További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Mezőgazdaság
AM: Versenyképes, válságálló, gazdaközpontú agrárpolitikára van szükség
Versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú agrárpolitikára van szükség – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Sikeres magyar elnökség 2024 – esély az Európai Uniónak című konferencia kerekasztal-beszélgetésén Budapesten.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban >>>
Részletekért kattintson!
Versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú agrárpolitikára van szükség – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Sikeres magyar elnökség 2024 – esély az Európai Uniónak című konferencia kerekasztal-beszélgetésén Budapesten.

Balról jobbra: Dr. Nagy István magyar Agrárminiszter és Dr. Kovács Zoltán Magyarország nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Fotó: Fotó: Pelsőczy Csaba / AM
A miniszter úgy fogalmazott: a siker kulcsa, hogy a fenti öt szempont egyszerre érvényesüljön. “Mi a való világban akarunk működni, a racionalitás talaján” – hangsúlyozta, hozzátéve: az európai agrárpolitika eddig zöldideológiákkal volt tele, “agyon volt nyomva”, és az európai vezetők semmilyen agrárszempontot nem érvényesítettek korábban. “Azt láttuk, hogy mindenki bele akar szólni az agrárpolitikába, mindenki az agrárpénzeket akarja, de az, hogy hogy lesz a mindennapi kenyér az asztalon, senkit nem érdekelt” – mondta, hozzátéve: a közbeszédben nem kiemelt beszédtéma az élelmiszerellátás, “mert természetes, hogy van.” A miniszter véleménye szerint a gazdák ítéletet mondtak arról, hogy járhatatlan út az, amerre tart Európa. A gazdatüntetések szerinte azt mutatták, hogy jövőképét vesztette az ágazat, ezért változásra van szükség.
Megbízható, jó minőségű, szervizelt autót keres? Keresse Csúcs Gábort a +36 30 323 38 52 – es telefonszámon! Kattintson!
Nagy István kijelentette: garantálni kell, hogy legyen egyensúly a teremtett világ minősége, a fenntarthatóság és a gazdák megélhetése között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió fennállása óta a magyar elnökség idején sikerült először olyan állásfoglalást letenniük az asztalra, amit mind a 27 szakminiszter aláírt. A tanácsi következtetés visszaadja az agrárium versenyképességét, és olyan üzenet volt a brüsszeli bürokratáknak, ami jó alapot ad a 2027 utáni európai agrárpolitika tárgyalásához – fogalmazott, megjegyezve, több mint hatvan éve ilyen egyetértő nyilatkozat nem született. “Mi azt mondtuk, hogy Európa élelmiszerbiztonságát semmi ne veszélyeztesse” – szögezte le. Nagy István szerint a legsértőbb vád az európai gazdákkal szemben, hogy az éghajlatváltozásért a gazdák felelősek. “Mi nem az okozói vagyunk, hanem az elszenvedői. A támogatásokra azért van szükség, hogy minden eszközt be tudjunk vetni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben” – jelentette ki. Nagy István hangsúlyozta: a magyar elnökség kiváló lehetőséget adott arra, hogy olyan témákat is felhozzanak, amire egyébként nem lett volna mód. Szerinte az idei év “új kezdet” lehet.

Dr. Nagy István magyar Agrárminiszter és Dr. Kovács Zoltán Magyarország nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Fotó: Fotó: Pelsőczy Csaba / AM
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a beszélgetésben azt hangoztatta: félrebeszélések, allűrök nélkül zajlott a magyar elnökség, amely során érdemi párbeszédet akartak arról, hogy a gazdákat vegyék emberszámba, és valós kérdésekre kerestek valós válaszokat. A magyar elnökség példát mutatott arra, hogy veszettnek látszó ügyeket ki lehet mozdítani a holtpontról, ilyen például schengeni bővítés vagy az agrárium terén elért áttörés – mutatott rá, hozzátéve: a magyar elnökség határozott irányt mutatott, lépéseket tett, narratívákat tett az asztalra.
Agrárminisztérium

![]()
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI
A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.
Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda



