Kiváló termésre, a tavalyi duplájára és hosszú szezonra is számíthatnak idén a kajszibarack termesztők – közölte közösségi oldalán az agrárminiszter. Nagy István kiemelte, a kajszibarack, mint kultúrnövény, nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem táplálkozástani értékei és gazdasági potenciálja miatt is kiemelt figyelmet érdemel.

A tárcavezető elmondta, idén korábban kezdődött és tovább tarthat a kajszibarac szezonja. Magyarországon jelenleg 1.731 termelő foglalkozik ennek a gyümölcsnek a termesztésével, összesen 4.938 hektáron. Az elmúlt években a termőterület jelentős növekedést mutatott, 2013 és 2024 között 4.000 hektárról 5.000 hektárra emelkedett, ami mutatja a kultúra növekvő népszerűségét és gazdasági jelentőségét. Hozzátette, a kajszibarack termesztése a sokszínűsége miatt fontos része a magyar mezőgazdaságnak. Az agrártárca azon dolgozik, hogy a termelők minél stabilabb feltételek között növelhessék terméshozamukat, és megfelelő támogatást kapjanak fejlesztéseikhez – hangsúlyozta Nagy István.

A miniszter kifejtette, a kajszibarack termése nagy szórást mutat az évjáratok között, az elmúlt évek átlagos termése ugyanakkor 15-17 ezer tonna között mozgott. Az idei évben a klímaváltozás hatására korábban, május második felében megkezdődött a korai fajták betakarítása, és a gazdák átlagosan 16-18 ezer tonna gyümölcsöt várnak. A kajszibarack fő termesztő körzetei Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Pest, Somogy és Tolna vármegyékben van.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 3570 millió eurót, behozatalának értéke 2428 millió eurót tett ki 2024 első negyedévében, az agrár-külkereskedelem aktívuma 1143 millió euró volt, 389 millió euróval több, mint 2023 első negyedévében. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 2,7 százalékkal emelkedett, importértéke 10,9 százalékkal mérséklődött 2024 első három hónapjában, az egyenleg 51,6 százalékkal haladta meg a vizsgált időszakban a 2023. első negyedévi értéket.

Fotó: Pixabay

Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált negyedévben is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95,3 százalékát európai országokkal bonyolítottuk, Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig 0,4-0,2 százalék körüli értéket ért el.

Fotó: AKI

A múlt hét folyamán az EU tagállamok többsége megállapodott a természet helyreállításról szóló jogszabályról.

Ez a fordulat azután történt, hogy márciusban Magyarország és Lengyelország is visszavonta a támogatását, majd az osztrák környezetvédelmi miniszter Leonore Gewessler az elmúlt héten – az osztrák kormány álláspontjától eltérően – megváltoztatta döntését és támogatta a jogszabályt. Az osztrák miniszter mellett Szlovákia is támogatta a javaslatot, így a jogszabályt az EU lakosságát képviselő 20 ország szűk többséggel elfogadta.

Fotó: Pixabay

A természet helyreállításáról szóló rendelet célja, hogy olyan intézkedések kerüljenek bevezetésre EU szerte a tagországokban, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy 2030-ig megvalósuljon a leromlott EU szárazföldi és tengeri ökoszisztémák legalább 20%-nak, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémának a helyreállítása.

A témakörben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban írt cikkei az alábbi linkeken érhetőek el:

A Természet helyreállítási jogszabálytervezet -nemzetközi vélemények és aggályok

A Mezőgazdasági Bizottság EP képviselői a jelen formájában elutasították a természethelyreállítási rendelet tervezetét

Terv a Természet Helyreállításáról

További viták az EU természethelyreállítási jogszabály tervezetéről

Fontos kiemelni, hogy az eredeti tervezethez képest sok helyen könnyítés került a szövegezésbe, előtérbe került a tagországi hatáskörben történő megvalósítás. Többek között a mezőgazdasági területek 10%-ának biológiai sokféleség fenntartása szempontjából előnyös területek kialakítása kikerült a rendeletből. A miniszterek által jóváhagyott jogszabályi szöveg fenntartja a mezőgazdasági ökoszisztémák biológiai sokféleségének javítására vonatkozó általános kötelezettséget, amelyet három mutató közül kiválasztott két mutatóval terveznek mérni: a gyepi pillangóindex, a szántóföldek talajának szerves szénkészlete, illetve a változatos tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya. Ugyanakkor nem elhanyagolható az sem, hogy ezen célok elérésének felelőssége a tagállamokat terheli, nem pedig az egyes termelőket. Továbbá a vizes élőhelyek helyreállítását önkéntessé teszi a gazdálkodóknak.

Végül, de nem utolsó sorban beépítésre került egy sürgősségi rendelkezés, mely kimondja, hogy a természet helyreállítási rendelet végrehajtása felfüggeszthető abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelést fenyegető „előre nem látható, rendkívüli és indokolatlan esemény” következik be.

A rendelet az EU hivatalos lapjában történő kihirdetése után 20 nappal hatályba lép, melyről a megjelenésekor cikksorozattal jelentkezünk!

Forrás: Gyenes Adrienn, Vadkerti-Tóth Viktor – NAK