Vadászat
BUDAPEST: Beszámoló a 31. FeHoVá-ról – Galériával
Idén február 6-án nyitotta meg a kapuit FeHoVa kiállítás, mely a régió legnagyobb vadászati rendezvénye. A 2025-ben megrendezett kiállítás immár 31. alkalommal várja, a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, a vadászokat és a horgászokat. A FeHoVá-t ezúttal is számos szakmai rendezvény kíséri. Immár hagyomány, hogy a kiállítással egyidőben rendezik a FEHOVA-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítást és a teremíjász országos bajnokságokat is. A MOHOSZ horgászsulit rendez a kicsiknek, miközben az idei FEHOVA egyik meglepetése, hogy a FROMMER Fegyverbolt, – a Franchi fegyverek, mint a „kistestvér” mellett – megkapta a Beretta Holding zászlóshajójának számító BENELLI fegyvermárka forgalmazását és mellé teljes szervizszolgáltatását is. 2025-ben mintegy 13 országból 200 kiállítóval találkozhatunk idén.

A 31. FeHoVa egyik különlegessége, hogy a FRANCHI fegyverek mellett a BENELLI-t is forgalmazhatja és javíthatja a FROMMER Fegyverbolt.
A FeHoVá-t hagyományosan Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke nyitotta meg. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtizedben sikerült életre hívni egy stabil vadászati törvényt, amely alapja a magyar vadgazdálkodásnak.

NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. standján. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Észszerű és életszerű fegyvertörvény mellett működik az ágazat. Bejelentette, hogy Papp Zsolt Györggyel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új elnökével már egyeztettek és vadászkamarával közösen egy kölcsönös együttműködés kialakítására törekszenek.

Ősi magyar kutyafajtánk a magyar vizsla. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arra kérte az ágazati szereplőket, hogy helyben, együttműködve, kommunikálva igyekezzenek megoldani a vad által okozott kárt. Arra kért minden szereplőt, hogy peren kívül igyekezzen minden vadásztársaság és gazda megállapodni.
KONUS: ár-érték arányban verhetetlen. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Felvetődött a védett állatok károkozása és általuk okozott kár kérdése; olyan esetek, mint amiben a természetvédelmi területeken gazdálkodók szenvednek. Arról is beszélt a megnyitón, hogy a kárókatona, illetve a hódok okozta károkat is meg kell valakinek téríteni. Ezzel kapcsolatosan a háttérben egyeztetések zajlanak, de hangsúlyozta, hogy minden érdekelt bevonásával egy megnyugtató megoldásra törekednek. Beszélt és értékelte a fegyvertörvény változásait, szót ejtett a szürke fogoly kibocsátásáról és arról is, hogy a ragadozógyérítéssel a védett természeti értékeinket is óvják a vadászok, kiemelve Európa legnagyobb madarát, a hazánkban költő túzokot.

Ezt megnézem magamnak! Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
A rendezvény megnyitóján Dr. Nagy István agrárminiszter, az Agrárminisztérium vezetője kiemelte, hogy a 2023/24-es vadgazdálkodási évben 1449 vadászterületen, mintegy 343 ezer nagyvadat ejtettek el. Mezei nyúlból és fácánból pedig összesen 562 ezer példány került országszerte a terítékekre. A vadgazdálkodás a 2024/2025-ös vadászati idényben 3,7 milliárd forinttal zárt.

Célra tarts! 31. Fehova, Budapest. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Az agrárminiszter kitért a horgászatra is, amely mára az egyik legkedveltebb szabadidős tevékenységgé vált: 2023-ban a regisztrált horgászok száma meghaladta az 1 millió főt.

A Webfishing Center Horgászbolt standján sokan megfordultak. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Hangsúlyozta, hogy 2014-től 2022-ig több, mint 43 700 hektárra igényeltek sikeresen erdőtelepítési támogatást a Vidékfejlesztési Programban. Bejelentette, hogy a jövőben bővülnek a lehetőségeink, mert az EU Közös Agrárpolitika magyar stratégiai tervének köszönhetően, 2027-ig 310 milliárd forintos keretet biztosít a kormány a hazai erdőkre és hamarosan megjelenik az erdészeti génmegőrzést támogató pályázati felhívás is.

Afgán agarak érkeznek. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Továbbra is központi szerepet kaptak az állami erdőgazdaságok standjai, a megszokott formában, mintegy köralakban elhelyezve lehetett a standokat megtalálni. Míg a megnyitó jobban protokoláris, addig a péntek már nagyobb látogatólétszámmal bírt, de a nagyobb forgalom a hétvégi napokra tevődik.

Csehországi vendégeink. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
A FROMMER Fegyverbolt standján meglehetősen nagy forgalommal találkoztunk, ahol Albert Jutkával a cég ügyvezetőjével és Albert Attila kereskedelmi igazgatóval beszélgettünk. Albert Attila kiemelte, hogy a FROMMER Fegyverbolt a FRANCHI fegyverek magyarországi újbóli elterjesztésében elért sikerei után kapta meg a BENELLI forgalmazását is, amely mérföldkő az olasz fegyvermárkák magyarországi történetében.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!
Albert Attila hangsúlyozta: az, hogy árulják a fegyvereket csak az egyik színfoltja ennek, sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy hivatalos szervize is, fegyverműhelye is a FROMMER Fegyverbolt a BENELLI-nek. Az olasz cég jóvoltából, ahogy a FRANCHI esetében, úgy a BENELLI-nél is olyan gyári támogatást biztosít a Beretta Holding, hogy a sok évtizede használatban lévő puskákhoz is küldenek a budapesti műhelybe alkatrészt és úgy tudják megjavítani, alkatrészt cserélni, hogy a fegyver nem hagyja el az országot.

Trófeák nélkül nincs FeHoVa. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
A FROMMER Fegyverbolt legnagyobb sikere kétségtelen a BENELLI 2025-ös érkezése, de hangtompítók, távcsövek, hatalmas lőszerkínálat és még az olasz képviselet anyanyelvi munkatársai is a helyszínen vannak, ami rendkívül megtisztelő – foglalta össze Albert Attila, a FROMMER Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója, a 212-es standon.
Rendelj otthonról, kényelmesen és mi elpostázzuk neked! Kattints a képre!
A Hortobágyi Madárkórházat hol másutt, mint a solymászok mellett fedeztük fel, akik még mindig a 25 éves jubileumukat ünneplik. Megjegyezzük, joggal, hiszen az elmúlt negyedévszázadban mintegy 25 000 madarat adtak vissza a természetnek – nyilatkozta az Agro Jager Newsnak Dr. Déri János állatorvos, az alapítvány elnöke.

Dr. Déri János madármentő specialista, állatorvos, vadász, a Hortobágyi Madárkórház igazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Hozzátette, hogy Magyarországon 91 telephellyel és 300 önkéntessel dolgoznak, ami nemcsak az ország, hanem a Kárpát-medence legnagyobb madármentő alapítványa is. Dr. Déri János arról tájékoztatta lapunkat, hogy pár napja Eszéken tartott előadást egy réti sas konferencián, amelynek előadását most megismétlik a FEHOVA keretein belül, így aki a nagyszínpadon jár 10 órakor és 12 óra 30 perckor azok találkozhatnak a madármentő specialistával.

Budapest. FeHoVa. Fiatalok. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Az Agro Jagernek leszögezte, hogy az elmúlt években nagy eredményeket tudhat maga mögött a Madárkórház, de fontos, hogy a madármentésben a legfontosabb partnerek a vadászok és a horgászok, akik nap, mint nap a természetben járnak. A szakszerű és gyors madármentés első ütemében ők állnak és rajtuk múlik, milyen állapotban kerül az állatorvos asztalára egy-egy madár. Kézenfekvő tehát, hogy minden Fegyver-, vadász és horgász kiállításon itt vagyunk, előadásokat tartunk és találkozunk mindazokkal akik támogatják ezt a madármentő munkát – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Déri János.

A vérebes utánkeresők nélkül nincs nagyvadvadászat. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
A vadászok mellett, ahogyan az ágazati miniszter kiemelte, napjainkban mintegy 1 millió fő váltott horgászjegyet s megnéztük mi is zajlik a damilosok világában? Horgászbotok, már-már horgászboterdők, csalianyagok, látványos medencék, bemutatók és rengeteg gyermek, fiatal, akik szüleikkel együtt keresték fel a legújabb termékeket felsorakoztató standokat.
Lapunk főszerkesztője, Dr. Szilágyi Gergely, a Webfishing Center standján találkozott Mester Évával és Móri István tulajdonsokkal, akik széles termék palettával érkeztek a kiállításra. A Guttermuth család elismerően nyilatkozott a cégről, hiszen sem az édesapa, sem az édesanyja nem tud horgászni, ellenben az üzlet ajánlásával, a gyermekeik megismerkedhettek egy nyári horgász táborral, amely ma már a család életének szerves része lett.

Az érdeklődők a pergetés világába is betekinthettek a Webfishing Center standjánál. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
A horgászbolt ugyanis nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyermekekkel is foglalkozzon, akik ugyan egyelőre a szüleikkel érkeznek, de hamarosan már egyedül is látogatni fogják az üzletet. A táborokkal nemcsak horgászni tanulnak, hanem a természettel való viszonyuk is formálódik, fókuszban a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel – meséltek az Agro Jager Newsnak.

A FROMMER Fegyverbolt neve összeforrt az olasz fegyvermárkákkal. Ma már a BENELLI és a FRANCHI szerelmesei egy helyen vásárolhatják meg és javítatthatják meg az olasz fegyveripar remekeit. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Minden FeHoVa egy kicsit más, minden FeHoVán találkozhatunk egy-egy újdonsággal, ahogy 2025-től a koronglövészettől volt hangos a kiállítás. Megszokhattuk a kutyákat, a solymászokat, velünk vannak már az íjászok is és mondhatjuk, hogy az agarászattal kerek lett a magyar vadgazdálkodás is. Miközben egyes jogszabályok enyhülnek, addig feszesebbre húzva lassan finomhangolásra kerül a vadászati ágazat is. Ám fontos, hogy a jogszabályok kedvező lehetőségeit nem ki, hanem minden napi életük könnyítésére használjuk és élvezzük ki azoknak minden kedvező lehetőségét. Járjunk többet dúvadozni, lessük, járjuk az erdőt, mert ma már olyan technika birtokában lehetünk, amellyel igazán belelátunk az éjszakába. Érkeznek a drónok, egyre jobban felmérhetjük környezetünket és annak állapotát. A lehetőségeinket már nem a pénztárcáink határozzák meg, hanem a döntéseink. Szabadságfoka talán soha eleddig nem volt akkora a vadászatnak, amelyet ma élünk meg és még nem is beszéltünk arról, hogy 2025. októberére ígérték az elektronikus beírókönyv bevezetését.

Magyar íjászok a 31. FeHoVán. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely / Agro Jager
Dr. Semjén Zsolt szavaival élve, a lehetőség adott, megteremtette a kormány azokat a jogi eszközöket, amellyel jogszerűen vadászhatunk, jogszerűen átadhatjuk a fegyvereinket, jogszerűen járhatjuk az erdőket, a mezőket. Aki ennek ellenére bajba kerül, azon nem tudunk segíteni.
Talán erről szólt leginkább a 2025-ös és szól még két napon keresztül február 9-ig a 31. FeHoVa. Élni jogainkkal, de nem visszaélni azokkal…
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképzete: Dr. Szilágyi Gergely PhD, főszerkesztő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Március végén tavaszi rókavakcinázás indul
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.

Fotó: NÉBIH
Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Rituper Balázs, a lábodi vadászterület fővadászának beszámolója az illegális agancsozás visszaszorításáról:
Összefogás az illegális agancsozás ellen – a rendőri jelenlét Lábodon is sikeres 🦌. Rituper Balázs, a Lábodi vadászterület fővadásza számol be az eddigi tapasztalatokról:

Fotó: SEFAG Zrt.
„Egyértelmű, hogy a fokozott ellenőrzésnek komoly visszatartó ereje van. A tavalyi évben kezdtünk intenzíven foglalkozni a kérdéssel, és azóta a Barcsi, valamint a Nagyatádi Rendőrkapitányság kiemelt partnerünk ebben a munkában. Február elseje óta a rendőrség minden nap biztosít kollégát szakszemélyzetünk mellé.
Minden kollégának kiemelt feladata, hogy a saját területét vigyázza. Adott napon egy-egy kollégával Lábod északi és déli részén is kint tartózkodik egy-egy rendőri egység, hogy ellenőrzéseket végezzen. Ennek köszönhetően bármilyen tettenérés esetén 20 percen belül intézkedni tudunk a vadászterület teljes egészén.

Fotó: SEFAG Zrt.
Az ellenőrzések pirkadattól napnyugtáig tartanak. Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak a reggeli és a délelőtti órákban kell tartaniuk az ellenőrzésektől, de a délutáni jelenlétünk is folyamatos. Az eredmények magukért beszélnek, tavaly 10, idén eddig 5 sikeres elfogás történt. Minden esetben feljelentést tettünk az erdőlátogatási korlátozás megszegése miatt, illetve ahol a helyzet megkívánta, lopás vétsége miatt.
Utóbbi elfogás március első hetében történt, a területellenőrzés során egy korábbról ismert agancsozó autóját fedeztük fel a vadászterület egy pontján, ezután a 68-as úton egy 20 egyedet számláló szarvasrudli szaladt át a 68-as főútvonalon délelőtt 10:30 körül. Kollégáinkkal összefogva megfigyeltük az adott terület különböző pontjait, lesben állva. Az akció közben folymatosan kommunikáltunk, így mindig tudtuk, hogy merre járnak az illetéktelenek. Déli 12 óra előtt sikerült tetten érni őket egy erdőterületen, ketten voltak. Hat – fejenként 3-3 – darab gímszarvas agancs volt náluk. Az agancsok össztömege meghaladta a 12 kilogrammot. Mindkettejük lopás vétsége miatt felel majd a bíróságon. Bűncselekményt követtek el, hiszen az eltulajdonított agancsok értéke fejenként meghaladta az 50.000 Ft-ot. A barcsi rendőr kollégák az elfogás után 5 perccel már a helyszínen voltak. Megtörtént a tettesek igazoltatása, majd mindkettejüknél a házkutatás is.”
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Közös járőrözések indultak a Rétközben a ragadozómadár-mérgezések visszaszorításáért
Fokozott ellenőrzések indultak a Rétközben a visszatérő ragadozómadár-mérgezések miatt.
Fokozott ellenőrzések indultak a Rétközben a visszatérő ragadozómadár-mérgezések miatt. A Balsa, Gávavencsellő, Timár és Rakamaz térségére kiterjedő közös járőrözéseket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) Természetvédelmi Őrszolgálata, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság és az Ibrányi Rendőrőrs indította el. Az első, sajtónyilvános akciót 2026. március 3-án tartották.

Az első közös szolgálat március 3-án Balsa mellett
2022 óta az említett települések környezetében 27 mérgezés miatt elpusztult állat került elő. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy legalább 12 fokozottan védett sas (hat parlagi sas és hat rétisas) pusztult el mérgezés miatt, de más védett ragadozó madarak, így öt egerészölyv és egy barna rétihéja is az illegális cselekedet áldozatává váltak Balsa, Gávavencsellő, Timár és Rakamaz települések térségében.
A tavaszi időszak kiemelten érzékeny a mérgezések szempontjából. Ez összefügg a ragadozók és az apróvadfajok szaporodási ciklusával, valamint a ragadozógyérítések fő időszakával is. A megelőzés ezért ebben az időszakban különösen fontos. Az idei évben a HNPI természetvédelmi őrszolgálata és az Ibrányi Rendőrőrs járőrei közös ellenőrzéseket indítottak az MME kutyás egységével a mérgezések megelőzése és az elkövetők felderítése érdekében. Az első ilyen ellenőrzésre március 3-án kedd reggel került sor, amely sajtónyilvános esemény volt, így a média képviselői is betekintést nyerhettek a közös munka részleteibe és a méreg- és tetemkereső kutyás egység napi munkájába. A kezdeményezés azonban nem egyszeri akció: a következő hetekben további közös ellenőrzésekre lehet számítani a térségben.

Gávavencsellőn egy korábbi esetnél a bizonyítékok begyűjtése
A cél egyértelmű: megóvni hazánk kiemelkedő természeti értékeit, és üzenetet küldeni arról, hogy a védett állatok ellen elkövetett bűncselekmények nem maradnak következmények nélkül. A közeljövőben az ország más területein is fokozott ellenőrzésekre lehet számítani.
A fent említett térségben, a korábbi eseteknél a toxikológiai vizsgálatok az elpusztult madarak szervezetében nagy mennyiségű, Magyarországon régóta betiltott növényvédőszer-hatóanyagot, karbofuránt mutattak ki. A rendkívül mérgező szer mezőgazdasági felhasználása 2006 óta tilos, 2008 óta pedig már a birtoklása is bűncselekménynek számít. A korábbi években nem sikerült azonosítani a mérgezések forrását, azonban a tavalyi évben a keresőkutyák segítségével már méreganyaggal kezelt házi baromfi csalétkeket is sikerült felderíteni. Hazánkban nem jellemző, hogy ugyanazon a területen évről évre ismétlődjenek a védett állatok elleni mérgezések, ezért az eset egyértelműen tudatos és visszatérő bűncselekményre utal. Az elkövető(k) láthatóan nem riadnak vissza a felelősségre vonástól, ami indokolttá teszi a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek szorosabb együttműködését.
Az MME 2013 óta működteti méreg- és tetemkereső kutyás egységét, amelynek elsődleges feladata a védett madárfajok ellen elkövetett bűncselekmények terepi helyszínelése országszerte a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatával együttműködésben. A speciálisan képzett kutyák eddig több mint 1100 mérgezett állatot és csalétket találtak meg, kulcsszerepet játszva többek között a fokozottan védett parlagi sas és a kerecsensólyom kárpát-medencei állományának védelmében. Az MME kutyás egysége a kezdetek óta szoros és hatékony együttműködésben dolgozik az Országos Rendőr Főkapitánysággal a munkakutyák kiképzésével és vizsgáztatásával kapcsolatban, valamint segíti a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát is az országos jelentőségű madármérgezési ügyek felderítése kapcsán.

A fokozottan védett sasok mérgezése rendszeresen megtörténik a térségben
Az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége 2023 és 2028 között az Európai Unió és a magyar állam támogatásával a LIFE SakerRoads projekt (LIFE-2021-SAP-NAT-NATURE-101074704) keretében dolgozik a ragadozó madarak ellen elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131









































































































































































































































































