Keressen minket

Mezőgazdaság

KITEKINTÉS: Jövő az orosz mezőgazdaságban

Oroszországban, a mezőgazdasági ágazat egyike azon ágazatoknak, amely a közelmúltbeli gazdasági válság óta egyre jobban növekszik. A mezőgazdaság és a növénytermesztés rendkívül stabil. A termelés hihetetlenül magas és egyre növekszik. Úgy tűnik, hogy az orosz gazdák számára a jövő fényesnek ígérkezik.

Közzétéve:

Oroszországban, a mezőgazdasági ágazat egyike azon ágazatoknak, amely a közelmúltbeli gazdasági válság óta egyre jobban növekszik. A mezőgazdaság és a növénytermesztés rendkívül stabil. A termelés hihetetlenül magas és egyre növekszik. Úgy tűnik, hogy az orosz gazdák számára a jövő fényesnek ígérkezik. A YugAgro merész előrejelzéseket készített azzal kapcsolatban, hogyan fejlődhet a mezőgazdaság Oroszországban az elkövetkező években. 

Nagyobb gabonaexport

Jelenleg Oroszország fokozatosan iparkodik a szovjet időszak utáni termelési rekordok megdöntésére, mivel a termésátlagok továbbra is növekednek. A mezőgazdasági termelők kivételes mennyiségű növényt vetnek el, amelyek egyre nagyobb exportot érnek el. Ez nem rossz eredmény egy nemzet számára, ahol mindössze 20 évvel ezelőtt még a gabonafélék nettó importőre volt.

A mezőgazdasági export 2018-ra elérte a 23 milliárd dolláros új csúcsot, ami 6,5%-os növekedést jelentett a 2017. évi összesített eredményekhez képest. Dmitrij Patrushev mezőgazdasági miniszter 2019-re a 24 milliárd dolláros exportot is előre jelzett és továbbra is pozitív növekedést mutat a következő évtizedben.

A miniszter szerint további növekedés várható. “Kedvező gazdasági környezetben az export 2020-ra 25 milliárd dollárra, 2021-re pedig 28 milliárd dollárra növekedhet” – mondta Patrushev. Tudjuk, hogy Oroszország növekvő termelése jelentős pénzügyi haszonnal jár, de ki fogja megvásárolni ezeket a gabonaféléket és növényeket?

Az orosz termékek fokozott globális elérhetősége

A gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék hamarosan egyre több import célállomásra indulnak, és lárható, hogy a régi kereskedelmi partnerek által vásárolt szintek is emelkednek. Számos ország új kereskedelmi paktumokat kötött Oroszországgal. Más országok az orosz áruk számára is megnyitották piacukat. Például Indonézia 2018. szeptemberében engedélyezte az orosz kukorica és szójabab behozatalát.

Az indonézek hamarosan importálni fognak Oroszországból további 5,5 millió tonna kukoricát is.

Ázsia és a Közel-Kelet az orosz kukorica vezető piacai lettek. Törökország, Irán, Dél-Korea és Libanon az első négy importőr. Törökország valójában 123%-kal több orosz kukoricát importált 2017-ben, ami azt sugallja, hogy még fontosabbá válik az orosz kivitelben.

Dmitrij Patrushev

Ezt megerősíti az a tény, hogy az EU, az öt legnagyobb importőr, ugyanezen évben kb. 30%-kal csökkentette kukorica importját Oroszországból.

Marokkó valószínűleg magasabb szintet importál a közeljövőben. Dmitrij Patrushev októberben találkozott Nasser Bourita marokkói külügyminiszterrel, hogy komolyabb mezőgazdasági együttműködést és kereskedelmet alakítson ki a két állam között.

Valójában Marokkó sikeres orosz lobbizás után 2018. november 1-jétől csökkentette a behozatali vámkorlátokat. Korábban a saját rekordtermés betakarítása után Marokkó vámtarifákat emelt, amely elérte a 135%-ot, de novemberétől mindössze 30%-ra csökkennek. Így várhatóan több orosz búza jelenik meg az észak-afrikai országban.

Visszatérve Ázsiába, India szintén elmélyíti az együttműködést Oroszországgal. 2018-tól kezdve mindkét nemzet ünnepli a 70 éves mezőgazdasági együttműködésüket, a kölcsönös kereskedelem fellendülését tervezik. Az egyéb termékeken kívül az oroszországi PhosAgro-nevű cég és az Indian Potash cég együttműködik a műtrágya előállításában. Ami azt mutatja, hogy kereskedelmi kapcsolataik igen sokszínűek.

Oroszország további terménytároló létesítményeket épít

Oroszország jelenleg a termés- és gabonatárolási hiányban szenved. Jelenleg az összes gabonatárolási kapacitása körülbelül 120 millió tonna, míg a gyümölcsök és zöldségek esetében a kapacitás 7,8 millió tonna.

A tárolásban jelentős hiányosságok állnak fenn. Ez jó hír lehet a raktározási és készletezési megoldások szállítóinak, de az exportőrök és a termelők számára nem olyan jó. Például a gyümölcsök és zöldségek esetében 3,2 millió tonna terméknek nincs megfelelő tárolási lehetősége. Ennek dominóhatása van mind a belföldi ellátás, mind az export szempontjából, ezért rendkívül fontos, hogy kezeljük ezt a problémát – vélik Oroszországban.

Ez azt jelenti, hogy több építési munkát kell elvégezni a megfelelő mezőgazdasági épületek kialakításához. A kormány azt tervezi, hogy mostantól 2030-ig további 10 millió tonna gabonaféle számára raktározási pluszt ad hozzá a mostani meglévő raktárkészletek kapacitásához. Ennek nagy részét az ország keleti felében fogják építeni, mivel a jelenlegi infrastruktúra többnyire délnyugatra, Krasznodarban és az Urál régióban található.

Ezzel szemben, nem minden hír kedvezőtlen a gyümölcs raktározási potenciáljával kapcsolatban.  Igor Mukhanin, a termelők szövetségétől elmondta, hogy a termékeknek a teljes tárolóhelye jelentősen megnőtt az elmúlt tíz évben. Mukhanin úr szerint a kapacitás 10 évvel ezelőtt a betakarításoknak csak 15% -át fogadhatta. Manapság ez az arány 50% -ra nőtt. Előre lépések történtek, az orosz mezőgazdaság virágzik, de még sok tennivaló van a teljes tárolási biztonság eléréséhez.

Megnövekedett oroszországi mezőgazdasági gépek iránti kereslet

A mezőgazdasági termelés növekvő pályán mozog, ám megfelelő gépek és felszerelések nélkül Oroszország nem lesz képes kiaknázni hatalmas potenciálját. A gépek flottája az ezredforduló óta lényegében felére csökkent.

Országszerte egyszerűen nincs elég gép. Miközben a CLAAS nagyobb eladásokat produkál, a mezőgazdasági termelők jelenleg az elavult felszereléseikkel, valamint az elavult technológiájukkal küzdenek.

Alexander Tkachev, volt mezőgazdasági miniszter szerint 180 ezer modern traktorra és 80 ezer kombájnra lenne szükség az orosz növénytermesztő közösségeknek. Ez nem számít olyan technológiának, mint az ekék, vetőgépek és kultivátorok, ahol a számok drasztikusan csökkentek.

Vladimir Putin és Alexandre Tkachev

A válasz: az import. Az oroszok számára a mezőgazdasági gépek és a betakarító berendezések 1,2 milliárd dollár értékű importpiacot jelentenek.

Az orosz kormány nagymértékű élelmiszer-ellátási célt tűzött ki. 2025-re azt akarja, hogy teljesen önellátó legyen a készletiben, de ha a felszerelés és a technológia a jelenlegi statikus állapotában marad, ez nem tűnik valóban elérhetőnek. Az új gépek importálása a siker kulcsa.

A fényesebb jövő az orosz mezőgazdaságban a YugAgro segítségével

Oroszországban már jelenlévő, jól működő külföldi cégek mezőgazdasági ágazatainak szakértelmére és felszerelése lesz szükséges a jövő biztosításához.

A YugAgro, Oroszország legnagyobb nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítása, az orosz növénytermesztés legnagyobb kereskedelmi platformja. Ez a megfelelő hely a külföldi cégek számára, hogy találkozzanak és kapcsolatokat építsenek ki közel 17 ezer gabona céggel, agrárüzemekkel, magángazdaságokból jövő látogatókkal.

A kiállítás az egyetlen ilyen jellegű esemény Oroszország legfontosabb mezőgazdasági tartományában, Krasznodarban.

 

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

 

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

http://yugagro.org/Articles/the-future-of-russian-agriculture

Képek megnevezése:

  1. kép: Dmitrij Patrushev mezőgazdasági miniszter
  2. kép: Vladimir Putin és Alexander Tkachev
  3. borítókép: Vladimir Putin

Képek forrása:

  1. kép: https://hr.puntomarinero.com/what-did-dmitry-patrushev-the/
  2. kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Vladimir_Putin_and_Alexander_Tkachev_24_March_2014.jpeg
  3. kép: https://www.newsweek.com/russian-farmers-ride-tractors-kremlin-meeting-putin-492519

 

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom