Mezőgazdaság
Ismertető az őszi vetésszerkezetet érintő HMKÁ-előírások változásairól
Változás történt az őszi vetésszerkezetet érintő HMKÁ-előírásokban
Az Agrárminisztérium többször, legutóbb júniusban tájékoztatta a gazdálkodókat az európai gazdatüntetések hatására év közben született uniós szabályegyszerűsítés hazai megvalósításáról.
02025-től jelentős könnyítés érkezik: a nem termelő területek kijelölési kötelezettsége – így a parlagé is – megszűnik, csak néhány kisebb korlátozás marad fenn. A vetésváltásra és terménydiverzifikációra, valamint a parlagra vonatkozó legfontosabb szabályokat az agrártárca ismét, az őszi munkák kezdete előtt összefoglalta egy letölthető tájékoztatóban.
A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 7. előírás szerint a vetésváltási kötelezettség 2024-től terménydiverzifikációval is teljesíthető, ami 2025-ben is érvényben marad.
A másik jelentős könnyítés a parlagoltatási kötelezettséget érinti. 2024-ben a HMKÁ 8. előírás, azaz nem termelő tájképi elem és -terület minimális arányának fenntartása tekintetében derogációval élt Magyarország, ezért elegendő, ha a termelő a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 4%-án nem termelő tájképi elemeket alkalmaz, beleértve a parlagon hagyott területet, a nitrogénmegkötő növények és az ökológiai jelentőségű másodvetés alkalmazását. Ezek kombinálhatók, amennyiben lefedik a szántóterület legalább 4 százalékát. 2024-ben a parlagoltatás nem kötelező, de ha a gazdálkodó mégis úgy dönt, akkor csak talajtakarással rendelkező parlag fogadható el, illetve idén – az egységes kérelem benyújtásáig megtörtént – szárzúzással, talajtakarásos parlagként elfogadhatóak egyéb növénytakarók is.
2025-től a gazdatüntetések által elért KAP egyszerűsítési csomagnak köszönhetően a HMKÁ8-as előírás, azaz a nem termelő tájképi elem, így a parlag fenntartására vonatkozó előírások jelentős változása várható.
Megszűnik a gazdáknak a nem termelő területek kijelölési kötelezettsége – így a parlagé is –, ám előírás marad a védett tájképi elemek megőrzése, illetve a költési és fiókanevelési időszakban a nem mezőgazdasági termelési célú sövények és fák kivágásának, metszésének és egyéb csonkításának tilalma is fennáll. A jövő évtől a nem termelő elemek kijelölésének gyakorlata az Agro-ökológiai Program önkéntes vállalásai között folytatódik majd.
Az Agárminisztérium szakmai tájékoztató anyaga a könnyítésekről innen tölthető le.
Forrás: KAP
Mezőgazdaság
Fókuszban a mezőgazdasági piacok helyzete és a halászati kvóták
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A magyar elnökség alatt megtartott, 4. hivatalos Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésének két központi témája volt: a 2025-ös halászati kvóták és a belső piac helyzete. A piaci napirendi pont kapcsán a Tanács elnöke, Nagy István agrárminiszter meghívására az ülésen Vitalij Koval, Ukrajna mezőgazdasági minisztere adott tájékoztatást az ukrán mezőgazdaság helyzetéről. További négy pontot kértek még napirendre venni a tagállamok, így például a mézkérdést, mivel az Ukrajnából az uniós piacra beáramló méz mennyisége több tagállam méhészeinek helyzetét rendkívül nehézzé tette.
A Tanács üdvözölte Vitalij Koval ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztert, aki az ukrajnai mezőgazdasági ágazat helyzetéről adott tájékoztatást európai kollégáinak. Az ezt követő uniós belső megbeszélésen a Tanács számba vette az agrár-élelmiszeripari termékek uniós piacának helyzetét.
“Tárgyalnunk kell arról, hogyan tovább, milyen elvek és módszerek alapján kerül rendezésre a jövőben az ukrán mezőgazdasági import kérdése.”
Nagy István
agrárminiszter
A Bizottság beszámolója alapján az EU mezőgazdaságának legtöbb ágazatában nőtt az agrár-élelmiszeripari termékek iránti kereslet, csökkentek a műtrágyaköltségek, és csökken az élelmiszer-infláció.
A mezőgazdasági miniszterek érintették az aktuális kihívásokat, köztük az éghajlatváltozás hatását, az állatbetegségek, például a kéknyelv-betegség vírusa vagy a madárinfluenza és a növénybetegségek terjedését, a geopolitikai helyzetet és a kereskedelmi feszültségeket.
Kínával kapcsolatban a Tanács sürgette a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a helyzetet és védje meg az EU álláspontját. Ami az EU–Mercosur kereskedelmi tárgyalásokat illeti, egyes miniszterek hangsúlyozták, hogy igazságos bánásmódot kell biztosítani az uniós gazdálkodók számára.
Egyes ágazatokat, például a gabonaágazatot, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatot különösen érintették a közelmúlt kedvezőtlen időjárási eseményei, és ez a termelés csökkenéséhez vezetett. Ezzel összefüggésben számos tagállam felszólította a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági tartalékon keresztül biztosítson további finanszírozást, hogy segítse a legrosszabbul érintett régiók és ágazatok gazdálkodóit a közelmúltbeli piaci zavarok kezelésében. Emellett egyes miniszterek hangsúlyozták, hogy erősebb válságkezelési eszközökre, valamint a válságtartalék méretének és rugalmasságának növelésére van szükség.
A Tanács megerősítette szolidaritását Ukrajnával, ugyanakkor górcső alá vette az EU-ba irányuló ukrán import hatásait is. Egyes miniszterek jelezték készségüket az Oroszországból és Fehéroroszországból származó agrár-élelmiszeripari termékek importjának korlátozására vonatkozóan.
„Egyéb” napirendi pontként a magyar elnökség tájékoztatást adott a Mezőgazdasági Különbizottságban a különböző mezőgazdasági ágazatok előtt álló kihívásokról és jövőbeli kilátásairól folytatott ágazati viták eredményéről is. Az ágazati megbeszélések főbb következtetéseit összegezve az elnökség kiemelte, hogy olyan politikákra és stratégiákra van szükség, amelyek elősegítik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat, és segítik a gazdálkodókat a változó körülményekhez való alkalmazkodásban. A gazdálkodók alkupozíciójának és az értékláncban elfoglalt pozíciójuknak javítása szintén prioritásként került beazonosításra. Az ágazati vitákból továbbá nyilvánvalóvá vált a megelőző intézkedések fontossága.
A Tanács előzetes eszmecserét tartott a halászati lehetőségekre vonatkozó bizottsági javaslatokról. A szóban forgó javaslatok célja a legtöbb kereskedelmi halállományra vonatkozó fogási és erőkifejtési korlátozások rögzítése, valamint az egyes fajokra vonatkozó tagállami kvóták. A Bizottság bemutatta javaslatait, majd a miniszterek eszmecserét folytattak az idei halászati lehetőségek meghatározására vonatkozó fő prioritásaikról. A halászati miniszterek hangsúlyozták, hogy egyensúlyt kell biztosítani a halászati ágazat társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósága között. Megemlítették azt is, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani a harmadik országok halászflottáival, és időben, kiegyensúlyozott eredményt kell elérni az EU harmadik országokkal, különösen az Egyesült Királysággal és Norvégiával folytatott konzultációi során. A lezajlott vita a Mezőgazdasági és Halászati Tanács decemberi ülését készítette elő, ahol a miniszterek majd várhatóan politikai megállapodásra jutnak az említett javaslatokról.
Az „egyéb kérdések” napirendi pont alatt a Tanács nyilvános ülésen tájékoztatást kapott az EU fehérjestratégiájáról, a vidékfejlesztési program pénzeszközeinek felhasználásáról, valamint az ukrán méz behozataláról az uniós piacokra és annak méhészekre gyakorolt negatív hatásáról.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK