Keressen minket

Mezőgazdaság

Fél évszázada telepítették a Milliomodik hektár erdőt Kecskeméten

Print Friendly, PDF & Email

A Milliomodik hektár Emlékerdőt 1975. március 28-án avatták fel

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Napjainkban természetes, hogy Kecskemét büszkélkedhet egy csodálatos arborétummal, bárki felmászhat a Vízműdomb tetejére vagy sétálhat a Milliomodik hektár erdőben. Néhány évtizeddel ezelőtt azonban ezek még sehol sem voltak. Helyükön csupán szántóföld, rét, futóhomok volt.

Fotó: KEFAG Zrt.

Az eredeti cikk SEBESTYÉN HAJNALKA tollából itt olvasható: https://www.baon.hu/helyi-kozelet/2024/02/fel-evszazada-telepitettek-a-milliomodik-hektar-erdot-kecskemeten#google_vignette

Múltidézésünk során ezek történetét tárjuk fel. Időutazásunkhoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásainkat vettük alapul. Forrása dr. Gőbölös Antal elbeszélése, illetve a Kecskeméti Arborétum című könyve volt. A kort megidéző régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak, illetve dr. Gőbölös Antal fényképeiből is bemutatunk kettőt.
Kialakulások története az 1960-as évekig nyúlik vissza. Kecskeméten már a 19. század első felében egyre nagyobb gondot okozott a futóhomok, mely ráadásul kedvezőtlen északi, észak-nyugati széliránnyal párosult. Az elmúlt századok egyre intenzívebb tájhasználata – erdőirtás, legeltetés, szántóföldi növénytermesztés – miatt a táj jelentősen leromlott. A növényborítás hiánya miatt a szélfútta homok megnövelte a kiülepedő és lebegtetett porszennyeződést. Ehhez jött még a közlekedésből adódó további környezetszennyezés.

Jelentős a humánökológiai hatás

A fás környezet humánökológiai pozitív hatása jelentős. Kecskeméten a zöldfelületi rendszer kialakítása az 1960-as években kezdődött el. 1961-67. között a város nyugati térségében, a Csalánosi erdő szomszédságában 67 hektáron erdőt telepítettek. A Csalánosi parkerdő hosszú éveken át kedvelt kirándulóhely volt, ma már kevesebben látogatják. 1967-re készült el a város első egységes Általános Rendezési Terve (ÁRT). Majd 1968 és 1975 között a város keleti (Nyomás) és déli (Muszály) területein is erdőtelepítéseket eszközöltek. A város stratégiailag fontos északi határterületei azonban még az 1970-es évek elején nyitottak voltak. Például a Tó Hotel helyén a Barnevál vállalat libatelepe működött, a Máriaváros szélén pedig északi, észak-nyugati irányban még a Széktó sziktavas-nádfoltos rétjei terültek el. A Mária kápolnától egészen el lehetett látni a Máriavárosig.

A II. világháború utáni erdőtelepítésekre utal a név

Az ÁRT irányelvei alapján felgyorsultak az erdőtelepítések. 1972-76 között a Szabadidőpark, 1975-ben a Milliomodik hektár Emlékerdő, 1976-1986 között a mesterséges tórendszer és a Vízműdomb készült el. Mindezek 500 hektáron pozitívan hatottak a város környezeti minőségére. Ezek után következett az arborétum kialakítása, mely hosszú éveken át húzódott, de mára az ország egyik legszebb létesítménye.

A Milliomodik hektár Emlékerdőt 1975. március 28-án avatták fel, a Széchenyivárosban, az Akadémia körút, Nyíri út és a Szabadidőpark által határolt 5,6 hektár területen. Az elnevezése arra utal, hogy a II. világháborút követő három évtizedben (1945-1975) egymillió hektár erdő létesült, újult meg hazánkban. Az erdőtelepítési program keretében 560 ezer új erdőt telepítettek, és 440 ezret felújítottak, rendbe tettek.
Az országos program jelentős része a nagy Alföldön valósult meg, kiemelten két város versenyzett, Debrecen és Kecskemét. Végül a „versenyben” Kecskemét nyert, így itt avathatták fel az egész erdőtelepítést fémjelző Milliomodik hektár Emlékerdőt. Az avatóünnepségre nagyon sokan érkeztek, neves tisztviselők ültették el a különböző fákat, többek között Madas András miniszterhelyettes.

Őshonos fákat ültettek

A Milliomodik hektár Emlékerdőbe harmincféle fát és cserjét telepítettek. Hazai fafajok, őshonos fákat ültettek, mint kocsányos tölgy, juharfélék, nyír, hazai nyárfélék, stb. Ezek közül néhány még ma is áll, például a Tiszaháti nyárfák. A kivitelező a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Nyárlőrinci Nyárjasi Erdészete volt, Szeverényi István vezetésével. Eredetileg 5,6 hektár területen feküdt az erdő, de ebből később kivontak kisebb részeket, az egykori kis busz végállomásnak, illetve a Szabadidőpark parkolójának. A sokak által csak Kiserdőként emlegetett Emlékerdő 1975-ben tanácsi kezelésbe került, a terület állami volt.

Az erdő tervezésében részt vett dr. Gőbölös Antal is, aki 25 évig, 1979- és 2004 között volt a Dél-Alföldi Hatóság Kecskeméti Erdőfelügyelőségének a vezetője, előtte pedig a KEFAG ágazatvezetője volt. A terveket Ván László erdőművelési osztályvezető készítette, munkáját segítette Gőbölös Antal és Begya Lajosné Editke.
Kapcsolódó dokumentum: az Országos Erdészeti Egyesület által kiadott Erdészeti Lapok 1975. májusi lapszáma.

Forrás:

 

Mezőgazdaság

Indul a hazai szamóca szezon!

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a hazai szamóca szezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?

Fotó: Pixabay

A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.

legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni.  Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.

Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.

Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.

Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.

A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják.  Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.

Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.

Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.

Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.

Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.

Forrás: Komma László – NAK 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. április 27.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszályindex alakulása április végén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt tíz napban gyakran csapadékos időben volt részünk. Minden nap esett valahol az országban, gyakran voltak kisebb-nagyobb záporok, a múlt kedden és e hét keddről szerdára virradó éjszaka pedig országos, áztató eső öntözte a földeket.

Ábra: MET

Országszerte több esett az ilyenkor szokásosnál, az északon és a Tiszántúlon nagy területen 30-50 mm közötti mennyiség hullott, de az ország többi részén is 10-25 mm-t mérhettünk.

A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a tíz nappal ezelőtti állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok.

Az április első felét jellemző aszályos helyzet az Alföldön is megszűnt.

A folytatásban azonban ismét visszatér a száraz idő. Csütörtökön és pénteken még előfordulhatnak gyenge záporok, majd a jövő keddig országszerte száraz időre van kilátás, és csak a jövő hét közepétől várható ismét szórványos esők, záporok megjelenése. A talajok száradását a sok napsütés mellett napközben gyakran feltámadó élénk szél is elősegíti majd.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

„Kukába az élelmiszerpazarlással”

Print Friendly, PDF & Email

Plakáttervező pályázatot indít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét.

Fotó: NÉBIH

A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.

A teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8%-a az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kg élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40%-a körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne.

A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, mely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a pályázók kreatív módon illusztrálják gondolataikat az élelmiszerpazarlásról, és üzeneteikkel másokat is inspiráljanak a tudatosabb fogyasztásra.

A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép.
A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom