Keressen minket

Vadászat

A csengődi vadászok az orvvadászokkal szemben is védik az állományt

Közzétéve:

Feltöltő:

BÁCS-KISKUN MEGYE | Április 15-től indult az őzbakkilövési szezon idehaza. A pandémia miatt szigorúbb feltételek között szervezhetnek vadászatokat tavaly óta a társaságok. A csengődi Kossuth Vadásztársaság megbízott elnökével, titkárával, Kothencz Lajossal és a gazdasági vezetővel, Balázs Mihállyal beszélgettünk.

Kothencz Lajos, a Kossuth Vt megbízott elnöke és Balázs Mihály gazdasági vezető egy őzetető mellett (Fotó: Barta Zsolt)

A járvány miatt tavaly nem maradt el vadászat, ugyanakkor az egészségügyi szempontokat a messzemenőkig betartottuk – mondja Balázs Mihály, a Kossuth Vadász­társaság gazdasági vezetője.

– Az elmúlt hónapokban sajnos két vadásztársunkat, barátunkat veszítettük el, Szabó Lajos volt elnök tragikus hirtelenséggel hagyott itt bennünket, Csányi József a vírus áldozata lett, nyugodjanak békében. Tavaly huszonkét vadászatot szerveztünk, a tervek szerint az idén is hasonló számú apróvadas vadászatot tartunk – tette hozzá a vadász.

A harminchat tagú társaság 5347 hektárnyi területen folytat vadgazdálkodást, két hivatásos vadászuk felügyeli a térségüket. A tagság Kiskőrösről, Tabdiról, Akasztóról és Csengődről kerül ki. Korábban többen voltak, de a törvény adta lehetőséggel élve húszan kiváltak a szervezetből, és az akkori terület mintegy kétharmadát vitték magukkal. Az egyesület ügyeit az elmúlt több mint két évben sikerült rendbe tenni, visszazökkent az élet a korábbi medrébe.

A társaság területén a becslések szerint 18 szarvas, 310 őz, 52 vaddisznó és 130 mezei nyúl él.

Kothencz Lajos elnök azt mondja, hogy a vadász dolga nemcsak az állomány gyérítése, hanem az állatok életkörülményeinek a javítása is. Az utóbbi egy év során másfél millió forintnyi takarmányt szórtak ki az etetőkbe. Így a téli elhullás aránya csökkenthető volt. Emellett a vadászház környékén külön fácántelepen nevelik a szárnyasokat. Tavaly 2100, az idén 2300 madarat vásároltak és nevelnek fel. Ezeket kiengedés után vadásszák majd.

A társaság alkalmazottjai a ragadozókkal és az orvvadászokkal szemben is védik az állományt.

Kilövik a rókát, az aranysakált, és elriasztják a nemkívánatos személyeket is. Kothencz Lajos megbízott elnök elmondta, hogy Magyar­országon még ma is gazdag vadállomány él. A társaságok és a hatóság magas szintű szakmai munkát végez. A nyugati kollégák ezt azzal ismerik el, hogy nagyon sokan ide járnak, hogy hódoljanak a szenvedélyüknek. Nyugat-­Európában ugyanis drasztikusan megcsappant a vadállomány.

Kothencz Lajos arra is felhívta a figyelmet, miszerint a mezőgazdasági termelés következtében jelentősen csökken az élőhelyek száma. Így egyre kevesebb állat talál magának búvóhelyet, és ez már az állatok számának a csökkenéséhez vezet. Illetve az is problémát jelent, hogy a tanyákban a kutyák nincsenek megkötve, így a házőrzők is gyérítik az állományt. Tavaly például hét őzet téptek szét ezek az állatok.

A vezetés megújítása előtt álló társaság megbízott elnöke azt mondja, hogy komoly terveik vannak.

A mezei nyulak számát a jelenlegi százharmincról 600–800-ra bővítenék.

Ez részben a pénzügyi keretektől függ, illetve attól is, hogy a rókaállományt sikerül-e gyéríteni. A vadászati hatóságtól hatvan egyed kilövésére kaptak határozatot.

Balázs Mihály elmondta, hogy az elmúlt két évben négy pályázatuk nyert, a projekt összegének a hetven százalékát a Magyar Vadászkamara támogatta. Ennek eredményeként hat hektár takarmányozásra való vadföldet művelnek, kilenc őzetetőt, hat -itatót alakítottak ki. Vásároltak egy vízszállító tartályt is, valamint beszereztek ragadozók gyérítéséhez szükséges vadcsapdákat is, mintegy 3,6 millió forint értékben. Az élőhelyeket, a környezetet kell rendben tartani ahhoz, hogy az állatok szaporodjanak. Kothencz Lajos megjegyezte, hogy az országban a sertéspestis károkat okozott, de szerencsére a Kossuth Vadásztársaság térségében beteg disznóval nem találkoztak. Tavaly harminchárom példányt lőttek ki, mind egészséges volt. Az idén 42 jószág kilövését írta elő a szakhatóság – mondta az elnök.

baon.hu

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendőrnapi elismerések

Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK

A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!

Forrás: OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom