Természetvédelem
Magyar Elnökség: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben
Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei magyar elnökség alatti utolsó ülésükön Raisz Anikó államtitkár elnökletével egyhangúlag fogadták el az Európai Unió Tanácsának közös álláspontját a műanyag pellet környezetbe jutásának megelőzéséről szóló rendelettel kapcsolatban.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei magyar elnökség alatti utolsó ülésükön Raisz Anikó államtitkár elnökletével egyhangúlag fogadták el az Európai Unió Tanácsának közös álláspontját a műanyag pellet környezetbe jutásának megelőzéséről szóló rendelettel kapcsolatban. A jogalkotási folyamat egy jelentős szakaszának lezárása a magyar elnökség kézzelfogható eredményeinek sorát gyarapítja. A Tanács soron következő elnöksége a most elfogadott tárgyalási álláspont mentén folytathatja majd le az intézményközi tárgyalásokat a rendelet társjogalkotók általi végső elfogadásának érdekében. A mikroműanyagok jelentette kockázat mielőbbi kiküszöbölése különlegesen fontos, hiszen azok nem csak a természetre, de azzal együtt az emberi egészségre is veszélyt jelentenek. A miniszterek megvitatták továbbá az elhasználódott járművekről szóló rendeletjavaslatot és az EU 2040-ig kitűzött éghajlati célkitűzéséről szóló közleményt is.
A magyar elnökség újabb sikere: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben © Hungarian presidency
Az EU környezetvédelmi miniszterei úgynevezett általános megközelítésre jutottak a műanyag pellet – a műanyagtermékek gyártásához használt ipari alapanyag – környezetbe jutásának megakadályozásáról szóló rendelet tekintetében. Az új szabályok elősegítik az ellátási lánc egészében a műanyag pellet kezelésének javítását, valamint az EU-n belüli szállítást. Mindez akár 74%-kal is csökkentheti a műanyag pellet környezetbe jutását.
A műanyag pellet környezetbe kerülése a harmadik legnagyobb forrása az összes nem szándékos mikroműanyag kibocsátásnak. Az EU-ban a maguk nemében egyedülálló szabályok segítenek a vállalatoknak a műanyagpellet-veszteség minimalizálásában, hozzájárulva a határokat nem ismerő mikroműanyag-szennyezés elleni küzdelemhez.
emelte ki Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.
A Tanács általános megközelítése megfelelő egyensúlyt teremt a műanyagpellet-veszteség minimalizálására irányuló ambiciózus és hatékony intézkedések bevezetése és a szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése között. A szöveg emellett egyenlő versenyfeltételeket biztosít az uniós és nem uniós fuvarozók között, és kötelezettségeket vezet be a műanyag pelletet szállító tengerjáró hajókra vonatkozóan. A ma elfogadott általános megközelítés hivatalossá teszi a Tanács tárgyalási álláspontját. A rendelet végleges szövegéről várhatóan 2025. elején kezdődnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel.
A magyar elnökség által készített dokumentum alapján a miniszterek irányadó vitát folytattak a járműtervezés körkörösségi követelményeiről és az elhasználódott járművek kezeléséről szóló rendelettervezetről. A rendelet célja, hogy fokozza a fenntarthatóságot és a körforgást az autóiparban azáltal, hogy az új járművek tervezése során meg kell könnyíteni az alkatrészeik újrahasznosítását és újrafelhasználását. Az egyeztetések igazolták, hogy technikai szinten számos témában jelentős előrelépés történt a magyar elnökség alatt, beleértve a rendelet hatályát, a gyártók és hatóságok kötelezettségeit, valamint a felülvizsgálatra vonatkozó záró rendelkezéseket és a releváns jogszabályok szükséges módosításait.
A környezetvédelmi miniszterek eszmecserét folytattak a 2024. február 6-án közzétett, az EU 2040-ig szóló éghajlati célkitűzéséről kiadott bizottsági közleményről. A közlemény az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nettó 90%-os csökkentését javasolja 2040-re az 1990-es szinthez képest. A miniszterek megbeszélésük során az EU 2040-re kitűzött éghajlati célok irányába történő sikeres átmenet előfeltételeire összpontosítottak. A 2030-ig elfogadott keret teljes végrehajtását illetően a miniszterek egyetértettek abban, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében egyszerűsítésre van szükség.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hangsúlyozták azt is, hogy a stabil és kiszámítható szabályozási és beruházási keret kulcsfontosságú a versenyképesség biztosításához. A dekarbonizáció és az iparpolitika összehangolása, valamint a versenyképesebb energiaárak elérése szintén elengedhetetlen e tekintetben. A társadalmilag elfogadható és igazságos átmenet érdekében a miniszterek egyetértettek a polgárok és a vállalkozások bevonásának, valamint a munkavállalók át- és továbbképzésének jelentőségével.
A magyar elnökség a Bizottsággal közösen tájékoztatta a minisztereket a közelmúlt legfontosabb nemzetközi találkozóiról és azok eredményeiről. Hivatalos munkaebéd keretében a miniszterek megbeszélést folytattak Jessica Roswall és Wopke Hoekstra biztosokkal a Bizottság 2024–2029 közötti időszakra vonatkozó prioritásairól a környezetvédelmi és klímapolitika területén.
Magyar Elnökség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.
A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla
Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.
A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.
A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.
A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.
Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.
Fotó: KMNP
Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.
A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.
A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.
Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szalakóta Zalában
Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben
Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.
Magyari Máté, BfNPI
A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.
Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.
Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Holtan, medveharapásokkal a testén találtak meg egy korábban eltűnt férfit Hargita megyében
Erdészverseny 2026
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
