– mondta a VG-nek Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke.
Ez azt jelentheti, hogy az élősertés ára a korábbi 420-450 forintos kilogrammonkénti ársávból a 400-420-as szintre, vagy az alá csúszik.
A jelenlegi takarmányárak mellett viszont a felvásárlási áraknak ez a szintje sok sertéstartó számára már veszteséget jelent.
A piaci hullámzásokat hűen tükrözi, hogy 2020 végén, 2021 elején még úgy tűnt, hogy a kínaiak érdemben tudják pótolni a korábban az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kiesett sertésállományukat.
Ennek pontos mennyiségét ugyan nem lehet tudni, de konzervatív becslések szerint is a félmilliárd darabos állomány 30-40 százaléka esett ki az afrikai sertéspestis miatt. A hiányzó sertéshús pótlásába Európa is vastagon beszállt:
az EU-ból Kínába érkező sertéshús mennyisége 2019-ben 80, 2020-ban további 45 százalékkal növekedett, idén áprilisig újabb 16 százalékos bővülést mértek.
A kínai sertésállomány bővülésére utalt a kínaiak aktivitása a takarmánypiacon, ami felverte a gabonaárakat, később viszont olyan híreket lehetett hallani, amelyek szerint gondok vannak az újratelepített, és az új telepekkel, illetve ismét megjelent az ASP. Ezt alátámasztja, hogy Kína tovább növelte az importot. Ez a kínai érdeklődés tolta fel az uniós árakat, a német ár az év eleji 1,1-1,2 euró közötti szintről ment föl 1,57 euróra. A magyar felvásárlási árakban ez azt jelentette, hogy a rendkívül alacsony 350 forintos szintről kis hullámokkal 450 forintig emelkedtek, és ezt követte a már említett júniusi áresés. Ez pedig úgy tűnik, annak tudható be, hogy
az elmúlt hetekben a kínaiak drasztikusan csökkentették a vásárlásaikat a világpiacon. Az ottani belpiaci ár az már az USA-beli ár alá esett, vagyis nem érdemes importálni.
A kínai importkereslet csökkenésére pedig még rátesz a Covid-hatás is. Az utóbbi az egész EU-ban érezhető:
a fogyasztás jóval alacsonyabb, mint ami az évnek ebben az időszakában megszokott, a vendéglátószektor kereslete teljesen hiányzik, vagy az ilyenkor szokásos alatti, ráadásul nem érezni sem a grillszezon, sem a futball Európa-bajnokság máskor jelentős hatását. Ezek együttes hatása a sertésárak csökkenése.
Pedig a sertéstenyésztők abban bíztak, hogy az éven belüli szokásos görbét írja le a felvásárlási ár, és legalább nyár közepéig emelkedő lesz a trend, de most csalódniuk kell, hiszen a meghatározó felvásárlók szerződéseiben valamilyen módon a német ár is szerepel az árképletben, így valószínűsíthető a csökkenés. Éder Tamás szerint kritikus lehet a helyzet azok számára, akik nem szerződtek, mert őket nem csak az ár beszakadása fenyegeti, hanem az is, hogy a felvásárlók nem viszik el tőlük a disznókat, míg a szerződéssel rendelkezőktől igen. Az is kérdés, hogy az ebben a helyzetben elbizonytalanodó sertéstartók az állattartó telepek fejlesztésére rendelkezésre álló támogatást milyen mértékben fogják kihasználni – tette hozzá.
Mivel a kínai exportlehetőség az elmúlt hetekben drasztikusan csökkent, ez már érezteti hatását a legnagyobb európai exportőr, Spanyolország piacán is, és az ott bennragadt hús elkezdte keresni a helyét. Már arról is érkeztek jelzések, hogy likvidálási áron jön be a magyar piacra is az előhűtött, illetve fagyasztott hús, ez pedig még rátesz az amúgy is gondot jelentő árnyomásra. A szakmai szervezetek ezért arra kérték a hatóságokat, hogy a fennálló jelölési szabályokat kiemelten figyeljék, vagyis – a zászlós jelölés miatt – a fogyasztók számára is jól elkülöníthető legyen az importáru.