Vadászat
A csengődi vadászok az orvvadászokkal szemben is védik az állományt
BÁCS-KISKUN MEGYE | Április 15-től indult az őzbakkilövési szezon idehaza. A pandémia miatt szigorúbb feltételek között szervezhetnek vadászatokat tavaly óta a társaságok. A csengődi Kossuth Vadásztársaság megbízott elnökével, titkárával, Kothencz Lajossal és a gazdasági vezetővel, Balázs Mihállyal beszélgettünk.

Kothencz Lajos, a Kossuth Vt megbízott elnöke és Balázs Mihály gazdasági vezető egy őzetető mellett (Fotó: Barta Zsolt)
A járvány miatt tavaly nem maradt el vadászat, ugyanakkor az egészségügyi szempontokat a messzemenőkig betartottuk – mondja Balázs Mihály, a Kossuth Vadásztársaság gazdasági vezetője.
– Az elmúlt hónapokban sajnos két vadásztársunkat, barátunkat veszítettük el, Szabó Lajos volt elnök tragikus hirtelenséggel hagyott itt bennünket, Csányi József a vírus áldozata lett, nyugodjanak békében. Tavaly huszonkét vadászatot szerveztünk, a tervek szerint az idén is hasonló számú apróvadas vadászatot tartunk – tette hozzá a vadász.
A harminchat tagú társaság 5347 hektárnyi területen folytat vadgazdálkodást, két hivatásos vadászuk felügyeli a térségüket. A tagság Kiskőrösről, Tabdiról, Akasztóról és Csengődről kerül ki. Korábban többen voltak, de a törvény adta lehetőséggel élve húszan kiváltak a szervezetből, és az akkori terület mintegy kétharmadát vitték magukkal. Az egyesület ügyeit az elmúlt több mint két évben sikerült rendbe tenni, visszazökkent az élet a korábbi medrébe.
A társaság területén a becslések szerint 18 szarvas, 310 őz, 52 vaddisznó és 130 mezei nyúl él.
Kothencz Lajos elnök azt mondja, hogy a vadász dolga nemcsak az állomány gyérítése, hanem az állatok életkörülményeinek a javítása is. Az utóbbi egy év során másfél millió forintnyi takarmányt szórtak ki az etetőkbe. Így a téli elhullás aránya csökkenthető volt. Emellett a vadászház környékén külön fácántelepen nevelik a szárnyasokat. Tavaly 2100, az idén 2300 madarat vásároltak és nevelnek fel. Ezeket kiengedés után vadásszák majd.
A társaság alkalmazottjai a ragadozókkal és az orvvadászokkal szemben is védik az állományt.
Kilövik a rókát, az aranysakált, és elriasztják a nemkívánatos személyeket is. Kothencz Lajos megbízott elnök elmondta, hogy Magyarországon még ma is gazdag vadállomány él. A társaságok és a hatóság magas szintű szakmai munkát végez. A nyugati kollégák ezt azzal ismerik el, hogy nagyon sokan ide járnak, hogy hódoljanak a szenvedélyüknek. Nyugat-Európában ugyanis drasztikusan megcsappant a vadállomány.
Kothencz Lajos arra is felhívta a figyelmet, miszerint a mezőgazdasági termelés következtében jelentősen csökken az élőhelyek száma. Így egyre kevesebb állat talál magának búvóhelyet, és ez már az állatok számának a csökkenéséhez vezet. Illetve az is problémát jelent, hogy a tanyákban a kutyák nincsenek megkötve, így a házőrzők is gyérítik az állományt. Tavaly például hét őzet téptek szét ezek az állatok.
A vezetés megújítása előtt álló társaság megbízott elnöke azt mondja, hogy komoly terveik vannak.
A mezei nyulak számát a jelenlegi százharmincról 600–800-ra bővítenék.
Ez részben a pénzügyi keretektől függ, illetve attól is, hogy a rókaállományt sikerül-e gyéríteni. A vadászati hatóságtól hatvan egyed kilövésére kaptak határozatot.
Balázs Mihály elmondta, hogy az elmúlt két évben négy pályázatuk nyert, a projekt összegének a hetven százalékát a Magyar Vadászkamara támogatta. Ennek eredményeként hat hektár takarmányozásra való vadföldet művelnek, kilenc őzetetőt, hat -itatót alakítottak ki. Vásároltak egy vízszállító tartályt is, valamint beszereztek ragadozók gyérítéséhez szükséges vadcsapdákat is, mintegy 3,6 millió forint értékben. Az élőhelyeket, a környezetet kell rendben tartani ahhoz, hogy az állatok szaporodjanak. Kothencz Lajos megjegyezte, hogy az országban a sertéspestis károkat okozott, de szerencsére a Kossuth Vadásztársaság térségében beteg disznóval nem találkoztak. Tavaly harminchárom példányt lőttek ki, mind egészséges volt. Az idén 42 jószág kilövését írta elő a szakhatóság – mondta az elnök.
baon.hu
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

