Keressen minket

Mezőgazdaság

AM: Versenyképes, válságálló, gazdaközpontú agrárpolitikára van szükség

Versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú agrárpolitikára van szükség – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Sikeres magyar elnökség 2024 – esély az Európai Uniónak című konferencia kerekasztal-beszélgetésén Budapesten.

Közzétéve:

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban >>>
Részletekért kattintson!

Versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú agrárpolitikára van szükség – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Sikeres magyar elnökség 2024 – esély az Európai Uniónak című konferencia kerekasztal-beszélgetésén Budapesten.

Balról jobbra: Dr. Nagy István magyar Agrárminiszter és Dr. Kovács Zoltán Magyarország nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Fotó: Fotó: Pelsőczy Csaba / AM

A miniszter úgy fogalmazott: a siker kulcsa, hogy a fenti öt szempont egyszerre érvényesüljön. “Mi a való világban akarunk működni, a racionalitás talaján” – hangsúlyozta, hozzátéve: az európai agrárpolitika eddig zöldideológiákkal volt tele, “agyon volt nyomva”, és az európai vezetők semmilyen agrárszempontot nem érvényesítettek korábban. “Azt láttuk, hogy mindenki bele akar szólni az agrárpolitikába, mindenki az agrárpénzeket akarja, de az, hogy hogy lesz a mindennapi kenyér az asztalon, senkit nem érdekelt” – mondta, hozzátéve: a közbeszédben nem kiemelt beszédtéma az élelmiszerellátás, “mert természetes, hogy van.” A miniszter véleménye szerint a gazdák ítéletet mondtak arról, hogy járhatatlan út az, amerre tart Európa. A gazdatüntetések szerinte azt mutatták, hogy jövőképét vesztette az ágazat, ezért változásra van szükség.

Megbízható, jó minőségű, szervizelt autót keres? Keresse Csúcs Gábort a +36 30 323 38 52 – es telefonszámon! Kattintson!

Nagy István kijelentette: garantálni kell, hogy legyen egyensúly a teremtett világ minősége, a fenntarthatóság és a gazdák megélhetése között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió fennállása óta a magyar elnökség idején sikerült először olyan állásfoglalást letenniük az asztalra, amit mind a 27 szakminiszter aláírt. A tanácsi következtetés visszaadja az agrárium versenyképességét, és olyan üzenet volt a brüsszeli bürokratáknak, ami jó alapot ad a 2027 utáni európai agrárpolitika tárgyalásához – fogalmazott, megjegyezve, több mint hatvan éve ilyen egyetértő nyilatkozat nem született. “Mi azt mondtuk, hogy Európa élelmiszerbiztonságát semmi ne veszélyeztesse” – szögezte le. Nagy István szerint a legsértőbb vád az európai gazdákkal szemben, hogy az éghajlatváltozásért a gazdák felelősek. “Mi nem az okozói vagyunk, hanem az elszenvedői. A támogatásokra azért van szükség, hogy minden eszközt be tudjunk vetni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben” – jelentette ki. Nagy István hangsúlyozta: a magyar elnökség kiváló lehetőséget adott arra, hogy olyan témákat is felhozzanak, amire egyébként nem lett volna mód. Szerinte az idei év “új kezdet” lehet.

Dr. Nagy István magyar Agrárminiszter és Dr. Kovács Zoltán Magyarország nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Fotó: Fotó: Pelsőczy Csaba / AM

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a beszélgetésben azt hangoztatta: félrebeszélések, allűrök nélkül zajlott a magyar elnökség, amely során érdemi párbeszédet akartak arról, hogy a gazdákat vegyék emberszámba, és valós kérdésekre kerestek valós válaszokat. A magyar elnökség példát mutatott arra, hogy veszettnek látszó ügyeket ki lehet mozdítani a holtpontról, ilyen például schengeni bővítés vagy az agrárium terén elért áttörés – mutatott rá, hozzátéve: a magyar elnökség határozott irányt mutatott, lépéseket tett, narratívákat tett az asztalra.

Agrárminisztérium

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Mezőgazdaság

Újra megjelent a madárinfluenza Bács-Kiskun vármegyében

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatták ki Kiskunfélegyházán

Published

on

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Bács-Kiskun vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása befejeződött, a járványügyi nyomozás folyamatban van. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy az országban továbbra is jelen van a madárinfluenza vírusa, így nem lazulhat a járványügyi fegyelem.

Fotó: NÉBIH

A Bács-Kiskun vármegyei Kiskunfélegyháza településen található, 499 példányt számláló tömőlúd telepen a megemelkedett elhullás és az állatok bágyadtsága hívta fel az állattartó figyelmét a betegség gyanújára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból.
Az érintett állomány gyanú alapján megkezdett felszámolása mostanra befejeződött. A járványügyi szakemberek a gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és megállapították a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet.

A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét, hogy a madárinfluenza továbbra is jelen van az országban, így azokon a területeken is újra megjelenhet, ahol korábban már sikerült felszámolni a betegséget. A járványügyi fegyelem éppen emiatt sehol sem lazulhat, a madárinfluenza baromfitelepre történő bejutásának kockázatát ugyanis kizárólag a biológiai biztonsági intézkedések szigorú és következetes betartásával lehet minimálisra csökkenteni.

A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Továbbra is magas a búza ára

Az AKI cikket közölt az étkezési búza árakról:

Published

on

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.

Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.

Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?

Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele

Published

on

A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).

A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK

A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK 

Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.

A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.

 

Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila

Tovább olvasom