A 2023. évi kérelmek elemzése során a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a támogatások igénylése során a VP4-10.1.1.-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés elnevezésű intézkedésben, az alábbi tematikus előíráscsoportokban támogatott területeken gyakran jelentett problémát az integrált növényvédelem elveinek be nem tartása:

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

–    Horizontális ültetvény
–    Horizontális szántó
–    Magas Természeti Értékű területi lehatárolás, szántó kék vércse védelmi előírásokkal (Zonális)
–    Szántó földhasználati kategória erózió érzékeny területi lehatárolással (zonális)
–    Szántó földhasználati kategória aszály érzékeny területi lehatárolással (zonális).

A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet integrált növényvédelemről szóló VIII. melléklete az alábbiakat írja elő kötelezően betartandó előírásokként:

1. A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy azok mennyiségének gazdasági kárt okozó szint alá szorítására a biológiai, biotechnikai, agrotechnikai, mechanikai, fizikai és kémiai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszereinek felhasználása során elsősorban az alábbi eszközök alkalmazandók:
1.1. megfelelő, a kultúrnövény optimális fejlődését biztosító, a károsítók elleni kompetícióját elősegítő agrotechnikai elemek,
1.2. rezisztens vagy toleráns növényfajták alkalmazása azoknál a növényfajoknál, ahol ez technológiailag indokolt; fémzárolt vetőmagok és ellenőrzött szaporítóanyagok használata,
1.3. talajvizsgálatra, vagy a növény tápanyag szükségletére alapozott tápanyag-utánpótlás, szükség szerint talajjavítás és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító eljárások alkalmazása,
1.4. a károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával,
1.5. a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezetek fokozott védelme és erősítése megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel vagy a termelőhelyeken belül és kívül ökológiai infrastruktúrákkal a természetes ökoszisztémák védelmének figyelembevételével.

2. A károsítókat megfelelő módszerekkel és rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan figyelni kell. A megfelelő eszközök közé tartoznak a helyszínen végzett megfigyelések, tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek, továbbá szakirányító javaslatainak felhasználása.

3. A termelő, szükség szerint folyamatos táblaszintű és károsító előrejelzés (monitoring) eredményei alapján, illetve szakirányító igénybevételével eldönti, kell-e érdemi intézkedést alkalmazni, és ha igen, mikortól, továbbá milyen növényvédelmi kezelésre van szükség. A károsítók esetében a kezelési döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a konkrét területekre, a terményekre, és a sajátos éghajlati és időjárási viszonyokra meghatározott, tudományosan megalapozott károsítási küszöbértékeket.

4. A kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a megfelelő hatékonyságot nyújtó környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó szerepét.

5. A felhasznált növényvédő szereknek a védekezéssel elérni kívánt célnak leginkább megfelelőnek kell lenniük és a lehető legkevesebb mellékhatással kell járniuk az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre.

6. A növényvédő szert felhasználónak a növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozási formákat a szükséges szinten kell tartania. Az engedélyezett dózishatárok figyelembevételével a felhasználónak törekednie kell a lehető legalacsonyabb, még hatékony dózis használatára, annak érdekében, hogy elkerülje a rezisztencia kialakítását. A felhasználónak a kezelések számát úgy kell megválasztani, hogy a károsítók gazdasági kártételi küszöb alá szorításához szükséges minimális kezelési számot alkalmazza. Károsítók foltszerű előfordulása esetén lehetőség szerint foltkezelést kell alkalmazni, figyelembe véve, hogy a növényzetben a kockázati szintnek elfogadhatónak kell lennie, és nem szabad növelni annak kockázatát, hogy a károsítók populációi rezisztenssé váljanak.

7. A növényvédelmi technológia kialakítása során figyelemmel kell lenni a rezisztencia kialakulásának megelőzésére.

8. Az adott évi növényvédelmi technológia, illetve a szükséges növényvédelmi intézkedések megtervezése során figyelembe kell venni az előző évi növényvédelmi intézkedések hatékonyságával kapcsolatos tapasztalatokat.

A támogatáshoz kötődő helyszíni ellenőrzés keretében terepen és dokumentum ellenőrzéssel is vizsgálják, hogy a termelők betartották e az integrált növényvédelem általános elveit. A terepi vizsgálat során elsősorban a terület és a rajta lévő növények általános állapotának a vizsgálata történik, amely további vizsgálatokhoz nyújt támpontot, önmagában nem vezethet szankciós megállapításhoz.

A dokumentum vizsgálat során ellenőrzik, hogy

–    a gazdálkodó alkalmaz-e növényvédelmi szakirányítót, vagy végzettsége alapján maga a gazdálkodó alkalmas-e a feladat ellátására,
–    szántó és 5 évnél nem idősebb ültetvény esetén ellenőrzött szaporító anyag került-e felhasználásra,
–    a növényvédelmi kezelések növényvédelmi előrejelzés alapján történtek-e, és
–    a felhasznált növényvédőszerek az engedélyokiratukban szereplő módon kerültek-e felhasználásra.

Tekintettel arra, hogy a Pályázati Felhívás a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szerinti integrált növényvédelem általános elveire kötelezően betartandó referenciaelemként hivatkozik, amennyiben az ellenőrzések bármely elv megsértését detektálják, akkor az érintett tábla elutasításra kerül az intézkedés szempontjából.

Kérjük a gazdálkodókat, hogy a tematikus előíráscsoportokhoz tartozó alap és választott előírások mellett a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet VIII. mellékletében foglalt integrált növényvédelmi alapelvek betartására is legyenek fokozott figyelemmel mezőgazdasági tevékenységük során.

Forrás: MVH