakab Sándor – Bükki Nemzeti Park

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület külön honlapon is foglalkozik a fehér gólyák megfigyelésével és fészkeik nyomon követésével. A felületen lehetőség nyílik a lakossági adatközlésre is, ezzel segítve gólyáink védelmét és az online adatbázis bővítését. Az oldal az alábbi felületen elérhető: https://termeszetlesen.mme.hu/#/golyales

A fehér gólyák élettevékenységének megfigyelése során tapasztalt eseményekkel kapcsolatos bejelentéseiket, segítő közreműködésüket köszönjük!

Forrás: Hák Flóra & Jakab Sándor – Bükki Nemzeti Park

Tavaly több mint 5000 homoki nőszirom tövet ültettünk el a növényzetben fajszegény élőhelyekre, amelyek évtizedekkel ezelőtti beszántások miatt romlottak le. Három éve a Felső-Kiskunságban maroknyi területen fennmaradt nőszirmokból begyűjtöttünk néhány tucat tövet, majd ezekről az anyanövényről szaporítottunk fel kertészeti körülmények között több ezer példányt. A nőszirmokat 22 gyepfoltban ültettük ki, összesen több mint két hektárnyi területre, amelyek a kiültetés óta most virágoztak először. Egynegyede virágzott a kiültetett homoki nőszirmoknak.

Virágzó homoki nőszirom egyedek. Fotó: Dr. Mizsei Edvárd – Kiskunsági Nemzeti Park

Az egykori gyepterületek jelentős része az ember tájátalakító tevékenysége miatt eltűnt. A területcsökkenések legfőbb oka a szántóföldi művelésbe vonás volt. A gyepek eltűnése miatt pusztult ki, vagy ritkult meg több faj, mint például a túzok, a rákosi vipera vagy a homoki nőszirom.

A homoki nőszirom a Kárpát-medence gyepterületeinek egyik bennszülött növényfaja. A megmaradt állományainak jelentős része a Kiskunságban található. Ez az egyik legkisebb nőszirom-faj, amelynek a természetes terjedési sebessége száz éves léptékben zajlik, ezért az állományai megerősítését kertészetben szaporított növények kiültetésével végezzük.

Kiültetett homoki nőszirom. Fotó: Schneider Viktor – Kiskunsági Nemzeti Park

A rákosivipera-védelmi LIFE-projekt egyik célja, hogy helyreállítsuk e ritka kígyó élőhelyeit alkotó pannon homoki gyepek jó állapotát. Ennek fontos lépése az élőhelytípus karakterisztikus növényfajainak a telepítése, mivel ezeknek a gyakran rossz terjedőképességű növényeknek segítség nélküli megtelepedésére a korábban feltört területeken nagyon kevés az esély. A tavalyi évben 15 hektáron végeztünk növénytelepítéseket, amelynek eredményeként 130 hektárnyi – korábban feltört gyep – természetvédelmi helyzete vált kedvezőbbé.

Önkénteseink a kiültetett homoki nőszirmok locsolásában is közreműködtek. Fotó: Schneider Viktor – Kiskunsági Nemzeti Park