Természetvédelem
Rekordszámú szalakóta-fészekaljak a dél-alföldi Cserebökényi pusztán
Kiemelkedően sok szalakóta fiókát találtak a Cserebökényi pusztán
A szalakóta hazánkban idősebb fák természetes vagy harkály által készített üregekben és mesterséges odúkban költ, fészekalja általában 4-5 tojásból áll. A hat tojásos fészekaljak minden évben elő szoktak fordulni, de ritkának számítanak. Idén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága illetékességi területén található Cserebökényi pusztán három szalakóta fészekalj is túlszárnyalta ezt: egy 10, egy 8 és egy 7 fiókás fészekaljat is ellenőrzött a nemzeti park munkatársa.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
Ahogy idén már hírt adtunk szalakótáink sikeres évéről, kiemelkedő szezonja van ennek a szép, fokozottan védett fajunknak.
Bővebben a szalakótáról
Feltűnő volt az 5 tojásos fészekaljak nagy száma mellett a kiemelkedően sok 6 tojásos odú is.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Cserebökényi-puszták Különleges Madárvédelmi Terület-en kihelyezett mesterséges szalakóta-odúk ellenőrzése során Őze Péter természetvédelmi területfelügyelő három odúban is kiemelkedően sok fiókát talált: az egyik odúban tíz, egy másikban nyolc, illetve egy hét fiókás fészekalj is előkerült.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A 10 fiókás fészekalj rendkívül ritka világviszonylatban is, a tavalyi év során a Felső- Kiskunságban, Lajosmizse határában fordult elő.
A tíz és nyolcfiókás család minden valószínűség szerint úgynevezett „összetojás” lehetett, azaz két tojó madár egy odúba rakta le tojásait és a kotlás, illetve a fiókák felnevelése csapatmunkában történt, kérdés hogy a hím madár mennyiben vette ki a részét a kotlásból, bár a szalakóták esetében a hímek is felváltva szoktak kotlani a tojóval.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
A szalakóta pusztai madárfajként jól alkalmazkodik az aszályos évekhez és főleg egyenesszárnyúakból álló tápláléka bőséges idén, valószínűleg ennek köszönhető az egyre növekvő állománya és a fiókák idei nagy száma.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A szalakóta állománya az 1980-as években csaknem összeomlott, mindössze 300-400 pár maradt csak fent. Az MME helyi csoportjai elkezdték segíteni a fajt nagyméretű D-típusú mesterséges odúk tömeges kihelyezésével, a 2000-es években pedig két nagy EU-pályázat is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai szalakóta-állomány jelenleg már 2500-2600 pár felett van, és a faj egyre nagyobb arányban zöld küllő és fekete harkály által készített természetes odúkban költ, ami a védelmi program legfontosabb eredménye.
A magyarországi szalakóta-állomány napjainkban a legnagyobb az Európai Unióban és folyamatosan növekszik, a kelet-európai állomány fennmaradásának záloga.
Írta: Dr. Tokody Béla – MME
Az Ecology and Evolution szaklapban frissen publikált magyar kutatás szerint a hím parlagi sasokat jobban tizedelheti a mérgezés, mint a tojókat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), együttműködésben az Állatorvostudományi Egyetem Molekuláris Ökológia Kutatócsoportjával és a nemzetipark-igazgatóságokkal már több mint két évtizede követi nyomon a hazánkban fészkelő parlagi sasok túlélését. Ennek legfontosabb oka, hogy az elmúlt évtizedekben több mint száz példány esett az illegális mérgezések áldozatául.
Második éves parlagi sas (fotó: Orbán Zoltán – MME)
Ábra: MME
A parlagi sasok félénk és zavarásra érzékeny madarak, ezért nagyon nehéz őket hagyományos módszerekkel egyedileg azonosítani. Ebben áttörést jelentett az a magyar-spanyol tudományos együttműködés során 2005-ben kidolgozott módszer, amely lehetővé teszi, hogy akár egyetlen vedlett tollból is megfelelő mennyiségű és minőségű DNS-t lehessen kivonni.
