Vadászat
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Mintegy négy, nagy értékű gímszarvasbikát találtak elpusztulva a Drávamenti Szarvas Vadásztársaság területén. Az elmúlt évben a vadkár körüli kérdések országos viszonylatban az érdeklődés középpontjába kerültek. Míg a kormányzat elrendelte a használaton kívüli kerítések felszámolását, addig más területeken ideiglenes és állandó kerítések épültek. Az elmúlt héten a Dráva mentén mintegy négy gímszarvast találtak drótokba gabalyodva, elpusztulva – tájékoztatta az Agro Jagert, Mészáros Kálmán, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonos Vadásztársaság elnöke.
Négy, nagy értékű, nemcsak pénzben, de genetikai értelemben is értékes gímszarvas tetemére bukkantak a Drávamenti Szarvas Földtulajdonos Vadásztársaság területén. Mészáros Kálmán, a társaság elnöke és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének alelnöke kiemelte, hogy ez a probléma nemcsak a vármegyében jelentkezik, hanem országos viszonylatban is előfordul. Kiemelte, hogy miközben a kormány bontja és hatalmas költségekkel felszámolja a sok évtizede használaton kívüli kerítéseket, addig egy új elképzelés szerint, sok helyütt magánerőből építenek olyan helyekre is kerítést, amely minden szakmai szempontból indokolatlan. Látható, hogy a kerítések építésével, a vad életterét csökkentve, a szomszédos gazdák területeiben hatványozottan jelentkezik vadkár.
Hohmann Endre, a társaság vadászmestere kiemelte, hogy a földtulajdonosi hátterű vadásztársaság alapját a növénytermesztésből élő gazdák adják, akik különféle módszerekkel óvják a termelt növényeiket. Ebből egy módszer a villanypásztor telepítése, amely, ha megfelelően is üzemel, akkor is állandó felügyeletet és gondozást igényel. Persze ismert tény, hogy minden problémára ez sem jelent megoldást.
A vad élőhelye az erdő és a mező. Onnan sem kitiltani, sem elzárni nem lehet. A villanypásztorok működése egyszerű, hiszen magasfeszültségük miatt ugyan megüti a vadat, de alacsony áramerőségük miatt nem jelentenek veszélyt sem emberre, sem állatra. Az egyszálú drótsodrony azonban nehezen szakad és ha nincs alatta rendszeresen lekaszálva az aljnövényzet, akkor nem képes leadni az óvatlan vadra a feszültséget, ugyanis más részeken, szakaszokon leföldel.
Jól bevált gyakorlat, hogy a telepítések előtt a vadgazdálkodók minden esetben segítenek kihelyezni a kerítést, de a vadkár megelőzésében és a kerítés üzemeltetésében már nincs kapacitásuk, amely későbbiekben a termelő feladata.
Tény, közölte Mészáros Kálmán, hogy az elmúlt napokban megdőlt évszázados melegrekordok alatt sok-sok órát szenvedtek az elpusztult szarvasok.
Mészáros Kálmán, a Drávamenti Vadásztársaság elnöke kéri és felhívja minden mezőgazdász figyelmét, hogy az általa üzemeltetett villanypásztorokat folyamatosan ellenőrizzék s ha drótba tekeredett, csavarodott állatot látnak, akkor a helyi vadásztársaságokat haladéktalanul értesítsék. Ekkora hőségben sokszor alig pár óra alatt annyira felhevülnek a drótba akadt állatok, hogy menthetetlenül kimúlnak. Hozzátette, hogy a kommunikációra alapozott vadkár megelőzésen lehet csak az igazi hangsúly. Mindenki érdeke az, hogy a vadkár és egyáltalán a károk értéke csökkenjen, miközben emberségesen bánunk a vaddal. A képen látható szarvasok – koruk miatt is – sok-sok éves, a környékbeli vadgazdálkodók együttes munkájának az eredménye, melyeknek pusztulása nemcsak a helyi, hanem a Dél-Baranya vadállományának vesztesége is.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Vadászat
Elindult a #vadateszem kampány
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása, amely az egészséges és változatos táplálkozásra is ráirányítja a figyelmet – mondta dr. Felkai Beáta Olga élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár pénteken, Budapesten, a kezdeményezés beharangozó sajtótájékoztatóján.
A helyettes államtitkár a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadhús kiemelkedő táplálkozási értékekkel rendelkezik. Többek között magas fehérjetartalom, jelentős B- és E-vitamin, valamint ásványi anyag-tartalom jellemzik. „Az alapanyag tökéletesen illeszkedik az egészségtudatos életmódba is” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Dr. Felkai Beáta Olga kiemelte, hogy a rövid ellátási láncok erősítésével és a helyi termékek fogyasztásával a környezetvédelmi célokat is támogathatjuk, illetve további lendületet adhatunk a vadhúsipar fejlődésének is. Nagy előrelépés, hogy egyre több feldolgozó és étterem dolgozik innovatív technológiákkal, és igyekszik elérhetővé tenni a vadhúst a hazai fogyasztók számára. Kifejtette, a karácsonyi időszak különösen jó alkalom arra, hogy a vadhús az ünnepi asztalok részévé váljon. „Az olyan hagyományos fogások, mint a vaddisznó- vagy őzpörkölt, könnyen elkészíthetők, és új színt vihetnek az ünnepi menükbe – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, fontos, hogy a magyar vad nemzeti kincsünk maradjon, ezért különös figyelmet kell fordítani a fiatalabb generációk oktatására, valamint az otthoni főzés népszerűsítésére, hiszen a megfelelő elkészítési technikák ismerete jelentős szerepet játszik a vadhús iránti érdeklődés növelésében. Megjegyezte, hogy hazánkban az egy főre jutó éves vadhúsfogyasztás mindössze ötöde az európai átlagnak, ezért a #vadateszem kampány célja, hogy a magyar vad nemcsak exporttermék, hanem a hazai gasztronómia kiemelt alapanyaga is legyen. A kampányhoz eddig 78 vendéglátóhely csatlakozott, kínálatuk már elérhető a www.vadateszem.hu oldalon.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. trófeaszemlét szervezett
A XIII. trófeaszemlén Sulyok Ferenc vezérigazgató úr köszöntőbeszédében kiemelte, hogy ez a nagyszerű eredmény nem jöhetett volna létre a hosszútávú szakmai elkötelezettség és együtt gondolkodás nélkül. A 11 450 hektáros Kelebiai vadászterület többségében állami tulajdonban van, ugyanakkor nem csekély azon területrész nagysága sem, amely a magánszférához tartozik.
A siker kulcsa az, hogy különböző típusú hasznosítási intenzitásokkal találkoznak a különféle gazdálkodási elképzelések a szomszédos vadgazdálkodókkal való együttműködés keretein belül. Ahhoz, hogy egy ilyen trófeagyűjtemény összeállhasson, elengedhetetlen a térségi összefogás. Az erdőgazdaságnál összenő, ami összetartozik, az erdő és a vad. Vad nélkül az erdők üresek lennének, a gazdálkodás pedig a vadásztatás és vadgazdálkodás nélkül hiányos, és szegényes lenne. Amikor egyben tudják kezelni a területet, számtalanszor megtapasztalják, hogy az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás nagyszerűen kiegészíthetik egymást. Különösen egy olyan évben, amikor az erdőkezelés eredményei meglehetősen szerények. A szemmellátható vadgazdálkodási eredmények nem jöhetnének létre a kollégák odaadó és magas szaktudást feltételező munkája, de a vendégek kitartása és bizalma nélkül sem. Az aszályos időszak miatt a szakszemélyzet nem volt túl bizakodó a barcogás kezdetén, ugyanakkor minden nehezítő körülmény ellenére nagyszerű érmes arány és jó átlagtömeg jellemezte a trófeákat.
Tóth Attila, erdészeti igazgató idényértékelésében kitért arra, hogy a trófeaszemlék nagyszerű alkalmat adnak, hogy bemutassák, hogyan alakul a gazdálkodás eredménye évről-évre. A későn induló barcogásban a kevés vadásznap ellenére is eredményes időszakot tudhatnak maguk mögött. Nemcsak a szakszemélyzetet, de a vendéglátásban tevékenykedőket is megilleti a köszönet, hiszen ők is a tudásuk legjavát tették bele az idei vadászidénybe is. El kell fogadni, hogy ez egy gazdasági tevékenység, amelyben a vad és erdő összhangja mindennél fontosabb. A hasznosítás most a csúcson van, sem többet sem kevesebbet nem lehet kivenni az állományból. Ez az a pont amikor a 40 körüli lapátos bika terítékre hozatala nem rótt terhet a vadállományra. Minden bizonnyal a szomszédokkal együttműködve a térség el fogja bírni ezt terhelést.
A klimatikus szélsőségeket illetően kevés ilyen év volt, mint az idei. Kelebia az ország egyik legmelegebb vidéke volt, a legkevesebb csapadékkal és a legtöbb napsütéses órával. Az előző évek jó állapotú vadföldjei kiégtek. Még csak most zöldülnek a lucernák. A vadföldek is vontatottan kelnek, emiatt a kiegészítő etetést a barcogás végétől megkezdték a rendelkezésre álló cukorrépával. Az átlagszámok azt mutatják nem különösen kiemelkedő, de jó átlagú évnek mondható az idei. Köszönhetően annak, hogy a dám elviseli és szereti a meleget főképp, ha a víz biztosított.
A barcogás október 15-e után kezdődött. 7-10 napig nagyon intenzív volt, ez idő alatt több, mint 20 bika került terítékre. Mindez a már jól bevált állományszabályozási irányelvek figyelembevétele mellett. Miszerint fiatal korban a gombos, gyenge kanalas bikákat selejtezni kell. Középkorban szisztematikusan válogatni, és az ígéretes bikákat korosbítani. Bírálatra 35 lapátos bika került, ebből 18 öreg és 17 középkorosztályú. 23 arany, négy ezüst és négy bronzéremmel jutalmazták őket. Öt bika 5 kilogramm fölötti, ebből 200 CIC pontnál többet három trófea kapott. A szabadterületen 4,37 kilogramm az átlagtömeg, az érmeseké pedig 4,5 kilogramm.
Forrás: KEFAG Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK