Horgászat
A nagy-dunai kishorgász kalandjai
Az Agro Jager News szerkesztői, munkájuk során, számos érdekes, különleges emberrel találkoztak már. Azonban a mostani interjúalanyunk, Szabadfi Istvánka, ahogy édesanyja hívja, nemrég töltötte be a 10 éves kort – átírt minden eddigi sztereotípiánkat. Szülői engedélyt megkapva beszélgettünk egy igazi vadvízi kishorgásszal, megtudva azt, hogyan látja egy kisfiú a horgászatot és a Dunát. Szülei, édesanyja hozzájárulásával Istvánkával beszélgettünk..
Szabadfi Istvánka és az egyik szép zsákmánya. Komolyabban két éve kezdett el horgászni (Kép: Tóth Krisztina – Agro Jager News)
Kérlek, mesélj pár szót magadról és a horgászatról!
Nemrégen múltam 11 éves, a horgászatba körülbelül hat éves koromban csöppentem bele. Nevelőapukám Szolnokon nőtt fel, és ő ott tanult meg horgászni is. Én kicsi koromtól érdeklődtem a világ és a horgászat iránt, már amennyire emlékszem rá. Egyszer spiccbottal egy csatornán, amire már nem is emlékszem, merre lehetett, kis pontyokat fogtam. Nem voltak nagyok, tenyérnyiek, de nagyon örültem neki, mert előtte még soha nem fogtam halakat. Ekkor még óvodába jártam, majd kisiskolás lettem, amikor az otthoni kis akváriumunkba folyamatosan hordtam haza a kishalakat, amelyeknek a többsége túl is élte az utazást. Anyukám nagyon örült, hogy szeretek horgászni és vannak sikerélményeim is. Komolyabban körülbelül két évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni a horgászattal. Egy kereskedelmi csatorna horgászműsorait kezdtem el nézni. El kezdtem tanulni az ott bemutatott technikákat. Mindeközben a nevelőapukám is mindenben segített. Lépésről lépésre egyre több dolgot tanultam meg. A horogkötés művészetét is tanulom, amit még mindig igen nehéz feladatnak tartok. Példaképemnek Döme Gábort tartom, aki a műsoraiban és az újságcikkeiben be tudja mutatni a horgászat mesterségét. Ha sikerül, akkor nálamnál idősebbeket szoktam megkérdezni, mit, hogyan érdemes kifogni. Nagyon jó helynek tartom a horgászboltot, mert ott mindig segítenek a bácsik. Mivel még kicsi vagyok, ezért anyukám mindenben felügyel. Életkoromhoz képest már jó felszerelésem van, és ha egy új típusú etetőanyagot szeretnék kipróbálni, anyukám besegít. Mindig mondja is anyu: Istvánka! A horgászboltban egy vagyont is ott lehetne hagyni. Én ezt úgy próbálom meghálálni, hogy ha van egy kis szabadideje, akkor beszélgetünk, főleg a halakról és a horgászatról. Mindig elmesélek neki mindent, mit láttam vagy tanultam. Türelmesen végighallgat és örül, hogy inkább kishorgász lettem, mint bármi más. Anyukámat nagyon szeretem, a horgászat miatt próbálok jól tanulni és ha lehet segíteni a házimunkában. A tanulás a másik olyan tevékenység, ami sokat vesz el az életemből, ezt kevésbé szeretem – de ha jó jegyet kapok anyukám mindig örül.
Istvánka a pontyfogás mesterségét is kiismerte (Kép: Tóth Krisztina – Agro Jager News)
Kérlek, mesélj pár szót hogyan szeretsz a Dunán horgászni?
Amikor csak tehetjük, akkor együtt megyünk ki a Duna különböző szakaszaira a szüleimmel. Életkorom miatt egyedül sajnos még nem mehetek ki, de ha minden jól alakul, pár év múlva akár már egyedül is horgászhatok a Dunán, amiről anyukám még egyelőre hallani sem akar. Kétszer már beleestem a Dunába úgy, hogy nem is tudok úszni. Nem is tudom miért ijedtek meg annyira. Az egyik alkalommal télen ismerkedtem meg a hideg Dunával, de még beteg se lettem. Anyukámmal, hogy jó kapcsolat legyen, idén nyáron, ha a koronavírus megengedi, meg szeretnék tanulni úszni is..
A kisfiú mindene a horgászat lett. Ha szabadideje megengedi az iskola mellett tanul nevelőapukájával horgászik (Kép: Tóth Krisztina – Agro Jager News)
Általában nevelőapukámmal a Molnár-szigetre és a Tasi-gát környékére megyünk horgászni. Vannak olyan helyeink, amik beváltak és jól tudunk horgászni. Mi sporthorgászok vagyunk, minimális mennyiségű halat viszünk haza anyukámnak, aki kevésbé szereti a halakat, nem úgy, mint mi, fiúk. De bármit is kérünk tőle, ő mindig megsüti vagy megfőzi.
Nevelőapukája segítségével már több halfajt sikerül horogra csalnia a kishorgásznak (Kép: Tóth Krisztina – Agro Jager News)
A horgászatnak semmi akadálya nem lehet, jöhet meleg vagy hideg, mi mindig kint vagyunk. A telet azért szeretem, mert kevesebben vannak a vízparton. Nem szeretem azokat a helyeket, ahol sok a horgász és annyira közel vannak egymáshoz, hogy már zavarjuk egymást. Itt a Dunán mindig izgatottabb vagyok, mert a vadvízen bármilyen féle, alakú és méretű halfajta a horogra akadhat, szemben egy telepített horgásztóval.
A kisfiúnak már szürkeharcsát is sikerült fognia… (Kép: Tóth Krisztina – Agro Jager News)
Ilyen helyekre is néha eljárunk tapasztalatot gyűjteni, de nekem mindig a Duna lesz az egyetlen örök szerelmem. Legalábbis most ezt gondolom. Nyáron, ha tehetem spiccbottal horgászok, de az aktív pergetés is egyre közelebb áll hozzám. Pergetni egy 2,1 méter hosszú, 2-16 grammos dobósúlyú botot használok 3500-as orsóval. Sajnos a wobblerek sokba kerülnek és nagyon kell arra vigyázzni, hogy ne tűnjön el egy sem.
Istvánka családja. Édesanyja már elméleti szakembernek mondhatja magát a horgászatban kisfiának köszönhetően (Kép: Tóth Krisztina – Agro Jager News)
Meséld el, kérlek, milyen halakat fogtál már eddig, és mire vagy a legbüszkébb?
Az életkorom miatt nagyon nagy halakat még nem sikerült megfogni, de a rablóhalak mellett már sikerült fogjak mennyhalat is a télen. Erre azért emlékszem, mert kifejezetten hideg volt és rajtunk kívül senki nem volt a Duna mellett horgászni.
Valaki tud horgászni, valaki pedig csak azt hiszi, hogy képes erre az ősi mesterségre… (Kép: Tóth Krisztina – Agro Jager News)
Anyukám szeret mindig felhívni bennünket negyedóránként, hogy minden rendben van-e. Azért szeretek itt horgászni, mert sok különböző hal él itt, és bármilyen halat lehet fogni, ha tudjuk a megfelelő technikát. Nevelőapukámmal együtt közösen fogtunk már szép süllőket, balinokat, és pontyokat is. A legutóbbi alkalomkor a jól bevált, ötméteres spiccbotommal, amihez egy másfél grammos úszó tartozik, egy-két szem csontival egy vágó csíkot sikerült kifognom. Mivel nem ismerek még minden halfajt elsőre, nem is tudtunk, mivel állunk szemben. Készítettünk egy fényképet gyorsan, és a horogszabadítást követően azonnal vissza is eresztettük az ismeretlen kishalat.
Egy védett vágó csík amit csontival lehet fogni a Dunából Istvánka elmondása alapján (Kép: Tóth Krisztina – Agro Jager News)
Pontosan a nád mellé dobtam az úszót, amit ez a különleges hal, abban a pillanatban el is vitt magával. Különleges élmény maradt, mert ilyen különleges alakú, és színezetű halat eddig még nem láttam. A Dunában, ha jól tudom 40 különböző halfajta él, ebből elmondhatom, hogy már evvel a fajjal is találkoztam.
A kishorgász fárasztás közben…:
Bár még korai, de mivel szeretnél majd foglalkozni?
Vasutasság és a horgászat között még nem tudtam dönteni, de azt gondolom, hogy ha egyszer nagy leszek, akkor profi horgásztúra-szervező szeretnék lenni a Dunán. Ahol embereket tanítok meg a dunai horgászatra, olyan élményeket nyújtva, ami az én szenvedélyem is. Ezért a célért fogok mindent megtenni, hogy elérjem. Az út még nagyon hosszú előttem és sokat kell, hogy tanuljak – tudta meg az Agro Jager News a 11 éves Szabadfi „Istvánkától”.
Görbüljön!
Írta: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News
Horgászat
A négy kapitális harcsa
Márkus Tamás egyszerre több kapitális harcsát akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
Kezdeném egy gyors bemutatkozással. Márkus Tamás,vagyok 41 éves. 10 éves korom óta horgászom. Ez alatt a 31 év alatt végigjártam az összes fajta horgászatot és az elmúlt 8 évben aktívan horgászok az édesvíz királyára, a harcsára! Ez alatt a harcsázásban is végigjártam mindent! Mindegyik stílusát kipróbáltam,de a spanolós módszer vált be a legjobban,nekem ez a legeredményesebb. Mikor elkezdtem harcsázni,a legegyszerűbb módszert választottam,a stupekozást. Majd volt szerencsém megismerni Újvári Bencét (Black cat teszthorgásza) aki beavatott a spanolós horgászatba.
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
Úgy döntöttem, hogy szintet kell lépnem és ezt a módszert fogom használni. Rá is ment egy évem,mire minden trükkjét elsajátítottam. Ez alatt az egy év alatt szinte nem is fogtam halat,de nem adtam fel. Jól is döntöttem,mert utána rengeteg szebbnél szebb harcsát fogtam. Volt már dolgom nem egy, 2 méter feletti harcsával,de mindig olyan fotóra vágytam,hogy 2 db 2 méter feletti harcsa legyen a terítéken. Március közepén, mikor kilátogattam a kedvenc horgászvizemre, akkor nem is hittem, hogy milyen horgászatban lesz részem. Ráadásul előtte való éjszaka nem is aludtam, úgy gondoltam,hogy majd horgászat közben pihenek.
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
Aki tudja, hogy milyen a harcsázás, az tisztában van vele, hogy ki kell ülni a halat. Szóval reggel érkeztem a tóra, gyors táborállítás, csalihalazás, majd helykeresés a szerelékeknek. Mire mindennel végeztem, már elmúlt dél. Behordtam a szerelékeket, délután 2 óra lett, mire minden rendeződött. Na, akkor pihenek… – gondoltam magamban,de fél óra sem telt el és jött az első kapás! Durva fárasztás, kemény kirohanások,tudtam, hogy ez egy jó hal lesz. Szerencsére van már tapasztalatom benne… Úgy is volt, 15 perces fárasztás után sikerült egy 225 cm-es harcsát fognom. Sikítottam egyet az örömtől!
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
Lekötöttem a halat, bízva, hogy hátha most sikerül elcsípnem még egy kapitális példányt. Visszavittem a szerelékem és újra pihi. De az adrenalin dolgozott, úgyhogy nehezen aludtam el. Nem telt el fél óra és újra kapás. Most egy 160 cm-est fogtam. Lekötés és újrahúzás. Majd pihi. Estefelé brutális kapás és egy jó fárasztás. Tudtam, hogy ez is komoly hal lesz. Úgy is volt, 205 cm. És igen, megvan! Sikerült! Nagyon boldog voltam. Lekötés. 3. hal. Szuper. Visszahúztam, hogy sötétedés előtt ne járjam a vizet. És pihi próba. Mondanom sem kell,hogy hiába voltam fáradtabb, nehezen ment a pihenés. És sötétedésben újra kapás, egy 120 cm-es harcsa. Te jó ég! Mi jöhet még! Bár egyszer már volt egy hasonló pecám, de azok kisebbek voltak.
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
Újrahúzás, pihi, pici alvás és 11 óra után jött még egy 150 cm-es. Gondoltam, az ember így tervezzen pihenést! Persze csak csodálkoztam, hogy milyen peca ez. Na, újrahúzás. Épp, hogy megint egy kis alvás és következett egy hihetetlen kapás. Majdnem kitépte a botot a tartóból! Egy nagyon erős hal, nagyon kemény fárasztás. Kb 20 perc és megláttam! Ezt nem hiszem el, 2 méter feletti. (210 cm). Ezt már fel sem fogtam. 3 db 2 méter feletti hal! Hihetetlen. Nagyon örültem,de azért már éreztem,hogy fájnak a karjaim,de erőt vettem magamon és újrahúztam. Éjjel egy körül volt, mikor lefeküdtem. Le van kötve 3 db 2m feletti halam. Csak örültem magamban és nem hittem el. Majd elaludtam. Hajnal 3 után jött az, amire még csak gondolni sem mertem. Brutális kapás! Bevágás, majd zsinórt kér. Nem hittem el. Két kézzel kapaszkodtam a botban és nagyon húzott a hal, a karjaim nagyon fájtak már. Fárasztás közben jöttem rá, hogy nincs már több pányvám, amivel biztonságosan le tudom kötni a halat és ez nagyon jó hal lesz.
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
Egy bő 20 perces birkózás után sikerült partra húznom az eddigi legnagyobb halam, 230 cm. Egy kisebb harcsát elengedtem, hogy ezt le tudjam kötni a reggeli fotózásig. És csak csodálkoztam!!! 4 db 2 méter feletti hal!!! Nem bírtam folytatni, pihentem. Még este szóltam egy barátomnak,hogy reggel legyen szíves jöjjön fotózni, mert van 2 komoly halam. Reggel ő sem hitt a szemének. A fáradtság miatt akkor még én sem fogtam fel, hogy milyen pecában volt részem.
Fotó: Márkus Tamás – Agro Jager News
A fotózás sem volt egyszerű ilyen nagy halakkal. Nem húztuk sokáig, mert a halak épsége mindennél fontosabb. Gyors fotózás után mindegyik épségben elúszott. Majd egy pici pihenés és pakolás. A következő napokban fogtam csak fel, hogy 4 db 2 méter feletti harcsát fogtam. Úristen!!! Fogtam már sok 2 méter feletti harcsát,de ilyen peca az életben csak egyszer van. Nem nagyon tudok hasonló fogásról Magyarországon. Hihetetlen,hogy milyen szerencsés vagyok. Aki horgászik, az tudja, hogy a horgászathoz szerencse is kell. Remélem egyszer minden harcsahorgásznak lesz ilyen pecában része.
Horgász baráti üdvözlettel: Márkus Tamás
Horgászat
IV. Országos Harcsafogó Bajnokság I. forduló
Véget ért a IV. Országos harcsafogó bajnokság első fordulója, ami a Tiszalúci Holt-Tiszán került megrendezésre, ahol 34 csapat indult. Ha pontosak az értesüléseim, 18 csapat fogott harcsát, összesen több mint 40 körüli a darabszám, ebből közel 31 kg-os a legnagyobb harcsa. 16 csapatnak viszont nem sikerült az első fordulóban értékelhető halat fogni.
Fotó: Zsolna Mihály, Vác Dunakanyar Catfish Team – Agro Jager News
Mi, sajnos az utóbbiak táborát erősítjük, pedig mi is a legjobb tudásunk szerint próbáltunk helytállni, ahogy minden résztvevő csapat. Az időjárás nem volt kegyes a versenyzőkhöz, a felmelegedő idő után, a verseny első napján, egy komolyabb hidegfront érkezett esővel, lehűléssel, ez sajnos a harcsák kapókedvét visszavetette. Ennek ellenére több versenyző, köztük mi is, rengeteg radar által érzékelt harcsáról, vagy szemmel látható harcsára utaló jelekről számolt be, több nagytestűről is.
Köszönjük a lehetőséget, hogy egy ilyen színvonalas versenyen vehettünk részt, egy csodálatos, vadregényes helyszínen. Nagyon jól éreztük magunkat, remek embereket, csapatokat ismertünk meg, nagyon jó volt barátokkal horgászni, sokat tanultunk ismét. Jó peca volt, még annak ellenére is, hogy értékelhető harcsát nem fogtunk, de sok más halfajhoz volt szerencsénk. A második fordulóra jobban összeszedjük magunkat és bízunk a kegyes időjárásban. Gratulálunk minden résztvevő csapatnak, főleg a dobogósoknak.
Fotó: Zsolna Mihály, Vác Dunakanyar Catfish Team – Agro Jager News
Még egyszer köszönjük a szervezőknek, a MOHOSZ nak, Tamás Véghnak, de főleg Tiszalúcnak, a helyi horgászoknak, stégtulajdonosoknak az önzetlen segítséget és a hatalmas bizalmat, amit még szinte sosem tapasztaltunk. Magasra tette a lécet a remek szervezéssel Tiszalúc.
Minden horgásznak csak ajánlani tudjuk ezt a horgászvizet, aki még nem ismeri, nem fog csalódni, ha ellátogat a Tiszalúci Holt-Tiszára. Nem ismertük még ezt a vizet, de ezek után biztos, hogy vissza fogunk még jönni horgászni. Reméljük hogy jövőre is itt lesz megszervezve a harcsafogó bajnokság valamelyik fordulója.
Sok harcsát! Jó fogásokat! Görbüljön mindenkinek!
A cikk publikálást a szerző engedélyezte az Agro Jager News részére
Írta és fényképezte: Zsolna Mihály, a Vác Dunakanyar Catfish Team tagja
A Vác Dunakanyar Catfish Team Facebook oldala itt érhető el
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Bár az utolsó éjszaka sem hozta meg a harcsák étvágyát, a versenyzők mégha fáradtan is, de feltöltődve várták az utolsó órákat. A Tiszalúci Holt-Tisza vadregényes világa és a soha nem tapasztalt vendégszeretet megismételni való élményként él a versenyzőkben.
Fotó: MOHOSZ
Az utolsó 24 órában már csak azok a csapatok tudtak harcsát fogni, akik az adott szakaszon megtalálták éppen azokat a halakat, amelyek hajlandók voltak kellő intenzitással táplálkozni. Ez legjobban a címvédő HEBOSZ-MADCAT csapatának sikerült (Bodnár János, Sárvári Mátyás Márk, Sós János), akik címvédőként az utolsó éjjelen megfogott 28 kilogramm feletti harcsával végül magabiztosan nyerték az idei OB első fordulóját.
Fotó: MOHOSZ
Második helyen végzett a Yuki Fighters Team (Pokoraczki Adrián, Pokoraczki István, Takács Tibor) akik remekül kihasználták azt a rövid időszakot, amikor a harcsák még aktívan táplálkoztak. A harmadik helyezett Catfish Boys Team (ifj. Pölöskei Tibor, Megyesi Attila) is gyorsan megfogta halait a B szektorban, ahol a verseny második felében már egyáltalán nem táplálkoztak a harcsák.
Az első forduló végeredménye itt érhető el
Forrás: MOHOSZ
A négy kapitális harcsa
Lencsevégen az idei első szarvasborjú – GALÉRIÁVAL
21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
Madár-megfigyelés Görögországban
Őzet gázoltak Székkutas határában
Szakmai tapasztalatcsere a vadgazdálkodókkal a rákosi vipera megőrzéséért
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A jászsági öreg harcos!
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Üröm az örömben
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