Ennek segítségével a fészkek környékéről évente gyűjtött vedlett tollakból a kutatócsoport munkatársai DNS-ujjlenyomatot készíthettek. Így minden évben megállapítható a költő madarak kiléte és a sokéves adatsorokból a túlélési rátájuk is megbecsülhető. Egy újonnan publikált tanulmányban azt mutatták ki, hogy a hazánkban költő parlagi sasok túlélése miként függ a mérgezéstől, amely a mai napig az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a fokozottan védett fajra nézve.
Összesen több mint 600 költő parlagi sas (208 hím és 411 tojó) életét követték nyomon az egyedi DNS-ujjlenyomatokkal a vizsgálat 12 éve alatt (2011-2022). Az azonosított hímek jóval alacsonyabb számának az volt az oka, hogy hímektől kisebb eséllyel sikerült vedlett tollat gyűjteni, mivel a költési időszakban főleg a hímek vadásznak, így kevesebb időt töltenek a fészek környékén és kisebb eséllyel hullatják el ott a tollukat. Annak érdekében, hogy a hímekről is elegendő mennyiségű adatot szerezzenek, sok esetben apasági vizsgálattal állapították meg a hímek kilétét a fiókáik DNS-mintáit felhasználva.
Az eredmények alapján a hazánkban költő parlagi sasok éves túlélése általánosságban véve magas (92%), azonban mindkét ivar túlélésében csökkenés volt kimutatható azokban az években, amelyekben nagyobb mértékű volt a mérgezések előfordulása. Az eredmények arra is utalnak, hogy a hímek túlélési rátája a tojókénál erőteljesebben csökkent a mérgezések hatására. Különösen igaz volt ez a 2011-2012-es időszakra, amelyre kifejezetten nagymértékű mérgezés volt jellemző.
A talált ivari különbséget több tényező is okozhatja. Egyrészt, valószínűleg fontos szerepet játszik benne a már előbb említett viselkedésbeli különbség, azaz, hogy a hímek többet vadásznak a költési időszakban, mint a tojók, így feltételezhetően több lehetőségük is van mérgezett tetemmel vagy prédával találkozni. Másfelől a hímek valamivel kisebb termetűek mint a tojók, és emiatt feltehetően kisebb dózisú méreg elfogyasztása is elegendő a pusztulásukhoz.
Az eredmények megerősítik a mérgezések negatív hatását a parlagi sasok populációjára, alátámasztva ezáltal, hogy a mérgezéses esetek felderítése és megelőzése nagy jelentőséggel bír a fokozottan védett parlagi sas megőrzése szempontjából.
A fajmegőrzési programot és a genetikai vizsgálatokat az Európai Unió LIFE Nature programja támogatta (Helicon LIFE és PannonEagle LIFE, www.parlagisas.hu).
Forrás: Zsinka Bernadett PhD-hallgató – MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Természetvédelem
200 kiló szemét a fűben
Egy 21 éves fiatal nagyobb mennyiségű hulladékot rakott ki egy földút mellé
A kalocsai nyomozók gyanúsítottként hallgattak ki egy 21 éves fiatalt, aki nagyobb mennyiségű hulladékot rakott ki egy földút mellé. Ügyében vádemelést javasolnak.
Fotó: Rendőrség
Egy miskei férfi tett bejelentést 2024 júliusában a rendőrségre, mert a lakásától látótávolságban lévő földút mellé valaki nagyobb mennyiségű szemetet borított ki. Az egyenruhások a helyszínen mintegy 200 kilogrammnyi, nagyjából 6,3 köbméter hulladékot találtak, amiben műanyag vödrök, kannák, szétbontott hűtőszekrény, redőnyök maradványai és szigetelőanyag maradványai voltak többek között.
