Keressen minket

Vadászat

Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva

Mintegy négy, nagy értékű gímszarvasbikát találtak elpusztulva a Drávamenti Szarvas Vadásztársaság területén.

Közzétéve:

Mintegy négy, nagy értékű gímszarvasbikát találtak elpusztulva a Drávamenti Szarvas Vadásztársaság területén. Az elmúlt évben a vadkár körüli kérdések országos viszonylatban az érdeklődés középpontjába kerültek. Míg a kormányzat elrendelte a használaton kívüli kerítések felszámolását, addig más területeken ideiglenes és állandó kerítések épültek. Az elmúlt héten a Dráva mentén mintegy négy gímszarvast találtak drótokba gabalyodva, elpusztulva – tájékoztatta az Agro Jagert, Mészáros Kálmán, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonos Vadásztársaság elnöke.

A magára hagyott villanypásztorba csavarodott egy gímszarvas bika, elpusztult. Fotó: Drávamenti Szarvas FVT / Agro Jager

Négy, nagy értékű, nemcsak pénzben, de genetikai értelemben is értékes gímszarvas tetemére bukkantak a Drávamenti Szarvas Földtulajdonos Vadásztársaság területén. Mészáros Kálmán, a társaság elnöke és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének alelnöke kiemelte, hogy ez a probléma nemcsak a vármegyében jelentkezik, hanem országos viszonylatban is előfordul. Kiemelte, hogy miközben a kormány bontja és hatalmas költségekkel felszámolja a sok évtizede használaton kívüli kerítéseket, addig egy új elképzelés szerint, sok helyütt magánerőből építenek olyan helyekre is kerítést, amely minden szakmai szempontból indokolatlan. Látható, hogy a kerítések építésével, a vad életterét csökkentve, a szomszédos gazdák területeiben hatványozottan jelentkezik vadkár.

Hohmann Endre, a társaság vadászmestere kiemelte, hogy a földtulajdonosi hátterű vadásztársaság alapját a növénytermesztésből élő gazdák adják, akik különféle módszerekkel óvják a termelt növényeiket. Ebből egy módszer a villanypásztor telepítése, amely, ha megfelelően is üzemel, akkor is állandó felügyeletet és gondozást igényel. Persze ismert tény, hogy minden problémára ez sem jelent megoldást.

Vadőr küzd az elhanyagolt villanypásztor drótjával, lenn a Dráva mellett. Fotó: Drávamenti Szarvas FVT / Agro Jager

A vad élőhelye az erdő és a mező. Onnan sem kitiltani, sem elzárni nem lehet. A villanypásztorok működése egyszerű, hiszen magasfeszültségük miatt ugyan megüti a vadat, de alacsony áramerőségük miatt nem jelentenek veszélyt sem emberre, sem állatra. Az egyszálú drótsodrony azonban nehezen szakad és ha nincs alatta rendszeresen lekaszálva az aljnövényzet, akkor nem képes leadni az óvatlan vadra a feszültséget, ugyanis más részeken, szakaszokon leföldel.

Állathoz, emberhez méltatlan sors. Így pusztultak el a szarvasok a Dráva mellett. Fotó: Drávamenti Szarvas FVT / Agro Jager

Jól bevált gyakorlat, hogy a telepítések előtt a vadgazdálkodók minden esetben segítenek kihelyezni a kerítést, de a vadkár megelőzésében és a kerítés üzemeltetésében már nincs kapacitásuk, amely későbbiekben a termelő feladata.

Tény, közölte Mészáros Kálmán, hogy az elmúlt napokban megdőlt évszázados melegrekordok alatt sok-sok órát szenvedtek az elpusztult szarvasok.

Elpusztult kapitális gímbika a Dráva mellett. A társaság elnöke kéri, hogy aki villanypásztort telepít, az előtte egyeztessen és a kihelyezett eszközöket folyamatosan ellenőrizze, üzemeltesse. Fotó: Drávamenti Szarvas FVT / Agro Jager

Mészáros Kálmán, a Drávamenti Vadásztársaság elnöke kéri és felhívja minden mezőgazdász figyelmét, hogy az általa üzemeltetett villanypásztorokat folyamatosan ellenőrizzék s ha drótba tekeredett, csavarodott állatot látnak, akkor a helyi vadásztársaságokat haladéktalanul értesítsék. Ekkora hőségben sokszor alig pár óra alatt annyira felhevülnek a drótba akadt állatok, hogy menthetetlenül kimúlnak. Hozzátette, hogy a kommunikációra alapozott vadkár megelőzésen lehet csak az igazi hangsúly. Mindenki érdeke az, hogy a vadkár és egyáltalán a károk értéke csökkenjen, miközben emberségesen bánunk a vaddal. A képen látható szarvasok – koruk miatt is – sok-sok éves, a környékbeli vadgazdálkodók együttes munkájának az eredménye, melyeknek pusztulása nemcsak a helyi, hanem a Dél-Baranya vadállományának vesztesége is.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Agro Jager News

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Vadászat

Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban

Published

on


Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.

Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…

A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.

Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.

Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager

A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.

A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.

Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…

Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

 

Tovább olvasom

Vadászat

Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK

Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.

Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!

Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.

Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.

 

Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély

Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.

A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.

Fotó: rEndőrség

A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.

Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom