Vadászat
A csengődi vadászok az orvvadászokkal szemben is védik az állományt
BÁCS-KISKUN MEGYE | Április 15-től indult az őzbakkilövési szezon idehaza. A pandémia miatt szigorúbb feltételek között szervezhetnek vadászatokat tavaly óta a társaságok. A csengődi Kossuth Vadásztársaság megbízott elnökével, titkárával, Kothencz Lajossal és a gazdasági vezetővel, Balázs Mihállyal beszélgettünk.

Kothencz Lajos, a Kossuth Vt megbízott elnöke és Balázs Mihály gazdasági vezető egy őzetető mellett (Fotó: Barta Zsolt)
A járvány miatt tavaly nem maradt el vadászat, ugyanakkor az egészségügyi szempontokat a messzemenőkig betartottuk – mondja Balázs Mihály, a Kossuth Vadásztársaság gazdasági vezetője.
– Az elmúlt hónapokban sajnos két vadásztársunkat, barátunkat veszítettük el, Szabó Lajos volt elnök tragikus hirtelenséggel hagyott itt bennünket, Csányi József a vírus áldozata lett, nyugodjanak békében. Tavaly huszonkét vadászatot szerveztünk, a tervek szerint az idén is hasonló számú apróvadas vadászatot tartunk – tette hozzá a vadász.
A harminchat tagú társaság 5347 hektárnyi területen folytat vadgazdálkodást, két hivatásos vadászuk felügyeli a térségüket. A tagság Kiskőrösről, Tabdiról, Akasztóról és Csengődről kerül ki. Korábban többen voltak, de a törvény adta lehetőséggel élve húszan kiváltak a szervezetből, és az akkori terület mintegy kétharmadát vitték magukkal. Az egyesület ügyeit az elmúlt több mint két évben sikerült rendbe tenni, visszazökkent az élet a korábbi medrébe.
A társaság területén a becslések szerint 18 szarvas, 310 őz, 52 vaddisznó és 130 mezei nyúl él.
Kothencz Lajos elnök azt mondja, hogy a vadász dolga nemcsak az állomány gyérítése, hanem az állatok életkörülményeinek a javítása is. Az utóbbi egy év során másfél millió forintnyi takarmányt szórtak ki az etetőkbe. Így a téli elhullás aránya csökkenthető volt. Emellett a vadászház környékén külön fácántelepen nevelik a szárnyasokat. Tavaly 2100, az idén 2300 madarat vásároltak és nevelnek fel. Ezeket kiengedés után vadásszák majd.
A társaság alkalmazottjai a ragadozókkal és az orvvadászokkal szemben is védik az állományt.
Kilövik a rókát, az aranysakált, és elriasztják a nemkívánatos személyeket is. Kothencz Lajos megbízott elnök elmondta, hogy Magyarországon még ma is gazdag vadállomány él. A társaságok és a hatóság magas szintű szakmai munkát végez. A nyugati kollégák ezt azzal ismerik el, hogy nagyon sokan ide járnak, hogy hódoljanak a szenvedélyüknek. Nyugat-Európában ugyanis drasztikusan megcsappant a vadállomány.
Kothencz Lajos arra is felhívta a figyelmet, miszerint a mezőgazdasági termelés következtében jelentősen csökken az élőhelyek száma. Így egyre kevesebb állat talál magának búvóhelyet, és ez már az állatok számának a csökkenéséhez vezet. Illetve az is problémát jelent, hogy a tanyákban a kutyák nincsenek megkötve, így a házőrzők is gyérítik az állományt. Tavaly például hét őzet téptek szét ezek az állatok.
A vezetés megújítása előtt álló társaság megbízott elnöke azt mondja, hogy komoly terveik vannak.
A mezei nyulak számát a jelenlegi százharmincról 600–800-ra bővítenék.
Ez részben a pénzügyi keretektől függ, illetve attól is, hogy a rókaállományt sikerül-e gyéríteni. A vadászati hatóságtól hatvan egyed kilövésére kaptak határozatot.
Balázs Mihály elmondta, hogy az elmúlt két évben négy pályázatuk nyert, a projekt összegének a hetven százalékát a Magyar Vadászkamara támogatta. Ennek eredményeként hat hektár takarmányozásra való vadföldet művelnek, kilenc őzetetőt, hat -itatót alakítottak ki. Vásároltak egy vízszállító tartályt is, valamint beszereztek ragadozók gyérítéséhez szükséges vadcsapdákat is, mintegy 3,6 millió forint értékben. Az élőhelyeket, a környezetet kell rendben tartani ahhoz, hogy az állatok szaporodjanak. Kothencz Lajos megjegyezte, hogy az országban a sertéspestis károkat okozott, de szerencsére a Kossuth Vadásztársaság térségében beteg disznóval nem találkoztak. Tavaly harminchárom példányt lőttek ki, mind egészséges volt. Az idén 42 jószág kilövését írta elő a szakhatóság – mondta az elnök.
baon.hu
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy Győr környéki településen élő férfivel szemben indult büntetőeljárás.
A Győri Rendőrkapitányság munkatársai április 9-én a reggeli órákban intézkedtek azzal a 47 éves férfival szemben, aki illegálisan tartott fegyvereket és lőszereket otthonában és a hozzá köthető ingatlanokon.

Fotó: rEndőrség
A beszerzett adatok alapján a fegyvereket nem mindig ugyanazon a helyen tárolta, a rejtekhelyeket rendszeresen változtatta. A különböző helyszíneken tartott kutatások során a rendőrök 12 lőfegyvert, 2 hatástalanított lőfegyvert és 2 pisztolyt, további nagyobb mennyiségű éles lőfegyvert, valamint 8084 darab különböző kaliberű lőszert találtak, amiket lefoglaltak.
Elfogását követően lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetése miatt a férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették és a Győri Járásbíróság letartóztatta.
Forrás: Rendőrség


