Keressen minket

Vadászat

Húsz évre a társaságoké a megszerzett vadászterület

Közzétéve:

Feltöltő:

TOLNA MEGYE  | Sok harc, egyeztetés előzte meg a vadásztársaságok és a földtulajdonosok közötti egyezséget. A megyében több olyan terület volt, melyre több vadásztársaság is igényt tartott. Mára a legtöbb helyen megszületett az egyezség.

20evre

Tolna megyében 67 vadászterület van, háromnál még folyik a pereskedés (Fotó: Mártonfai Dénes)

– A megyében korábban 65 vadászterület volt, mára kettővel több lett, úgy, hogy több területet össze is vontak, illetve több helyen szét is szakadtak a régi vadásztársaságok – mondta Király István, a megyei vadászkamara titkára. – A 67 területből öt az állami erdőgazdaságé, egy pedig a Dalmand Zrt. földtulajdonosi területe. Három helyen még folyik a peres eljárás, a bíróságon múlik, hogy mikor lesz végük. Ezeken a területeken a bejegyzett vadászatra jogosult gyakorolja a vadgazdálkodási feladatot – mondta a megyei titkár.

Tájegységi gazdálkodás

A törvényalkotók a tájegységi gazdálkodásban látják a vadállomány megóvását. Országosan 52 tájegység került kialakításra, melyből három esik Tolna megyére. Minden egységnek egy fővadásza lesz, aki a minisztérium állományához tartozik, a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel kapcsolatos feladatokat látja el. Ugyanakkor a végrehajtási rendelet még nem jelent meg, így több apró részlet nem világos, tette hozzá a szakember.

Peren kívül megegyeztek

A megye egyik kritikus pontja Bátaszék volt, itt két vadásztársaság harcolt a területekért, végül meg tudtak egyezni egymással peren kívül, mondta Molnár István vadász, aki egyben a földtulajdonosi közösség elnöke is. Az egyik vadásztársaságnak 3500 hektár körüli, a másiknak – itt vadászik Molnár István is – közel 6000 hektár terület jutott. A másik helyen is új vezetés van, így bíznak benne, hogy a vadásztanyáról is meg tudnak egyezni, mondta Molnár István, aki hozzátette, ha sikerül, akkor elállnak a kártérítéstől.

– A mi vadásztársaságunk neve Keskenyi Földtulajdonosi Vadásztársaság, és ahogy a név is jelzi, a tagok közül a többség helybeli földtulajdonos – mondta Molnár István. Ebben a vadásztársaságban közel 50 tag van. Vadban bővelkedő a területük, van itt vaddisznó, gím- és dámszarvas, fácán, nyúl. Az őzállományt viszont erősíteni kell.

Megkötötték a szerződéseket

Dr. Berta Attila, az Alsónánai Nimród Vadásztársaság elnöke is örömmel konstatálta, hogy húsz évre megkötötték a szerződést a földtulajdonosokkal, ebben szerepel, hogy évente 150 forintot fizetnek hektáronként a gazdáknak. Mivel a területük 3343 hektárnyi, így csak a bérleti díj közel fél millió forint, amit ki kell gazdálkodniuk. Vadkárral is kalkulálnak, ami a vadgazdálkodás költségeivel együtt évente 10-11 millió forint, amit elő kell teremteniük. Az elnök szerint ez tagi befizetésekből, bérvadászatból, trófeás vadászat értékesítéséből, valamint vadhús értékesítéséből finanszírozható. A vadásztársaságuk saját hűtőkapacitással is rendelkezik, ahol a vadhúst tárolni tudják, a közel hatmillió forintos beruházást teljes mértékben pályázati pénzből tudták megoldani. Úgy kalkulálnak, hogy éves szinten 30 embernek biztosítanak vadászati lehetőséget, mondta dr. Berta Attila.

Márciustól szigorúbbak a bírságok

Szorosabb együttműködést vár el a törvény a vadásztársaságok és a gazdák között. Már nem csak a vadásztársaság kötelessége a vadkár csökkentése, korábban a társaság viselte a kárt 95:5 százalék arányban. Az új szabály 5 helyett 10 százalékban húzza meg a határt, azaz a vadásztársaság csak az e fölötti kárt köteles megosztani a gazdával. Amennyiben bármelyik fél a törvényben előírt kötelezettségét nem teljesíti, a kárt teljes mértékben köteles lesz viselni. A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírságok szigorításáról is rendelkezik a törvény: ötszörös, tízszeres emelkedésekről hallani, de ennek részleteit majd a végrehajtási rendelet szabályozza. A trófeás vadak bírálata esetén tíz év után újra alkalmazásra kerül a mínusz pontozás, ami azt jelenti, hogy hibás kilövés esetén pénzbírsággal sújtható a vadásztársaság.
teol.hu

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendőrnapi elismerések

Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK

A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!

Forrás: OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom