Vadászat
Agrárminisztérium: világ színvonalú a magyar vadgazdálkodás – FeHova – 2025
A vadászat nem csupán egyidős az emberiséggel, hanem a természet védelmének és fenntartásának kulcsfontosságú eszköze – közölte Nagy István agrárminiszter a 31. Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállítás (FeHoVa) megnyitóján. Hozzátette, a teremtett világ védelme ránk, emberekre van bízva, felelősek vagyunk a biológiai sokféleség megőrzéséért.

Solymászok a 31. FeHoVa kiállítás megnyitóján. Fotó: Pelsőczy Csaba
Ennek eszközét nemcsak a veszélyeztetett fajok védelme, hanem a jól működő és fenntartható hazai vadgazdálkodás is jelenti, amely Európa és a világ legszűkebb élvonalába tartozik.
A rendezvény megnyitóján a tárcavezető köszönetet mondott a vadgazdálkodási szakembereknek, akik tevékenységükkel sokat tesznek teremtett világunk minőségének és egyensúlyának megőrzéséért. Erre a munkára azért is van nagy szükség, mert az emberek eltávolodtak a természettől – tette hozzá.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!
A tárcavezető elmondta, a 2023/24-es vadgazdálkodási évben 1449 vadászterületen 343 ezer nagyvadat hasznosítottak, mezei nyúlból és fácánból pedig összesen 562 ezer példányt – emelte ki a tárcavezető.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hozzátette, a vadgazdálkodás pénzügyi mérlege a korábbi években bár nehézségekkel nézett szembe, ennek ellenére pozitív maradt, és 3,7 milliárd forinttal zárt.
Nagy István kitért arra is, hogy a horgászat továbbra is az egyik legkedveltebb szabadidős tevékenység, ezért nem meglepő, hogy 2023-ban a regisztrált horgászok száma meghaladta az 1 millió főt. Ez a szám is tükrözi, hogy a felelős halgazdálkodási modell működik.
A miniszter hangsúlyozta, 2014-től 2022-ig több mint 43 700 hektárra igényeltek sikeresen erdőtelepítési támogatást a Vidékfejlesztési Programban, ezáltal csaknem 32 ezer hektárnyi erdő jött létre. Az Újszülöttek Erdeje Program ugyancsak sikeres, 2020 óta mintegy 1700 hektár új erdőt telepítettek. Kifejtette, a jövőben bővülni fognak ezek a lehetőségek, az EU Közös Agrárpolitika magyar stratégiai tervének köszönhetően 2027-ig 310 milliárd forintos keretet biztosítunk a hazai erdőkre. Nagy István bejelentette, hogy hamarosan megjelenik az erdészeti génmegőrzést támogató pályázati felhívás is.
Az agrárminiszter szerint az esemény kiválóan alkalmas arra, hogy a jövő generációi is megismerjék a fenntartható gazdálkodás eszmeiségét, a természetgazdálkodás fontosságát, a hagyományos vadászati módok és a vadászkultúránk sokszínűségének megőrzését.
Agrárminisztérium
Fotó: Pelsőczy Csaba
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
A Vadászkamara jelenlegi választási ciklusának stratégiai terveiről is egyeztetett a szervezet elnöksége a márciusi országos tisztújítást követő első ülésén. A tanácskozáson, amelyre a köztestület hatvani székhelyén, a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeumban került sor május 7-én, egyebek mellett a szervezet különböző projektjeinek finanszírozásáról, a megújult bizottságok és szakbizottságok tagjairól, feladatterveiről és a 2027-es Vadászkürt Európa-bajnokság magyarországi megrendezéséről is döntés született.

Fotó: OMVK
Az ülésen dr. Jámbor László elnök mindenekelőtt köszöntötte az új elnökségi ciklus első ülésén a testület tagjait. Leszögezte, hogy a vadászati érdekképviselet többévtizedes múltra tekint vissza, amely során a vadgazdálkodást, vadászatot és mindenekelőtt a vadászokat szolgáló érdekképviseleti tevékenységet helyezte az előtérbe. Ezt a munkát kívánja folytatni a Vadászkamara, amelynek során szép számmal sorakoztak kézzelfogható eredmények. Ezek közül is kiemelkedik a vadgazdálkodást segítő pályázati rendszer (korábban az Országos Vadgazdálkodási Alap, idéntől a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer) és az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program fenntartása. Ez utóbbihoz kapcsolódó hatalmas eredmény, hogy 2026-ban már minden vármegyében működni fog a programot szolgáló, megfelelő infrastruktúrával rendelkező ifjúsági központ a kamara égisze alatt.
Feladatterv 2026-2030
Az elnök emlékeztetett: a köztestület vezetése minden választás után az egész ciklusra szóló feladattervet határoz meg, így a jelenlegi, 2026-2030-as ciklusra szóló célkitűzéseket a legelsők között tárgyalja a testület. A listában szerepel egyebek mellett
- az ifjúsági program frissítése, fejlesztése,
- a hivatásos vadászi szakma jövőképének kialakítása és művelőinek segítése, megbecsültségük erősítése (érintve a szakképzést is),
- külön figyelmet érdemel a sportvadászképzés újragondolásának előmozdítása,
- nemkülönben hangsúlyos a vadászetikai előírások – a kamara Etikai Kódexének és Etikai Szabályzatának – aktualizálása,
- külön pont a feladattervben a vaddal, illetve a vadállománnyal összefüggésben felmerülő társadalmi igények kezelése.
Mindezeken túl az elmúlt években is adott vagy elindított feladatok sem szorulhatnak háttérbe: ilyen a közreműködés az ágazatot érintő jogszabályváltozásokban, az aktív kapcsolattartás a társszervezetekkel, a kényelmi szolgáltatások fejlesztése és az adminisztrációcsökkentés, vagy éppen a szervezet munkáját, eredményeit és a vadgazdálkodás, vadászat jelentőségégét bemutató kommunikációs tevékenység fenntartása.
A feladatterv teljes egészében elérhető ide kattintva.
Az elnökség döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak idei felosztásról és a kapcsolódó, területi szervezetek által benyújtott pályázatok támogatásáról is. Így az ifjúságnevelési programhoz kapcsolódó kezdeményezésekre a központi költségvetésből országosan 166,4 millió forintot fordít az érdekképviselet, a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra 77,2 millió forintot. Országos programokra – köztük a szeptember 5-én, Fejér megyében, a Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétumban rendezendő Országos Vadásznapra, a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyére és a CACT Vizsla Főversenyre – 34,5 millió forintot szán a kamara központja, szakmai kiadványokra – egy átfogó vadászati kinológiai kötetre és egy vadászati kiállításokat és emlékhelyeket bemutató könyvre – 15,5 milliót, kutatási programokra pedig 10 milliót.
A szervezet központja az Alapszabályban meghatározott bizottságokat is működtet. Ezek elnökeit és (néhány Alapszabályban rögzített esetben) tagjait a márciusi Küldöttközgyűlés választotta meg. Azonban a Jogi, a Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális, valamint a Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság tagjairól – az ő felkérésükről – az elnökség hoz döntést. Emellett szakbizottságokat is létrehozhat, illetve – a tagok újbóli felkérését követően – tarthat fenn az országos tisztújítás után. A jelenlegi ciklusban így Fegyverügyi és Vadászlövész, Kinológiai, Oktatási, valamint Természetvédelmi Szakbizottság segítheti az Elnökség munkáját, amely egyúttal a testületek feladat- és költségtervéről is szavazott. Dr. Jámbor László elnök hangsúlyozta: a korábbiaknál komolyabb szerepet szán ezen javaslattevő, véleményező és szaktanácsadó grémiumoknak a következő években. (A személyi összetételről honlapunkon olvashat.)
Az egyeztetésen döntés született arról is, hogy 2027 őszén hazánk rendezi meg a Vadászkürt Európa-bajnokságot. Erre kétévente kerül sor, és a jövő évi lesz az ötödik. Hazánk szerepvállalását – amelyet tavaly a Vadászati Kulturális Egyesület kezdeményezett – az is indokolttá teszi, hogy a Magyarországot képviselő Vadászkamara Kürtegyüttes eddig háromszor nyerte meg az EB-t. A grandiózus eseményhez, amely mintegy 400 ember részvételével zajlik, a Vadászkamara biztosíthatja a szervezési és infrastrukturális hátteret (a lebonyolítás művészi feladata a külföldi versenyirodára tartozik).
Az „Egyebek” napirendi pont keretében többen jelezték, hogy az idén indult új, az Országos Vadgazdálkodási Alapot váltó, immár vármegyei szinten bonyolított Vadgazdálkodási Pályázati Rendszerrel kapcsolatban igen pozitívak a visszajelzések a vadászatra jogosultak részéről. Ezzel együtt az első pályázati év zárultával a köztestület területi szervezeteinek okvetlenül egyeztetniük kell a tapasztalataikat, és szükség esetén finomhangolni a rendszert.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Jól teljesítettek a VAV vizsgán a kutyák és vezetőik
A Veszprém vármegyei Vadászkamara utánkeresés VAV vizsgát tartott május 9-én Dabronyban.
A Veszprém vármegyei Vadászkamara utánkeresés VAV vizsgát tartott május 9-én Dabronyban.
A csapafektetést kora reggel a vadászházhoz közeli erdőben a bírók végezték el, a mesterséges vércsapa kialakítása a VAV-szabályzatban előírtak szerint történt. A csapák egymástól több mint 100 méterre kerültek kialakításra azért, hogy ne befolyásolja a kutyák munkáját a szomszédos vércsapa.

Fotó: OMVK
A versenyzők a regisztráció és adategyeztetés után a vadászház udvarában kaptak eligazítást, majd pedig közösen kimentünk a dabronyi erdőbe, ahol a vizsga zajlott. Először a fegyelmi gyakorlatok következtek: láb mellett követés, elfektetés, viselkedés lövésre. Utána egyesével indultak a kutyák és vezetőik a sorszámuk szerinti vércsapán. Itt jelezni kellett a rálövés helyét, ezt követően indult a vezetékmunka. A vércsapán több helyen, mesterségesen alakítottak ki a bírók sebágyat, melyet a kutyának és vezetőjének jelezni kellett. A vezeték munkát nehezítették a vércsapán alkalmazott ,,törések”, ami azt jelentette, hogy az egyenes vonaltól eltérő szögben folytatódott a vércsapa, ezzel imitálva a sebzett vad viselkedését. A vizsgán több fajta képviseltette magát, volt tacskókopó, szálkásszőrű tacskó és véreb is. Természetesen mindegyik fajta egészen máshogy keresett, míg a tacskók vehemensebben, a tacskókopó és a véreb megfontoltabban végezte a munkáját. Érdekes volt látni mennyire más karakter volt minden kutya. A végeredmény viszont dicséretes volt, hiszen minden kutya megtalálta a ,,lőtt vadat” így felkerült a töret a kutya nyakörvére és a vezető kalapjára egyaránt.

Fotó: OMVK
A vizsga végén a bírók elvégezték a kiértékelést, megtörtént a pontok összesítése, melynek alapján valamennyi kutya eredményes utánkeresés VAV vizsgát tett. Maróti Béla vezetőbíró ismertette az elért pontszámokat és egyesével értékelte a kutyák és vezetőik munkáját. Ahol kellett, kritikát is megfogalmazott, de minden esetben segítő szándékkal, hogy a kutya munkáján a későbbiekben tovább lehessen javítani. Köszönjük a Marcal-Bitvaközi Vadásztársaságnak, Pap Gyula elnök úrnak, hogy biztosították a vizsga lebonyolításához a helyszínt. Köszönet Bedő Gábor fővadásznak a szervezésért, Maróti Béla és Varga Sándor VAV bíróknak a munkájáért, köszönet Szentesi Józsefnek a vizsga lebonyolításában vállalt szerepéért.
Forrás: Takács András titkár – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Észak-Rajna–Vesztfália: az új ASP-fertőzések miatt kibővítették a korlátozási övezeteket Grissenbach térségében
Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Dél-Észak-Rajna–Vesztfáliában.
Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Dél-Észak-Rajna–Vesztfáliában. Több új, vaddisznóknál kimutatott ASP-eset után az észak-rajna–vesztfáliai mezőgazdasági minisztérium elrendelte az I-es és II-es korlátozási zónák kiterjesztését a Siegen-Wittgenstein, Olpe és Hochsauerland járásokban.

Az újonnan azonosított afrikai sertéspestis-esetek miatt kibővítik a korlátozási övezeteket Észak-Rajna–Vesztfáliában. Fotó: Wild und Hund
Az intézkedés előzménye, hogy a május elsejei hosszú hétvégén Netphen-Grissenbach közelében egy elhullott vaddisznót találtak, amelynél pozitív lett az ASP-vizsgálat. A Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium most arról számolt be, hogy csütörtökön (május 7-én) további három elhullott vaddisznót is találtak Grissenbach térségében. Az arnsbergi Westfaleni Vegyi és Állategészségügyi Vizsgálóhivatal (CVUA) ezeknél a tetemeknél is megerősítette az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Intenzív tetemkeresés Siegen-Wittgenstein térségében
A Grissenbach környéki területen jelenleg intenzív keresést folytatnak további elhullott vaddisznók után. A cél az, hogy a járvány további terjedését minél korábban megakadályozzák.
A hatóságok nyomatékosan kérik a kirándulókat, vadászokat és erdőlátogatókat, hogy a megtalált elhullott vaddisznókhoz semmiképpen ne nyúljanak hozzá, hanem haladéktalanul értesítsék az illetékes járási állategészségügyi hivatalt. Az állatok begyűjtését kizárólag speciálisan képzett szakemberek végezhetik.
Forrás: Wild und Hund
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131











