Vadászat
Trófeamustrát rendeztek a Dráva mentén – G A L É R I A
Idén 20 éve, hogy ezen a tájon elindítottuk azt a poroszos, salzburgi-tiroli hagyományokra építkező, de a magyar szarvasra formált vadgazdálkodást, amely életre hívta a Drávamenti Szarvaskört, és amely meghatározza az itt élők mindennapjait. Meghatározza, mert ebbe a munkába mindenkit bevontunk, a helyi gazdáktól a Mecsekerdő Zrt.-ig bezáróan, úgy, hogy azt a 43 gímtrófeát, amit most itt kiállítottunk, a Duna–Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutatóközpontjában láthatjuk. A múlt és a jelen összeér, ami meghatározza az itt élők gondolkodását – köszöntötte a vendégeket október 11-én, Szaporcán, Mészáros Kálmán, a Drávamenti Szarvaskör elnöke.

Ünnepélyes megnyitó: jobbról a Drávamenti Szarvaskör elnöke, Mészáros Kálmán és Hohmann Endre vadászmester.
Húsz év nagy idő. Amikor itt, újragondoltuk a vadgazdálkodást, és belevágtunk, kitűzve magunk elé a célt, most, ha nem is megdöbbenve, de magunk előtt láthatjuk azt a munkát, amit belefektettünk, és belefektettek az itt élők. Gazdálkodni, természetet óvni, a környezetünket védeni nem lehet messziről – azt mindig helyben kell megoldani, mindig az ott élőkkel együtt lehet megvalósítani. Ebben támogatást kapott a falu, a térség, a Dráva mente…

A vendégeket a Baranya Vadászkürt Egyesület köszöntötte.
Mészáros Kálmán, a Drávamenti Szarvaskör elnöke hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék, szükség volt arra, hogy Hohmann Endre vadászmesterrel ne csak a hivatásos vadászokban, a vadőrökben bízzanak meg, hanem a tagságban is, mert náluk nemcsak ők, hanem a társaságok egyes tagjai is kísérhetnek vendéget, vagy éppen vadászhatnak egyedül, önállóan gímszarvasbikára.

Vendégek, barátok a Drávamenti Szarvaskör trófemustráján.
A vadásztársaságok és a nagy szarvaskör tagsága, amely tömöríti a különálló egyesületeket, arra törekszik, hogy egységesen, a gazdálkodási egységek határain túl is, mint a vadászkürtösök, egy kottát olvassanak. Ez az együttműködés, együttgondolkodás, valamint a különféle oktatások, szemlék, trófeabírálatok és mustrák is egy jól felépített, profi, a gímszarvashoz értő tagságot és széles értelemben vett szarvaskört eredményeztek. Így, együtt, ezzel a csapattal lehet megérteni, hogy miért olyan sikeres, – túl azon, hogy kiváló genetikai hátterű szarvaspopulációt gondoznak, – a Drávamenti Szarvaskör.

Október 11-én szép, napos idő várta a vendégeket Szaporcán.
A 34 trófeát három vadásztársaság hozta be a Szaporcán található Kolokán szálló udvarára: a Drávamenti Szarvas-, az Ormánság Gyöngye-, és az Ormánsági Diána Vadásztársaság.
A vendégek 15 arany-, 12 ezüst- és 7 bronzérmes trófeát láthattak. A szarvasbőgés idén a trófeák tekintetében várakozáson felülinek számított. Vannak ilyen évek, amikor megmutatja a Dráva mente, milyen szarvast terem errefelé, és mi ezt most nagyon élveztük. A bőgésben esett gímszarvasbikák agancsainak átlagsúlya ugyanis 10 kilogrammot ért el, ami ebben a három társaság vonatkozásában, de az Ormánságban is rangos eredmény.
Az ünnepélyes megnyitó fényét emelte a Baranya Vadászkürt Együttes, amelyben fiatalok is kürtöt ragadtak. Mészáros Kálmán kiemelte, hogy az ifjúság rendkívül fontos a vadászat életében, s az, hogy a társaságon belül már előfordul olyan eset is, hogy három generáció együtt vadászik, megalapozza a jövőt.
Hohmann Endre kiemelte, hogy az eredmények a vadgazdálkodást dicsérik, de köszönetét fejezte ki, mind a szántóföldi növénytermesztésben, mind az erdőgazdálkodásban dolgozók irányában is, akik mezei, erdei munkákat átcsoportosítva csökkentették a területek zavartságát, és ezzel elősegítették nemcsak a bőgőhelyek beállását, hanem jelentősen hozzájárultak a vadásztatás sikeréhez is.
Mészáros Kálmán kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés számukra, hogy a vadászvendégek Akasztóról, Békéscsabáról vagy a fővárosból is újra ellátogattak Szaporcára, ahol személyesen gratulálhattak, és vehették át trófeáikat.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva Bemutatóközpontjában, a Kolokán Szálló adott otthont a rendezvénynek.
Úgy látszik, hogy 2025 nemcsak a vadgazdálkodásban hozott sikereket – mesélte az Agro Jager Newsnak Mészáros Kálmán, a Szarvaskör elnöke –, hanem abban is, hogy a nemzetközi kapcsolatokat – Szerbiával bővítve – tovább szélesíthették.

34 bikát tekinthettek meg a vendégek Szaporcán, a Drávamenti Szarvaskör 2025-ös bemutatóján.
Kiemelte, hogy pár hete Újvidéken (Novi Sadon) jártak, ahol a Szerbiai Vadászszövetség vendégei lehettek, és Bratislav Cirkovic elnökkel, valamint a szerb agrárállamtitkárral közös együttműködés kialakításában állapodtak meg. A munka elkezdődött, és nagy örömükre szolgált, hogy dr. Kothay Sándor és Szűcs Róbert Temerinből elfogadták a meghívásukat, és részt vettek a szaporcai trófeamustrán, miközben Simits József Horvátországból látogatott el a Drávamenti Szarvaskör bemutatójára.

Trófeamustra Szaporcán.
Mészáros Kálmán hozzátette, hogy a Szarvaskör nemcsak Magyarországon világhírű, hanem Európában is rangos, különösen a német nyelvterületen elismert, amihez nem volt elegendő az itteni szarvas, hanem mögötte évtizedes marketingmunka is rejlik.

Mészáros Kálmán fiával, Mészáros Kristóffal érkezett. Fotó: Fakras Zoltán / Agro Jager
Minden évben trófeakatalógust adnak ki, amely ma már ISBN-számmal kerül forgalomba, és megvásárolható is. Nemcsak szép emlék, hanem oktatási anyag is, mellyel egyedülálló kezdeményezést indítottak útjára.

Kívánatos trófea.
A kapcsolatok mind társadalmi, mind szakmai szempontból különösen fontosak, mert az élőhely, a Duna–Dráva deltája összeköti az itt élőket. Szerbia napjainkban jelentős forrásokat csoportosított át, egyre jobban fókuszál a természetvédelemre, a környezetvédelemre, de úgy, hogy a történelmi, a vadászat tradíciós értékeit nem hagyja elveszni. Érdeklődésünkre, hogy Szerbiával milyen közös együttműködést alakítanak ki, Mészáros Kálmán leszögezte, hogy jelenleg komoly szakmai előkészületek, egyeztetések zajlanak.

Középen Mészáros Kálmán és a Drávamenti Szarvaskör néhány tagja és munkatársaik.
A Drávamenti Szarvaskör jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy a tagság komoly szakmai munkába kapcsolódott be, és ismereteit jelentősen szélesítette, ami abban érhető tetten, hogy nyugodt szívvel, biztonsággal képes egy-egy tagtárs is vadásztatni. Mindenképpen figyelemre és elismerésre méltó. A szakszemélyzet válláról ezzel sok terhet képesek levenni, ami szabad kapacitást teremt a hivatásos vadászok fejlesztésére, hogy mind inkább megerősítsék a Drávamentén a gímszarvast…
Mészáros Kálmán elnökkel Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.,
az Agro Jager News tulajdonos-lapigazgatója beszélgetett
![]()
Fotó: Poth Sándor
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is, a 16 nyelven megjelenő Agro Jageren,
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:
A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌

Fotó: NÉBIH
☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén: Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván volt szükség a legutolsó megoldást választani. A közeli erdőkben még így sem csökkent jelentősen a számuk. Az új jogszabály segítséget jelent.

Fotó: Pinti Attila – Székelyhon
„Nincs szinte olyan városrésze Csíkszeredának, ahol ne okoztak volna gondot a medvék” – mondta a Székelyhonnak Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Tőle arról érdeklődtünk, hogy hány medvét kellett idén eltávolítaniuk a városból. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye az újonnan megjelent jogszabályról, amely megkönnyíti a beavatkozást a településekre bejáró medvékkel szemben.
Tőle tudjuk, hogy idén eddig négy esetben voltak kénytelenek a legutolsó megoldást, azaz a kilövést választani. Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván kellett beavatkozniuk. Ezen kívül egy példányt altatással fogtak be, amely a Kalász lakótelepen menekült fel egy fára egy tömbház közelében, egy vadállat pedig a Brassói úton közúti balesetben pusztult el.
Az alpolgármester szerint nincs a városnak olyan övezete, ahol ne kellett volna beavatkozni a medvék miatt, de a leggyakrabban Csíksomlyón okoztak gondot a vadállatok. Ráuntak jelezni a medvék jelenlétét „Az elmúlt években nem csökkent és nem nőtt a beavatkozások száma, inkább amiatt tűnhet úgy, hogy idén kevesebb gondot okoztak a medvék, hogy az emberek kezdték megunni, hogy jelezzék a medvék jelenlétét a hatóságoknak. Mégis azt javaslom, hogy amennyiben nagy vadat észlelnek bárhol Csíkszereda területén vagy a környező mezőkön, erdőkön, akkor azonnal hívják a 112-es számot” – javasolta az alpolgármester, hozzátéve, hogy amelyik hívás nem érkezik be, arról nem készül statisztika, azaz amiről a hatóságok nem tudnak, az a probléma nem létezik. Az újonnan megjelent sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a medvék azonnali kilövését, az alpolgármester elmondta, ez a jogszabály nagyon megkönnyíti a munkájukat, hiszen ha szükséges, akkor azonnal be lehet beavatkozni. Korábban ugyanis el kellett űzni a vadat, vagy el kellett távolítani, a kilövés csak végső esetben volt alkalmazható.
„Amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor már első alkalommal lehet élni a legnehezebb döntéssel, a kilövési paranccsal. Ezek a medvék, amelyek a város környékén be szoktak járni, mind »habituált« medvék, vagyis megszokták az ember közelségét. A háztartási hulladékot dézsmálják leginkább, és teljesen ellentétesen viselkednek egy erdőben élő medvéhez képest, ugyanis sokszor az ember láttára nem elmenekülnek, hanem ellenkezőleg, közelednek” – magyarázta. Hozzátette, ezért is gondolja úgy, hogy az új jogszabály segíti a munkájukat. Csíkszeredának a Szilos Vadásztársulattal van szerződése, és ez a társulat az, amelyik végig követte a város környékén élő medvéket. „Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelték a medvék mozgását, a medvepopuláció létszámának az alakulását. Ha csak a csíksomlyói övezetet veszem példának, akkor az elmúlt 5 évben tucatjával voltak, illetve vannak jelen a medvék, úgyhogy nem utal semmi arra, hogy csökkenne a számuk. Sőt, már nem ritkaság, hogy 3-4 bocsot is felnevelnek az anyamedvék” – osztotta meg.
Szerinte éppen ezért szükség van arra, hogy kövessék a medvepopulációt, és ha kell, élhessenek a kilövés lehetőségével. Szerinte nem normális, hogy egy-egy medveriasztás alkalmával a polgármesternek vagy alpolgármesternek kell futni éjjel elkergetni a medvét.
Csíkszereda városvezetésének mindig az emberi élet a legfontosabb, és úgy ahogy eddig is, a törvényes kereteken belül mindig tettük a kötelességünket, úgy ezután is így fogunk eljárni, még hogyha most egy kicsit könnyebben is” – húzta alá. Tavaly egyébként ugyancsak a somlyói övezetben három medvét kellett kilőni, ugyanakkor a csíkszeredai kórházhoz bejáró vadállatot szintén ilyen módon kellett eltávolítani. Tavalyelőtt pedig a Venczel József Szakközépiskola udvarára tévedt egyed jutott hasonló sorsa.
Forrás: Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Súlyos vadászbaleset Hajdú-Biharban: embert talált el a nyúlra leadott lövés!
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség pénzbüntetést indítványozott a tavaly történt vadászbaleset ügyében.
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emeltek vádat az ellen a férfi ellen, aki egy vadászaton gondatlanul járt el a fegyver használata során – számolt be róla szerdán a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség. A vádirat szerint a vádlott és a sértett külföldi állampolgárok, barátok, rendszeresen járnak Magyarországra vadászni. Meghívás alapján 2024. december 16-án Sáp település külterületén apróvad vadászaton vettek részt, a délutáni órákban történt meg a baj.

A fénykép illusztráció. Fotó: Országos Mentőszolgálat Facebook oldala
Mindketten rendelkeztek engedéllyel a vadászaton való részvételhez és engedéllyel tartották a félautomata sörétes lőfegyverüket.
Mezei nyúlra lőtt a vadász, de részben embert talált
A vadászaton résztvevő személyek a fenti napon 14 óra körüli időben indultak el úgy, hogy valamennyien egy vonalban haladtak. A vadászterületen fák nem voltak, csak térdig érő füves aljnövényzet. 15 óra körüli időben a vádlott közelében előugrott egy mezei nyúl és feléjük futott, ekkor a vádlott lövést adott le a nyúlra célozva, azonban nem járt el kellő gondossággal annak során.
A lőfegyverből kilőtt sörétek részben a sértettet is eltalálták, aki a kezén, az alkarján, a combján, a mellkasán és a hasán 8 napon túl gyógyuló lőtt sérüléseket szenvedett.
A sértett egészségügyi ellátása során a testéből a lövedékeket eltávolították. A vádlott magatartásával megszegte a vadászlőfegyver használatára vonatkozó előírásokat, amelynek következtében a sértettnek sérülései keletkeztek. Az ügyben a nyomozást a Püspökladányi Rendőrkapitányság folytatta le.
A Berettyóújfalui Járási Ügyészség a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Püspökladányi Járásbíróságra. A büntetővégzés meghozatalát célzó vádiratban indítványozta, hogy a járásbíróság tárgyalás lefolytatása nélkül, az iratok tartalma alapján a vádlottal szemben pénzbüntetést szabjon ki.
Forrás: HAON
Fotó: Országos Mentőszolgálat



































































