Fejér és Hajdú-Bihar vármegyékben is kimutatta a madárinfluenza jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az állományok felszámolása folyamatban van. A járványvédelmi előírások betartása továbbra is kiemelten fontos.

Fotó: NÉBIH

A Fejér vármegyei Mezőfalva és a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúnánás településeken azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírusának H5N1 altípusát a Nébih laboratóriuma. A 17 000 állatot számláló májhasznú kacsatelepen az idegrendszeri tünetek, a takarmány-és vízfogyasztás csökkenése, valamint a megemelkedett elhullás miatt merült fel a madárinfluenza gyanúja. A 23 570 példányt tartó tenyészkacsa telepen a takarmány-és vízfogyasztás, illetve a tojástermelés csökkenése miatt gyanakodtak  a betegségre.

Az érintett állományok felszámolása jelenleg is zajlik. A hatóság a gazdaságok körül kijelölte a 3 km sugarú védőkörzeteket és a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzeteket.

A Nébih továbbra is szeretné kérni az állattartók együttműködését a fokozott járványvédelmi fegyelem fenntartásában. Tekintettel arra, hogy  az országban elszórtan jelent meg a betegség, ezért jelenleg a vadon élő madarak szerepe valószínűsíthető a járvány terjesztésében. Az ország magas kockázatú területein kötelező a kereskedelmi célból tartott baromfik zártan tartása, valamint a nem kereskedelmi célból tartott baromfik zártan etetése és itatása. Az ország többi területén pedig kötelező a baromfik zártan etetése és itatása. A takarmányt és az alomanyagot minden esetben zárt helyen kell tárolni.

A madárinfluenzával kapcsolatban  további információkat olvashatnak  a Nébih  tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

A magyar uniós elnökség támogatja azokat a törekvéseket, amelyek az Uniót veszélyeztető károsítók jelentette növényegészségügyi kockázatok meghatározására és csökkentésére irányulnak – mondta Nobilis Márton az EU-s növényegészségügyi főtisztviselők budapesti informális ülésén kedden.

Nobilis Márton, élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A munkacsoport ülése a tagállamok növényegészségügyi vezetőinek kiemelt, rendszeres rendezvénye, amelyet ezúttal Budapesten tartottak október 7. és 9. között. Az üléseken az aktuális, stratégiai jelentőségű növényegészségügyi kérdések kerülnek megvitatásra az EU termesztett és természetes növényállományának megóvása érdekében.

A kereskedelem globalizációja és az éghajlatváltozás következtében a növények egészségét új, az adott területen eddig ismeretlen károsítók veszélyeztetik – mutatott rá Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkára, aki hozzátette, a nem honos károsítók száma Európában évről évre növekszik és telepszik meg olyan új területeken, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még szóba sem jöhettek volna.

© Hungarian presidency

Fontos, hogy a leghatékonyabb előírásokat érvényesítsük annak érdekében, hogy megakadályozzuk e veszélyes károsítók bejutását hazánkba és az EU területére – hangsúlyozta Nobilis Márton. Az államtitkár szerint a növényegészségügy feladata a nagy gazdasági jelentőséggel bíró idegenhonos, karanténkárosítók bekerülésének és terjedésének hatósági eszközökkel történő megakadályozása, a termesztett és természetes növényállományok védelme érdekében. Ezzel a szakterület hosszabb távon hozzájárul a növényvédő szerek felhasználásának csökkentéséhez és így az Európai Zöld Megállapodás fenntarthatósági céljaihoz is.

A budapesti ülésen téma volt többek között, az elmúlt évi járványos kitörések tapasztalatainak összefoglalása, az EU nyugat-balkáni növényegészségügyi támogató projektjének ismertetése, csakúgy, mint az Európai Unió növényi károsító kategorizálásának stratégiai kérdései.

Magyar Elnökség

Idén is lehetővé teszi az Egységes Kérelem adatainak automatikus betöltését és szinkronizálását az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A folyamat a támogatási kérelmet benyújtó gazdák számára kötelező és fő célja, hogy minél kevesebb szankció szülessen a pontatlan adatok miatt. A gördülékeny szinkronizációhoz a hivatal összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat és speciális eseteket.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Egységes Kérelem (EK) szinkronizálásával az eGN-ben korábban örökített, esetleg pontatlanul felvitt termőhely adatok néhány gombnyomással felülíródnak. A pontosítás érinti az eltérő értékkel szereplő területméreteket (hektár), a helyadatokat, a jogcímeket és a hasznosításokat is. Az előzőleg felvitt műveletekkel érintett területek automatikus egyeztetése szintén megtörténik.

A Nébih az EK javítási határideje, azaz 2024. szeptember 30-a utáni támogatási adatokat veszi át a Magyar Államkincstártól. Az adatbetöltési és szinkronizációs funkció először az eGN felhasználói számára válik elérhetővé. Ezt követően a hivatal a külső gazdálkodási szoftvert fejlesztők számára is biztosítja a szolgáltatást. Az interfészen keresztül, a fejlesztési és tesztelési időszakot követően, azok is élhetnek majd a lehetőséggel, akik külső szoftver segítségével vezetik az eGN-t.

A szinkronizáció, az EK adatok betöltését követően, minden támogatási kérelmet benyújtó gazda számára kötelező. Épp ezért az EK adatok átemelése után azok az érintettek is kötelesek belépni az eGN rendszerébe, akik már eleget tettek az elektronikus adatrögzítésnek, és a terület méretében sem történt változás.

A minél gördülékenyebb adatbetöltés és szinkronizáció érdekében a Nébih összegyűjtötte a legfontosabb technikai információkat: https://portal.nebih.gov.hu/-/technikai-informaciok-az-ek-egn-szinkronizaciohoz . A gyűjteményben olyan speciális esetekről is olvashatnak a gazdálkodók, mint például, hogy mi a teendő azon ritka esetekben, amikor már lezárták a táblát.

A fejlesztés élesítése ősszel várható, melyről a hivatal külön közleményben tájékoztatja majd az érintetteket.

Részletes tájékoztató a Technikai információk az EK-eGN szinkronizációhoz című cikkünkben olvasható.

Forrás: NÉBIH