Keressen minket

Mezőgazdaság

Tájékoztatás 2024. évi monitoring adatszolgáltatási kötelezettségről

A MÁK közleménye a 2024. évi monitoring adatszolgáltatási kötelezettségről

Közzétéve:

Felhívjuk a Tisztelt Kedvezményezettek figyelmét, hogy a 2023-2027. évek közötti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási időszakra vonatkozóan, amely a KAP Stratégiai Terv alapján valósul meg, az Európai Bizottság új jelentési és értékelési struktúrát határozott meg, amely keretében olyan adatokat kell megadnia a tagállamnak, amelyeket eddig a Kifizető Ügynökség nem gyűjtött.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az új jelentési és értékelési struktúra célja, hogy be lehessen mutatni a szakpolitika végrehajtásában elért előrehaladást és értékelni lehessen a végrehajtás hatását és hatékonyságát. A KAP Stratégiai Tervvel kapcsolatos jelentéstétel, monitoring és értékelés elvégzése az Európai Parlament és a Tanács 2021/2115 (EU) rendelete, továbbá az Európai Bizottság 2022/1475 (EU) végrehajtási rendelete alapján történik. A monitoring adatok gyűjtésére a 2022. évi LXV. törvény adja a felhatalmazást.

Az adatszolgáltatási kötelezettség minden Kedvezményezettre kiterjed, aki kérelmet nyújt be a Kincstárhoz.

Az adatszolgáltatás teljesítése kötelező a kérelembenyújtást megelőzően, amennyiben adott évre vonatkozóan még nem történt adatszolgáltatás.

A jelentések és monitoring adatigények teljesítése érdekében a kedvezményezetteknek 2024. március 20. napjától az alábbi adatokat szükséges megadnia a Magyar Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalán az E-Ügyintézés / Kedvezményezetti nyilvántartási ügyek / Kedvezményezetti monitoring adatbekérő menüponton keresztül:

1.    Kedvezményezett neme:
a.    Természetes személyek esetén: férfi/nő
Ebben a mezőben a kedvezményezett nemére (férfi/nő) vonatkozó információt kell megadni.
b.    Nem természetes személy esetén: férfi/nő/egyenlő arányú
Ebben a mezőben a kedvezményezett (nem természetes személy) nemére (férfi/nő/egyenlő arányú) vonatkozó információt kell megadni.
Nem természetes személyek esetében a fő irányító/döntéshozó nemét szükséges megadni. Fő irányító alatt az a személy értendő, aki a folytatott tevékenységek vonatkozásában döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, illetve rendelkezik a tevékenységből származó haszon felett, valamint viseli az abból származó pénzügyi kockázatot. Megadható „egyenlő arányú” kategória is, abban az esetben, ha a döntéshozatali jogkör megoszlása kiegyenlített a férfi és női vezetők között.

2.    Végzettség: gyakorlati tapasztalat/alapfokú/középfokú/felsőfokú

Ebben a mezőben a mezőgazdasági termelő esetében a legmagasabb mezőgazdasági végzettséget ennek hiányában tapasztalatot, nem mezőgazdasági tevékenység (pl. élelmiszeripar) esetén a legmagasabb szakirányú végzettséget (pl. élelmiszermérnök) szükséges megadni.

A gazdaság irányítójának legmagasabb mezőgazdasági képzettsége vagy tapasztalata: az iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül ténylegesen megszerzett legmagasabb mezőgazdasági végzettség, amelynek a szintje lehet:
–    gyakorlati tapasztalat:

  • gazdaságban végzett, többéves gyakorlati munka során szerzett tapasztalat.

–    alapfokú végzettség:

  • arany- és ezüstkalászos gazdaképző, vagy egyéb mezőgazdasági tanfolyam.

–    középfokú végzettség:

  • az állategészségügyi, állattenyésztő, általános mezőgazdasági, baromfitenyésztő, belovagló, borász, lovastúra-vezető, erdészeti, erdőgazdasági, vadgazdálkodási, mezőgazdasági-gimnáziumi, gyümölcstermesztő kertész, méhész, mezőgazdasági gépész, növénytermelő-növényvédő gépész, öntözéses növénytermesztő gépész, sertéstenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő, szőlőtermesztő, zöldségtermelő, mezőgazdasági szakon szerzett érettségi (képesítő) bizonyítvánnyal, illetve szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők.
  • itt kell jelenteni a mezőgazdasági szakmunkásokat, technikusokat, szaktechnikusokat is.

–    felsőfokú:

  • mezőgazdasági egyetemi, főiskolai, mezőgazdasági akadémiai, állatorvosi, erdőmérnöki (üzemmérnöki) oklevéllel, diplomával rendelkezik.
  • a felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzetteket is ide kell sorolni.

3.    Tevékenységi kör: A fő tevékenységi kört a legutóbbi évre vonatkozó árbevétel alapján szükséges kiválasztani, a listából egy darab tevékenységi kör választható. A gazdaság akkor tekinthető szakosodottnak, amennyiben az egyik tevékenység árbevételből való részesedése eléri a kétharmadot (pl. tejtermelés). Ha nincs ilyen tevékenység (diverzifikált a gazdaság), akkor a vegyes kategóriák egyikét kell választani (pl. szántóföldi növények termesztése és tejtermelés vegyesen). A tevékenységi körök a Bizottság 2015/220 végrehajtási rendelete alapján kerültek meghatározásra. A tevékenységi körök listája és a választást megkönnyítő hierarchia a mellékelt Excelben elérhető.

 

Kiemelt cikk

Zölden is levágható a kukorica – a minisztérium könnyíti az aszálykár-bejelentés szabályait

A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat annak érdekében, hogy a kukoricatermelők zölden levághassák, silózhassák a kukoricájukat, ha a termés olyan mértékben károsodott, hogy a betakarítás már nem gazdaságos.

A szaktárca ezért kezdeményezte a kárenyhítési rendelet módosítását, aminek eredményeként a termelők kivételes jelleggel a növény levágását követően is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb 2026. augusztus 15-ig.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az ország több térségében a tartós csapadékhiány következtében a kukorica várható hozama jelentősen elmarad a szokásostól, ezért számos gazdálkodó számára indokolttá válhat a lábon álló növény levágása, silózása a további veszteségek és a takarmányhiány mérséklése érdekében. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor ezt eddig nem tette lehetővé a kárenyhítő juttatásra való jogosultság veszélyeztetése nélkül. A kárbejelentés feltétele, hogy a gazdálkodó nyilatkozzon arról, hogy az arányos termelői felelősségvállalás és a szakszerű művelési kötelezettség teljesítése érdekében járt el, illetve georeferált fényképpel igazolja, hogy a kárbejelentéskor az érintett területen már nem található lábon álló növény.

A módosítás célja, hogy a termelők a rendkívüli aszályhelyzetben a szakmailag indokolt döntéseket meghozhassák anélkül, hogy emiatt elesnének a kárenyhítési rendszer nyújtotta támogatástól. A szabályozás ugyanakkor továbbra is biztosítja, hogy a kárenyhítési rendszer kizárólag a tényleges károk enyhítését szolgálja, és ne adjon lehetőséget indokolatlan előnyszerzésre. A szükséges rendeletmódosítás folyamatban van, ezért a gazdálkodók a veszteségek mérséklése érdekében indokolt kármentési munkálatokat haladéktalanul megkezdhetik.

A kormány a rendkívüli aszályhelyzetben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a gazdálkodókra, a kárenyhítési szabályok rugalmasabbá tételével, és a likviditást erősítő intézkedésekkel egyaránt azon dolgozik, hogy a termelők minél kisebb veszteséggel vészeljék át a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket.

Forrás: AÉM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Segédlet a vis maior bejelentésekhez – tudnivalók és gyakorlati példák

Segédletet készítettek a vis maior bejelentésekhez

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Magyar Államkincstár és az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium szakértői által közösen összeállított alább letölthető tájékoztató a vis maior bejelentések benyújtásához nyújt gyakorlati segítséget.

Fotó: AÉM

A vonatkozó szabályok ismertetése mellett különböző példákon keresztül mutatja be a leggyakoribb eseteket, a szükséges igazoló dokumentumokat, valamint a mobilGAZDA alkalmazás használatát, elősegítve a kérelmek szakszerű és eredményes benyújtását. A tájékoztató segédlet az alábbiakban tölthető le.
Forrás: AÉM
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Vis maior tájékoztató Aszály – 2026

Közleményt adott ki az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium az aszály miatti vis maior bejelentésekről.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026-os év az agrárium számára ismét rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények között indult, mivel a tavaszi időszakban kialakult jelentős csapadékhiány az ország csaknem teljes területén súlyos aszályhelyzetet eredményezett. A tartós nedvességhiány következtében számos szántóföldi kultúrában a vetések kelése elmaradt vagy csak részlegesen valósult meg, a kikelt állományok fejlődése pedig jelentősen visszamaradt. A kialakult helyzet komoly termelési kockázatot jelent a gazdálkodók számára, amely az idei terméseredményekre és a mezőgazdasági vállalkozások gazdasági stabilitására egyaránt kedvezőtlen hatással lehet. 

Fotó: KAP

Felhívjuk azon gazdálkodók figyelmét, akik az aszályhelyzet következtében nem vagy várhatóan nem tudják teljesíteni az agrártámogatási jogviszonyhoz kapcsolódó egyes támogatási feltételeket és kötelezettségeket, hogy a vonatkozó szabályozásnak megfelelően tegyék meg a szükséges vis maior bejelentést, hogy az esetleges jogkövetkezmények alól mentesüljenek. Fontos megjegyezni, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer keretében tett kárbejelentés nem minősül vis maior kérelemnek, azt külön szükséges megtenni.

Az alábbiakban közzétett ismertetőben összefoglaljuk a gazdálkodók számára az aszály miatti vis maior bejelentések legfontosabb információit, illetve gyakori példák felsorolásával kívánjuk segíteni a szabályok értelmezését.

Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium tárgykörben készült részletes tájékoztató az alábbiakban tölthető le.

Letölthető csatolmányok

Forrás: KAP

Tovább olvasom