Vadászat
Fiatalításon dolgoznak a vadásztársaságok
SOMOGY MEGYE | Az átlagéletkor sok helyen megközelíti a hatvan évet. Az Országos Magyar Vadászkamara adatai szerint Somogyban összesen 3614 vadász van, egyharmaduk hatvan év feletti.

Húsz évvel ezelőtt mintegy negyvenötezer vadászt tartottak nyilván Magyarországon, a legfrissebb adatok szerint jelenleg hatvanöt és félezren vannak. A létszám évről évre nő, ám a korfa egyre inkább az idősebb korosztály felé tolódik el.
– Én a hetvenkét évemmel elég fiatalnak számítok – kezdte viccesen Meiszterics János, a Tapsony és Vidéke Petőfi Vadásztársaság elnöke. – Sajnos eléggé elöregszik a vadásztársadalom. Ennek persze több oka van. Egyrészt a vadászat nem olcsó, másrészt a mostani menedzserszemléletű generációnak sokat kell dolgoznia, ezért kevés a szabadidejük és ott van még a távolság is. A mi vadásztársaságunk jó része más megyéből származik. Van alföldi tagunk, budapesti, székesfehérvári, szentesi, de fiatal szlovákiai magyar is.
A Tapsony és Vidéke Petőfi Vadásztársaságnak hetvenkettő tagja van, ebből aktívan húszan vadásznak, többségük ötven és hetvenöt év közötti. Próbálják fiatalítani a csapatot, de ez egy nagyon lassú folyamat. Meiszterics János kiemelte: társaságukra jellemző, hogy apáról fiúra „száll” a vadászat szeretete, azonban mostanában megjelentek olyan tehetős fiatalok, akiknek a felmenői között nem volt vadász. – Nekünk ezekre a fiatalokra is szükségünk van – folytatta Meiszterics János. – Egy a lényeg, hogy jöjjön vadászni, tartsa be a szabályokat, fizesse be a tagdíjat és persze érezze jól magát. Évente mi 640 vaddisznót és mintegy négyszáz szarvast lövünk, ehhez fiatalok kellenek, nem pedig öregek – fogalmazott. Meiszterics János hozzátette: az újgazdag vadászok többsége alázatos, de olyan előfordult már, hogy fegyelmit adtak valakinek, mert nem tartotta be a szabályokat.
Sárhegyi Ottó, a Surján-Kapos Völgye Vadásztársaság elnöke megkeresésünkre elmondta: negyvennégy tagjuk van, az átlagéletkor pedig jelenleg 56 év. Sokat dolgoznak azért, hogy fiatalítsák a társaságot, nemrég vettek fel több harminc év körüli vadászt is. – Vannak olyan tagjaink, akiknek a felmenői között nem volt vadász – fogalmazott érdeklődésünkre Sárhegyi Ottó. – Ha van lehetőségünk új embereket felvenni, akkor igyekszünk a fiatalok közül válogatni. Szükségünk van rájuk, mert jobban részt tudnak venni a vadkárelhárításban is, s az idősebbekhez képest többet járnak ki a területekre.
– Nálunk egyáltalán nem előny az, ha valaki dúsgazdag – folytatta Sárhegyi Ottó. – A jelentkezőket megpróbáljuk leinformálni és csak azután döntünk a felvételükről. Az az elsődleges célunk, hogy a társaságnál továbbra is nyugalom és rend legyen. Szerencsére nincsenek botrányos viselkedésű vadászaink és nem is akarjuk felhígítani pénzzel a társaság morális helyzetét – tette hozzá Sárhegyi Ottó.
A helyzeten javítandó, a somogyi vadásztársaságok különféle programokat és nyílt napokat is rendeznek azért, hogy minél több fiatal megszeresse a vadászatot.
Mindent megtesznek a fiatalokért
A Surján-Kapos Völgye Vadásztársaság minden évben megszervezi a majálist, idén azonban a járvány miatt elmaradt. A korábbi években a társaság hatvan százaléka vett részt ezen. A vadászmajálison a fiatalok megismerkedhettek az idősebb vadászokkal és a társasággal is. A Tapsony és Vidéke Petőfi Vadásztársaság pedig „bemutató” napot szokott szervezni. Meiszterics János elmondta: ilyenkor a hivatásos vadászok megmutatják a vadászházat és a különféle ingatlanokat és a vadászterületet. Legutóbb két nappal ezelőtt mutatták be a területüket egy Somogyból elszármazott, jelenleg Budapesten élő fiatalnak – tette hozzá a Tapsony és Vidéke Petőfi VT elnöke.
sonline.hu
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

