Keressen minket

Mezőgazdaság

Az antibiotikum rezisztencia gyakorlati kérdései

Print Friendly, PDF & Email

Az antimikrobiális rezisztencia legfontosabb állat- és humánegészségügyi kérdései:

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az antimikrobiális rezisztencia terjedése napjaink egyik legfontosabb állat- és humánegészségügyi kérdésköre.

Fotó: Pixabay

De mit is jelent mindez?

Életünk minden pillanatában baktériumok sokasága vesz körül bennünket, melyeknek csak töredéke jelent ránk veszélyt. A kórokozó baktériumok jelentős részét ráadásul immunrendszerünk képes önállóan legyőzni, számos esetben azonban – főleg legyengült immunrendszer esetében – megbetegedést okozhatnak. A kialakuló megbetegedésre évtizedeken át – ember és állat esetén egyaránt, gyakran akár megelőzés céljából is – antibiotikum kúrával feleltünk. A nagy mennyiségben felhasznált antibiotikumok azonban szelekciós nyomást helyeznek a mikroorganizmusokra, így a kórokozók egy része a hatóanyagokkal szemben ellenállóvá vált. Mindez pedig azt jelenti, hogy hosszútávon képtelenné válhatunk ezeknek a megbetegedéseknek a legyőzésére.

A rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához és terjedéséhez mind a humán-, mind az állategészségügyben alkalmazott antibiotikum-felhasználás hozzájárul, fontos azonban megjegyezni, hogy a haszonállattartó telepek antibiotikum felhasználása jelentős, tehát ezeken a helyszíneken a folyamat gyorsabban, koncentráltabban mehet végbe és azt is látnunk kell, hogy a táplálékláncba bekerülő, illetve a környezetbe kikerülő hatóanyagok a folyamat meghatározó mozgatórugói. A telepek folyamatos felmérése mindezek miatt elengedhetetlen, hiszen, ha a tendencia nem változik, az elkövetkező 30 évben, a világ társadalmának vezető halálozási okává válnak a rezisztens baktériumok által okozott megbetegedések.

Következésképpen, a humán- és állategészségügy nem elválasztható (Egy Egészség elv), ezért is kap kiemelt szerepet az Állatorvostudományi Egyetem kutatásai közt Dr. Kerek Ádám, Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) elnök – Nagylétszámú baromfiállományokból izolált Escherichia coli törzsek kiterjedt spektrumú ß-laktamáz (ESBL) termelésének felmérése Magyarországon című – kutatása, mely a magyarországi házityúk és pulyka állományok kommenzalista Escherichia coli törzseinek antibakteriális érzékenységének felmérését vette fókuszába.

Laboratóriumi vizsgálataik során összesen 420 előszűrésen átesett baktériumtörzs hat közegészségügyi szempontból jelentős hatóanyagra történő vizsgálatát végezték el. Az eredmények alapján az izolátumok közel 80%-os rezisztenciát mutattak aminoglikozid hatóanyagokra, Az Clinical Laboratory Standard Institute (CLSI) irányelvei szerint végzett vizsgálat eredményei alapján a törzsek 14%-a esetén feltételezhető fenotípusosan az ESBL termelés.A 420 baktériumtörzs 99%-a bizonyult multirezisztens törzsnek (MDR), 112 esetben (27%) kiterjedt gyógyszerrezisztencia (XDR), míg 15 baktériumtörzs esetében (4%) pánrezisztencia (PDR) feltételezhető az eredmények alapján.

Összességében elmondhatjuk, hogy a vizsgált állományokban a multirezisztens törzsek aránya aggodalomra ad okot, de önmagában az ESBL termelő törzsek jelenléte komoly állat- és közegészségügyi aggályokat vet fel, melyekre további kutatásaink során kívánunk megoldást keresni.

A kiváló minőségű, biztonságos élelmiszerek iránti igény növekedésével Egyetemünk, hazánk egyetlen állatorvosképző intézményeként kulcsszereppel bír, a kutatói-oktatói utánpótlás során ezért elkötelezettek vagyunk mind kutatás-fejlesztési-innovációs, mint gyakorlatorientált felsőfokú képzési kapacitás biztosításában. Törekvéseink maximálisan illeszkednek Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének B komponenséhez (magasan képzett, versenyképes munkaerő), valamint vizsgálataink illeszkednek az Állatorvostudományi Egyetem konzorciumvezetésével létrejött Nemzeti Laboratórium célkitűzéseibe, hiszen az antibiotikum rezisztencia kérdése nem csak népegészségügyi, de nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű. Az Egy Egészség elv jegyében ezért az ÁTE kiemelten foglalkozik a fertőző betegségek megelőzésével, gyors és hatékony felismerésével és gyógykezelésével.

A projekt a Fertőző Állatbetegségek, Antimikrobiális Rezisztencia, Állatorvosi Közegészségügy és Élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma égisze alatt került kivitelezésre. A projekt vezetője: Dr. Jerzsele Ákos, tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Gyógyszertani és Méregtani Tanszék tanszékvezetője, az antimikrobiális rezisztencia állat- és közegészségügyi aspektusainak elemzése Nemzeti Laboratórium alprojekt vezetője.

Forrás: Állatorvostudományi Egyetem

Mezőgazdaság

A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Adatokat közölt az AKI

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.

A vágócsirke havi termelői ára

Ábra: AKI

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos tudnivalók az öntözött területek műholdas ellenőrzéséről

Print Friendly, PDF & Email

Közlemény a TMR-rendszerről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.

Fotó: Pixabay

A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.

Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom