További információk e témában Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, 2024. I. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 2. szám.
Mezőgazdaság
Fát daraboltak a vizsgán az elítéltek Nagyfán
19 elítélt teljesítette a gallyazó-daraboló képzést Nagyfán
Gallyazó-daraboló képzés vizsgája volt május 7-én a Szegedi Fegyház és Börtön III. objektumának iskolájában a Nagyfa-Alföld Kft. szervezésében. Tizenkilenc elítélt két hónapig 140 órában tanulta elméletben és gyakorlatban a szakma fortélyait.
A képzésben részvétel egyik feltétele az általános iskolai végzettség volt. A tanulók elsajátították a motorfűrész kezelésének és karbantartásának biztonságos alkalmazását, megtanulták, hogy a különböző fafajták metszésénél és darabolásánál milyen technikát használjanak.
A számonkérés napján a tanoncok az írásbeli vizsga után az iskola udvarán a motorfűrész használatával kapcsolatos kérdésekre válaszoltak és egy bakon fekvő fahasábot daraboltak a megtanult hét módszer egyikének alkalmazásával, úgy ahogyan azt a tanfolyamon elsajátították.
A Szegedi Szakképzési Centrum oktatója Dr. Szilágyi Bay Péter elmondta, hogy jól összekovácsolódott a csoport az elmúlt két hónapban, mindenki szorgalmasan tanult, ennek is köszönhető, hogy a vizsgán zömében négyes ötös eredmények születtek. Hozzátette, hogy a civil életben a szabadulásuk után az elítéltek hamar találnak majd munkát a gallyazó-darabolóként, hiszen lakott területen a fák gallyazását és a szegélyek nyírását az utak mentén csak ezzel a képesítéssel lehet megtenni.
Forrás: Büntetés-Végrehajtás
Mezőgazdaság
Hosszú kajszibarack szezonra számíthatunk
Kiváló termésre számíthatnak idén a kajszibarack termesztők
Kiváló termésre, a tavalyi duplájára és hosszú szezonra is számíthatnak idén a kajszibarack termesztők – közölte közösségi oldalán az agrárminiszter. Nagy István kiemelte, a kajszibarack, mint kultúrnövény, nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem táplálkozástani értékei és gazdasági potenciálja miatt is kiemelt figyelmet érdemel.
A tárcavezető elmondta, idén korábban kezdődött és tovább tarthat a kajszibarac szezonja. Magyarországon jelenleg 1.731 termelő foglalkozik ennek a gyümölcsnek a termesztésével, összesen 4.938 hektáron. Az elmúlt években a termőterület jelentős növekedést mutatott, 2013 és 2024 között 4.000 hektárról 5.000 hektárra emelkedett, ami mutatja a kultúra növekvő népszerűségét és gazdasági jelentőségét. Hozzátette, a kajszibarack termesztése a sokszínűsége miatt fontos része a magyar mezőgazdaságnak. Az agrártárca azon dolgozik, hogy a termelők minél stabilabb feltételek között növelhessék terméshozamukat, és megfelelő támogatást kapjanak fejlesztéseikhez – hangsúlyozta Nagy István.
A miniszter kifejtette, a kajszibarack termése nagy szórást mutat az évjáratok között, az elmúlt évek átlagos termése ugyanakkor 15-17 ezer tonna között mozgott. Az idei évben a klímaváltozás hatására korábban, május második felében megkezdődött a korai fajták betakarítása, és a gazdák átlagosan 16-18 ezer tonna gyümölcsöt várnak. A kajszibarack fő termesztő körzetei Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Pest, Somogy és Tolna vármegyékben van.
Nagy István emlékeztetett, az Agrárminisztérium az új Közös Agrárpolitika keretein belül jelentős támogatási rendszert épített ki a kajszibarack termesztők számára, amely legalább 50%-os, maximum 65%-os forrásintenzitással segíti elő a vállalkozások fejlesztési elképzeléseit. A csemete megvásárlásától kezdve egészen a feldolgozott késztermék előállításáig terjednek ki a támogatások. A kormány továbbra is elkötelezett a kajszibarack termesztésének és feldolgozásának támogatása mellett, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképesebbé váljon a nemzetközi piacon. A kajszibarack ugyanis frissen fogyasztva kiváló antioxidáns forrás, magas béta-karotin-, valamint A, C és E vitamin-tartalommal. Fontos szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és általános egészségünk fenntartásában – húzta alá a tárcavezető.
Mezőgazdaság
A legfontosabb agrár-külkereskedelmi partner Németország
Az AKI adatokat közölt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiviteléről
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 3570 millió eurót, behozatalának értéke 2428 millió eurót tett ki 2024 első negyedévében, az agrár-külkereskedelem aktívuma 1143 millió euró volt, 389 millió euróval több, mint 2023 első negyedévében. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 2,7 százalékkal emelkedett, importértéke 10,9 százalékkal mérséklődött 2024 első három hónapjában, az egyenleg 51,6 százalékkal haladta meg a vizsgált időszakban a 2023. első negyedévi értéket.
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált negyedévben is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95,3 százalékát európai országokkal bonyolítottuk, Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig 0,4-0,2 százalék körüli értéket ért el.
Mezőgazdaság
Fordulat a Természet Helyreállítási Rendelet EU elfogadásában
A múlt hét folyamán az EU tagállamok többsége megállapodott a természet helyreállításról szóló jogszabályról.
A múlt hét folyamán az EU tagállamok többsége megállapodott a természet helyreállításról szóló jogszabályról.
Ez a fordulat azután történt, hogy márciusban Magyarország és Lengyelország is visszavonta a támogatását, majd az osztrák környezetvédelmi miniszter Leonore Gewessler az elmúlt héten – az osztrák kormány álláspontjától eltérően – megváltoztatta döntését és támogatta a jogszabályt. Az osztrák miniszter mellett Szlovákia is támogatta a javaslatot, így a jogszabályt az EU lakosságát képviselő 20 ország szűk többséggel elfogadta.
A természet helyreállításáról szóló rendelet célja, hogy olyan intézkedések kerüljenek bevezetésre EU szerte a tagországokban, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy 2030-ig megvalósuljon a leromlott EU szárazföldi és tengeri ökoszisztémák legalább 20%-nak, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémának a helyreállítása.
A témakörben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban írt cikkei az alábbi linkeken érhetőek el:
A Természet helyreállítási jogszabálytervezet -nemzetközi vélemények és aggályok
Terv a Természet Helyreállításáról
További viták az EU természethelyreállítási jogszabály tervezetéről
Fontos kiemelni, hogy az eredeti tervezethez képest sok helyen könnyítés került a szövegezésbe, előtérbe került a tagországi hatáskörben történő megvalósítás. Többek között a mezőgazdasági területek 10%-ának biológiai sokféleség fenntartása szempontjából előnyös területek kialakítása kikerült a rendeletből. A miniszterek által jóváhagyott jogszabályi szöveg fenntartja a mezőgazdasági ökoszisztémák biológiai sokféleségének javítására vonatkozó általános kötelezettséget, amelyet három mutató közül kiválasztott két mutatóval terveznek mérni: a gyepi pillangóindex, a szántóföldek talajának szerves szénkészlete, illetve a változatos tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya. Ugyanakkor nem elhanyagolható az sem, hogy ezen célok elérésének felelőssége a tagállamokat terheli, nem pedig az egyes termelőket. Továbbá a vizes élőhelyek helyreállítását önkéntessé teszi a gazdálkodóknak.
Végül, de nem utolsó sorban beépítésre került egy sürgősségi rendelkezés, mely kimondja, hogy a természet helyreállítási rendelet végrehajtása felfüggeszthető abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelést fenyegető „előre nem látható, rendkívüli és indokolatlan esemény” következik be.
A rendelet az EU hivatalos lapjában történő kihirdetése után 20 nappal hatályba lép, melyről a megjelenésekor cikksorozattal jelentkezünk!
Forrás: Gyenes Adrienn, Vadkerti-Tóth Viktor – NAK