A nyomozók hamar kiderítették, hogy ki lehet a „szemetelő”, aki a felelőtlen tettével bizony bűncselekményt követett el. A 21 éves férfi kihallgatása során beismerő vallomást tett: elmondta, hogy egy autóval saját maga szállította ki a lakhelyén feleslegessé vált holmit a település határába, ahol egyszerűen kidobált mindent az út mellé. A rendőrök azt is tudták, hogy a fiatalt korábban a bíróság jogerősen eltiltotta a vezetéstől. Így két bűncselekmény miatt kell majd felelnie: hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vétségével és járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségével is meggyanúsították.
Az ügy vizsgálatát a Kalocsai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának munkatársai befejezték. A miskei lakos ellen vádemelést javasolnak, így az iratokat átadták az ügyészségnek.
Forrás: Rendőrség
Természetvédelem
CES avagy Állandó Ráfordítású Gyűrűzés a Naplás-tavon
2024-ben elindult a Naplás-tónál a CES gyűrűzés
2024-ben elindult a Naplás-tónál a CES gyűrűzés. A CES program olyan információk gyűjtését tűzi ki céljául, amelyek segítenek feltárni a madárpopulációk változásait a költési időszakban történő gyűrűzés segítségével. Az akció során április 19. és július 6-a között 9 alkalommal gyűrűztünk a program szabályai szerinti időközökben.
Hím tövisszúró gébics (Fotó: Lendvai Csaba)
A munkát szerettük volna megmutatni érdeklődőknek is, így néhány napon madárgyűrűzési bemutatót is meghirdettünk. Egy ilyen alkalom előző napi hálóállítással kezdődött majd hajnali 6 és 11 óra közötti madárgyűrűzéssel folytatódott. Összesen 18 faj 128 egyedével találkoztunk a 9 nap során. Ezek között szép számmal voltak gyűrűs példányok is. Talán a legérdekesebb egy előző év augusztusában fiatalként ugyanitt gyűrűzött fülemüle volt, amely szinte biztosan itt is kelt ki a tojásból és következő évben visszatért ugyanerre a területre.
Tövisszúró gébics (Fotó: Lendvai Csaba)
Legtöbb példányt széncinegéből fogtuk, amely odútelepünknek köszönhetően gyakori madár. A legérdekesebb adatnak egy adult örvös légykapó bizonyult, amely arra utal, hogy a területen költ, holott megfigyelése nem volt korábbról. Júniustól egyre több fiatal madárral találkoztunk, ezek között sok barátposzáta és őszapó akadt. Köszönjük a madárgyűrűzésben nyújtott segítséget Arnóth Júliának, Sztrehárszki Lilinek, Berecz Tibornak, Sarlós Dávidnak, Laczkó Szabolcsnak, Hegedüs Dánielnek és Alföldi Dánielnek.
Népszerű volt az április végi akció (Fotó: Lendvai Csaba)
Köszönjük önkénteseinknek a segítséget, elsősorban a legtöbbet tevékenykedő Kun Zsófiának, Molnár Lászlónak és Albert Lászlónak!
Forrás: MME
RSD horgászat szeptember közepén
Sastollakkal a mérgezések nyomában
Emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe szeptemberben
Vadásznap a KÁN-on
Nem elsőre sikerült…
Trófeaszemle Alsóperében
KITEKINTŐ: Újvidéken megnyitotta kapuit az 55. LORIST – GALÉRIÁVAL
A magányos disznó
Afrikai sertéspestis: nem lazulhat a fegyelem
Új műveleti kódtár és további fejlesztések az eGN-ben
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Gímbika esett a Hoboli Vadásztársaság területén
Godzsák Tibor 1966-2024
Második bikám elejtésének története
Életem első őzbakja
Latolgatás után…
Idénykezdés Kardosfán
Elesett a Bélus-völgyi király
Különleges vad esett a SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületén
