Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!

Ingyenes belső parkolóval fogadta, már a megnyitó napján, a 32. FEHOVA a vendégeket. Ez az a kezdeményezés, amellyel elsőként találkozik az, aki úgy határoz, hogy Budapestre látogat. Az átlagosnál udvariasabb és segítőkészebb biztonsági szolgálat, valamint az előre váltott jegyek lehetővé tették, hogy gyorsan bejuthassunk a vásártérre.

Dr. Szilágyi Gergely PhD, az Agro Jager News tulajdonos-főszerkesztője ritkán szerepel lapunk hasábjain, de most a korán érkező vendéget sikerült lencsevégre kapnunk. Fotó: Agro Jager

Fegyverek, felszerelések, külföldi vadászati ajánlatok és a nemzetközi kutyakiállítás mellett már a megnyitó napja is a bejelentésektől volt hangos.

Elektronikus beírókönyv és vadgazdálkodási újítások

Kétségtelen, hogy a sok újítás közül talán az elektronikus beírókönyv az, amely a leginkább átláthatóbbá teszi a magyar vadgazdálkodást, mind a társaságon belül, mind a felügyeleti szervek számára. Március 31-től ugyanis útjára indul az állami program, amelyhez önkéntesen és ingyenesen lehet csatlakozni.

Ahogy Dr. Kovács Zoltán államtitkár a minap: a vadásztársadalomnak meg kell újulnia és érkezik az elektronikus beírókönyv, ami nagy változásokat, letisztult, átlátható, ellenőrizhető vadászatokat ígér. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Ezzel a jogalkotó és a szakminisztérium egyszer és mindenkorra véget vet azoknak a helyzeteknek, amikor nincs a helyén a beírókönyv, vagy elhangzik a jól ismert mondat: „hívj fel, majd beírlak”. A különféle házi, vadásztársasági szokásjogok, amelyek sokszor felülírták a jogszabályokat, ma már lassan eltűnnek.

Újra találkoztunk Dimitrije Sturdza herceggel. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

– Ma már aludhat a vadőr a beírókönyvvel nyugodtan – nevetett egy jóhumorú vadász a tömegben.

Szakmai programok és előadások

A nagyszínpad mellett idén egy kisebb színpadot is felállítottak, ahol szombatig bezáróan szakmai programok várták az érdeklődőket. Pénteken például tájékozódhattunk a városi vadászatról, megtudhattuk, miért nem pontosak mindig a távcsövek, és bepillantást nyerhettünk a sakálvadászat fortélyaiba is.

Szakmai program a kisszínpadon. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

FROMMER Vadászbolt és Benelli újdonságok

A kiállítás egyik legérdekesebb színfoltja a FROMMER Vadászbolt standján várta a látogatókat, a 309-es standon. Itt Albert Jutka ügyvezető és Dr. Albert Attila kereskedelmi igazgató fogadta a vendégeket, akik kiemelték: a világ legkönnyebb golyós puskáját is kézbe lehet venni.

A FROMMER standján Albert Jutka ügyvezető várta az érdeklődőket. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

A Benelli Lupo Alfa 2,6 kilogrammos súlyával a világ egyik legérdekesebb fegyvere. Különlegességét az adja, hogy az agyazása egy madárcsontozatot imitál, amelyet a legújabb anyagok keverékéből terveztek meg, és 3D-technológiával került a piacra. A Benelli mindössze 1000 darabot gyártott ebből a típusból, amely az IWA után kizárólag a FROMMER-nél volt elérhető.

Dr. Albert Attila elmondta, hogy már az első napon több darab is gazdára talált, és óriási az érdeklődés a .308-as kaliberű puska iránt.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Albert Jutka, a FROMMER Fegyverbolt ügyvezetője, Dr. Albert Attila, a FROMMER Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója, és Dr. Szilágyi Gergely PhD, az Agro Jager News tulajdonos-főszerkesztője. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

FEHOVA-akció a FROMMER-nél

A Frommer minden évben különleges ajánlatokkal várja a vadászokat. Idén, 2026-ban, a 32. FEHOVÁ-n a Franchi Momentum Grey .308-as fegyver 299 000 forintos áron volt megvásárolható.

A FROMMER standján: balról Dr. Albert Attila, a cég kereskedelmi igazgatója, ALbert Jutka ügyvezető, jómagam és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Dr. Albert Attila hangsúlyozta: a Franchi a Benelli Holding leányvállalataként továbbra is kiváló minőséget képvisel a piacon.

A Benelli Lupo Alfájával Dr. Albert Attila, a FROMMER kereskedelmi igazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Az első kézből származó olasz import kiegészítők széles választéka szintén elérhető volt a standon. Choke-ok, lőszertartozékok és minden, ami a vadászathoz, a célövészethez vagy a sportlövészethez szükséges, megtalálható volt itt.

Ifj. Nagy Károly, az Egererdő Zrt. munkatársa a világ legkönnyebb golyós fegyverével, a Benelli Lupo Alfával a 32. FEHOVA kiállításon. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Aki arra járt, az a legújabb fegyverkatalógusból is kérhetett. Mi ottjártunkkor Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével is találkoztunk.

Afrikai vadászat és Bayly Sippel Safari

Nincs olyan év, hogy ne állna meg az ember legalább egy afrikai stand előtt. A Dél-afrikai Köztársaságról rendszeresen beszámolunk olvasóink élményei alapján: pazar vadászatokról, különleges tájakról és több ezer éves barlangrajzokról is hallhattunk.

Bayly Sippel Safari magyar nyelvű poszterral, német gyökerekkel, a magyar vadászati szokásokhoz hasonló vadászati kultúrával várja az érdeklődőket. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

A szívünkhöz talán a Bayly Sippel Safari állt a legközelebb. Nemcsak Dél-Afrika legjobb vadászterületeihez biztosítanak hozzáférést, hanem német gyökerű hagyományaik révén olyan szemléletet képviselnek, amely közel áll a magyar vadászok gondolkodásához is. Magyar szó is felcsendül, barátságos vendéglátás fogadja az érdeklődőket.

Érezhető, hogy a nagyöbű fegyverekhez szokott látogatók pontosan tudják, mit jelent az „afrikai íz”. Amikor a sebzett kafferről esik szó, az arcokra komoly kifejezés ül ki, és elhangzik a lényeg: lőni lehet, de csak nagyon pontosan. Ilyet odaát még az ellenségének sem kíván senki.

A részletekért kattints a képre!

A horgászat, a gasztronómia, a vendéglátás és a profi szervezés már derűsebb hangulatot teremt. Számos díj és elismerés fémjelzi a munkájukat – nem volt könnyű továbbindulni a 204G standtól.

Egy csipet Afrika, amit a Bayly Sippel Safari hozott el Budapestre. Csak óvatosan!

Egyre több család gyerekekkel együtt látogat ki a kiállításra. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Horgászat és természetvédelem

Átnéztünk a horgászokhoz is. Ha van valami, ami összeköti ezt a két hobbit, az a természet szeretete és a vadászat. A kormorán riasztása és gyérítése továbbra is a vadászokra és halőrökre hárul, hiszen jogi okokból nem került be a vadászható fajok közé.

Hihetetlen, hogy csak hazánkban egy millióan hódolnak a horgászatnak. A képen Trencsényi Zoltán egyetemi hallgató tájékozódik a legújabb botokról! Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Botok, csalik, felszerelések és megszámlálhatatlan újdonság várta az érdeklődőket. Egyes etetőanyagok már olyan illatosak voltak, hogy akadt, aki tréfásan meg is kóstolta volna. Érdemes megjegyezni: hasonló anyagok ma már a vadtakarmányok között is megjelennek.

Kutyakiállítás és vadászkutyák

Szombaton a tacskók, foxik és agarak mérik össze tudásukat a világkiállításon. A négy nap alatt mintegy 6000 kutya fordul meg a rendezvényen. Bár sok kutya ma már elsősorban társállat, e három faj továbbra is meghatározó szerepet tölt be a vadászatban és a vadgazdálkodásban. Aki új vadásztárson gondolkodik, annak kihagyhatatlan a kutyás pavilon.

Egy bajnok ír farkaskutya Oroszországból. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Hortobágyi Madárkórház és madárvédelem

A természetvédelem és a madárvédelem is hangsúlyos szerepet kapott. Hazánk emblematikus intézménye, a Hortobágyi Madárkórház, évről évre egyre nagyobb feladatot vállal. Dr. Déri János igazgató, állatorvos elmondta: hetven állomásával ma már nemcsak Magyarországon, hanem Európában is meghatározó szervezetté váltak.

Balról Dr. Déri János a Hortobágyi Madárkórház igazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Hortobágyi központjukban nap mint nap nyomon követhető a mentőmunka, a gyógyítás és a repatriálás folyamata. Bár a helyszín nincs közel, a FEHOVA standján keresztül most bárki bepillantást nyerhetett a munkájukba.

– tájékoztatta lapunkat Dr. Déri János, a kórház igazgatója.

Képriport

S ahogy megígértük: most beszéljenek a képek..

Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
tulajdonos-lapigazgató
Fényképezte:
Dr. Szilágyi Gergely PhD
tulajdonos-főszerkesztő

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Február 5-én megnyitotta kapuit a 32. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás, amelyet Dr. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója nyitott meg. A ma, már a Kárpát-medencében is rangos találkozót Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese nyitotta meg. Nemzetközi vonatkozásban, hivatalosan, Szlovákia vett részt a rendezvényen, akit Stefan Engel, a szlovák turizmusért és sportért felelős államtitkár képviselt, de találkoztunk több szerbiai vendéggel is.

Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Ganczer Gábor vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a Hungexpo Zrt. több, mint három évtizede a vadászok és horgászok találkozója. Kiemelte, hogy mellettük a kutyás, a kutyatenyésztő vonal is egyre jobban erősödik, hiszen tacskó- és foxterrier-vonatkozásban 2026-ban a világ összes országa meghívást kapott.  Szombaton ezért kifejezetten érdemes a kutyás pavilont is meglátogatni, nyitott szemmel járni, hiszen – reményei szerint – világgyőztes vadászkutyakenneleket és kutyákat is meg lehet tekinteni.

Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Dr. Semjén Zsolt köszöntője után kiemelte, hogy minden, a vadgazdálkodással kapcsolatos javaslat, törvénymódosítás és jogszabályváltoztatás előtt kikérik az összes létező szakmai szervezet véleményét. Hangsúlyozta, hogy a 20 éves ütemterv és a 3000 hektáros vadászterület megkerülhetetlen sarokpontja az ágazat stabil, kiszámítható és tervezhető működésének.

Luzsi József és Galamb Gábor. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Hozzátette, hogy a solymászat, az agarászat, az íjászat és az elöltöltő fegyverek előtt is megnyíltak a kapuk, és látható, hogy a szervezetek éltek is ezekkel a lehetőségekkel. Bővült és szélesedett a vadászati lehetőség, amellyel együtt vadászati örökségünk és kultúránk ápolása is élő maradhatott.

Bálint Zoltán (balról a második), az Öttömösi Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere és a barátai a 32. FEHOVA kiállításon. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Az aszálykérdés kapcsán leszögezte, hogy a probléma nem ágazatonként jelentkezik, hanem a teljes agrárszektort sújtja. Olyan kihívásokkal kell megküzdenie a szakmának, mint az afrikai sertéspestis, amelynek kapcsán kiemelte, hogy sikerült a vaddisznóállományt 40%-ra csökkenteni.

A részletekért kattints a képre!

Az elmúlt időszakban tovább tetézte a bajt a ragadós száj- és körömfájás megjelenése, amelyre az állategészségügynek összehangoltan kellett reagálnia.

Díszvendégek a 32. FEHOVA kiállításon. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

A nehézségek folytatódtak: a mezei nyúl állományára egyre nagyobb veszélyt jelent a mixomatózis, miközben az őzpusztulás okait is folyamatosan kutatják. Súlyos kihívások ezek, amelyekre válaszokat kell adni a szakmának.

A FEHOVA-ra  a sajtó nagy érdeklődéssel érkezett , a bejutás gördülékeny idén is. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Az ágazat jelenlegi eredménye elérte a 3 milliárd forintot, miközben 71 ezer vadász vált vadászjegyet a hónap végéig. A külföldi engedélyekkel együtt mintegy 100 ezer hazai és vendégvadász által megváltott jegyekből és az önrészből a kamara mintegy 4,5 milliárd forinttal gazdálkodhat, amely jelentős bázissá vált a Vadgazdálkodási Alap számára. Ez a forrás közvetve a természetvédelemre is kihat, hiszen az élőhely-fejlesztés komplex hatása megkerülhetetlen.

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!

Március 31-én elindul az elektronikus beírókönyv, amelyhez állami, ingyenes és önkéntes alapon lehet csatlakozni. Ez számos problémára kínál megoldást, és átláthatóbbá teszi a vadgazdálkodás gyakorlatát.

Szentpéteri Sándor helyettes-államtitkár, Zámbó Péter államtitkár és Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, a MOHOSZ elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Dr. Nagy István, Magyarország agrárminisztere kiemelte, hogy a ragályos és fertőző állatbetegségek korát éljük, miközben egyre több invazív fajjal kell felvennie a szakmának a versenyt. Egy év alatt mintegy 72 800 trófeát bíráltattak le, amelyek 56%-a őz, 31%-a pedig gímszarvas volt. A súlyos aszály és az alföldi őzpusztulás továbbra is a szaktárca fókuszában áll.

Nagy István agrárminiszter a 32. FEHOVA színpadán. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

A trófeabírálatra ma már egyes vadfajok esetében 90 nap áll rendelkezésre. A belterületen, tanyákon és ipari parkokban jelentkező vadgazdálkodási problémák esetében a polgármesterek hozhatnak döntést. A belterületi vadászatokhoz már nem szükséges rendőrségi engedély, de az illetékes hatóságok tájékoztatása továbbra is kötelező.

Dr. Kun Edit a FEHOVA konferansziéja 2026-ban is. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Rendezni kívánják a hivatásos vadászok lődíját, a szelektív vadbefogó hálók alkalmazását, az éjszaka is vadászható fajok listáját, valamint az elektronikus vadhívó eszközök használatának lehetőségeit is vizsgálják.

Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációjáért felelős államtitkára. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációjáért felelős államtitkára kiemelte: meg kell újulnia a vadásztársadalomnak. Az országos vadásznap október elejére került, amely véleménye szerint kedvező időponttá vált. Terítéken van a FEHOVA megújítása is, amelyről már egyeztettek Ganczer Gábor vezérigazgatóval és Jámbor Lászlóval. Mind időpontjában, mind tartalmában, mind innovációban változás várható.

Dr. Philipp Harmer, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Dr. Philipp Harmer, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke hangsúlyozta, hogy a FEHOVA az egyik kedvenc kiállítása. Kiemelte, hogy Budapesten otthon érzi magát, és példaértékűnek tartja a magyar vadgazdálkodás és természetvédelem együttműködését. Látható, hogy Angliában lejjebb és lejjebb kerül a vadászat, miközben Hollandiában már csak öt vadfajra lehet vadászni. Magyaroszágon a vadgzdálkodás és a természetvédelem közös feladatokat határoz meg, amellyel együttes sikereket érnek el különféle fajok védelmében. Ezek megkerülhetetlen eredmények és példaértékűek Európában.

Dr. Semjén Zsolttól vehette át kitüntetését gróf Dimitrije Sturdza a román származású, moldáviai vadász. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

A hivatalos megnyitón együttműködési megállapodásokat írtak alá, amelyeket Luzsi József, Dr. Semjén Zsolt és Jámbor László szignált. Kitüntetésben részesült a román, moldáviai származású Dimitrije Sturdza gróf is.

A 32. FEHOVA kiállításon együttműködési megállapodás aláírására is sor került. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke kiemelte, hogy több mint egymillió magyar horgász számára biztosítanak aktív kikapcsolódást. Változások várhatók a következő évi FEHOVA megrendezésében is.

Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

A megnyitó zárásaként Kórózs Gábor, a MEOESZ elnöke elmondta: 200 tagszervezettel dolgoznak, mintegy 300 kutyafajtát képviselve. 2025-ben 2200 rendezvényt bonyolítottak le. Idén mintegy 6000 kutyát várnak a Hungexpo területére, és több világversenyt is rendeznek.

A vendégek között megpillantottuk Dr. Csáki-Hatalovics Gyulát (jobbról a második), a Károli Gáspár Református Egyetem kancellárját, aki Dr. Faragó Pál Szabolccsal (jobb szélen), a Károli Gáspár Református Egyetem Károli NP Kft. ügyvezető igazgatójának társaságában tekintette meg a kiállítást. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

A 32. FEHOVA nyitónapján az átlagosnál több látogató érkezett. Már délelőtt látható volt, hogy sokkal többen váltottak jegyet, és sok kisgyermekes család is megjelent. A rendezvény struktúrája az előző éveket követte, szakmai színpaddal kiegészülve, ahol csütörtöktől szombatig, délelőtt 10 és délután 15 óra között szakmai beszélgetések zajlanak.

Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
tulajdonos-lapigazgató
Fényképezte:
Dr. Szilágyi Gergely PhD
tulajdonos-főszerkesztő

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Daniel Redondo-Gómez és munkatársai  2022-ben azt vizsgálták, miként reagálnak a vaddisznók a farkasok tetemeire az olaszországi Nyugati-Alpokban. Eredményeiket az Ecology and Evolution című tudományos folyóiratban közölték:

Daniel Redondo-Gómez¹ | Luca Rossi² | Mattia Cardello² | Soraya De Pasquale² | Carlos Martínez-Carrasco³ | José A. Sánchez-Zapata⁴ | Marcos Moleón¹

Absztrakt:

A predációs kockázat nagymértékben meghatározza a zsákmányállatok viselkedését. Az azonban eddig feltáratlan kérdés volt, hogy a ragadozók haláluk után is lehetnek-e ijesztőek. Ebben a tanulmányban egy zsákmányfaj, a vaddisznó (Sus scrofa) „küzdj-vagy-menekülj” reakcióit írjuk le (a) fő ragadozója, a szürke farkas (Canis lupus), valamint (b) egy olyan húsevő, a vörös róka (Vulpes vulpes) tetemeivel szemben, amely csak rendkívül ritkán ejt el vaddisznót, az olaszországi Nyugati-Alpokban.

A vaddisznók viselkedését 10 farkas- és 9 rókatetemnél rögzítettük. Nyolc „küzdj-vagy-menekülj” reakciót figyeltünk meg farkastetemeknél, míg rókatetemeknél egyet sem. Eredményeink arra utalnak, hogy a húsevők tetemei valóban lehetnek ijesztőek; az ezekkel szembeni félelemreakciók attól függenek, mely fajhoz tartozik a tetem; továbbá a tetemhez közeledő állatok elsősorban akkor félnek, amikor az viszonylag friss.

Mindez hangsúlyozza a dögök (hullák) sokrétű és összetett szerepét a „félelem tájképében”, és izgalmas ökológiai, járványtani és evolúciós kutatási irányokat nyit meg.

Kulcsszavak:
ragadozó-ellenes reakciók, Canis lupus, félelem tájképe, predációs kockázat, ragadozóelkerülés, zsákmányviselkedés

Taxonómiai besorolás:
viselkedésökológia

Bevezetés

Daniel Redondo-Gómez a Granadai Egyetem Zoológiai Tanszékének munkatársa. Fotó: Researchgate

A predációs kockázat jelentősen alakítja a zsákmányállatok tér- és időhasználatát (Valeix és mtsai., 2009). A ragadozó–zsákmány koevolúció során a zsákmányfajok védekező viselkedései finomodtak, hogy elkerüljék a ragadozókat (találkozás előtti reakciók), illetve elmeneküljenek előlük (találkozás utáni reakciók) (Mitchell, 2009).

A támadás kockázata általában magasabb azoknál az erőforrásoknál, amelyek vonzzák a ragadozókat, például a felszíni vizeknél (Owen-Smith, 2020). Az ezekhez az erőforrásokhoz és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokhoz kötődő „félelem tájképe” segítheti az állatokat a veszélyes helyzetek elkerülésében (Gaynor és mtsai., 2019; Laundré és mtsai., 2010). Azonban azok a zsákmányállatok, amelyek nem ismerik fel ezeket az erőforrásokat – vagy kénytelenek ugyanazokat az erőforrásokat használni, mint a ragadozók –, nagyobb eséllyel találkoznak ragadozókkal, és így nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

A dögök két fő módon formálják a zsákmányállatok félelem-tájképét (Moleón és Sánchez-Zapata, 2021). Egyrészt sok dögevő egyben ragadozó is (Moleón és mtsai., 2014), ami megnövekedett predációs kockázathoz vezethet a tetemek környezetében nemcsak a növényevők (Frank és mtsai., 2020), hanem az alárendelt ragadozók számára is (Atwood és Gese, 2008). Ennek hatására egyes zsákmányfajok elkerülhetik a tetemek környezetét (Cortés-Avizanda és mtsai., 2009).

Másrészt egy friss tetem – különösen egy ragadozóé – önmagában is ijesztő lehet, mivel a közeledő állatok nem lehetnek biztosak abban, hogy az állat valóban halott-e, vagy csak beteg, sérült, esetleg alszik, és bármikor ellenük fordulhat. A tudományos közösség azonban csak nemrég kezdte feltárni, hogyan reagálnak az állatok a húsevők tetemeire (pl. Gonzálvez, Martínez-Carrasco és Moleón, 2021; Gonzálvez, Martínez-Carrasco, Sánchez-Zapata és mtsai., 2021), részben valószínűleg azért, mert nehéz ilyen tetemekhez hozzájutni. Különösen az maradt szinte teljesen feltáratlan, hogy a döglött húsevők milyen mértékben keltenek félelmet.

Jelen tanulmányban egy csúcsragadozó-tetemek intenzív monitorozására épülő programnak köszönhetően elsőként írjuk le egy zsákmányfaj, a vaddisznó (Sus scrofa) „küzdj-vagy-menekülj” reakcióit (Cannon, 1915) fő ragadozója, a szürke farkas (Canis lupus) tetemeivel szemben. Vizsgálatunkban „küzdő reakciónak” tekintettük, amikor az állat megtámadja a tetemet, míg „menekülő reakciónak” azt, amikor az állat hirtelen irányt vált, és azonnal nagy távolságra elfut a tetem helyszínétől.

Anyag és módszer

2022 áprilisában megkezdtük a farkastetemek szisztematikus kameracsapdás megfigyelését a Susa-felső völgyben (Nyugati-Alpok, Olaszország). A vizsgált terület (600 km²; tengerszint feletti magasság: 600–3500 m) tipikus, száraz belső-alpesi éghajlattal jellemezhető. A helyi farkaspopuláció 1920-as évekbeli kiirtását követően (Zimen és Boitani, 1975) a farkasok az 1990-es években spontán módon újratelepültek (Bertotto és mtsai., 2020; Marucco és McIntire, 2010), és életképes, szaporodó populációt hoztak létre (Marucco és Avanzinelli, 2018).

Az utóbbi években évente több tucat farkast ütnek el közúton ezen a területen és a környező völgyekben. A begyűjtött tetemeket a Torinói Egyetem Állatorvostudományi Kara gyűjti össze boncolás és −20 °C-on történő tárolás céljából. Ezek a tetemek ritka lehetőséget biztosítanak e csúcsragadozó dögének ökológiai szerepének rendszeres vizsgálatára.

Az első megfigyelési szakaszban 10 farkastetemet (köztük egy feltételezett C. lupus × C. familiaris hibridet) helyeztünk ki a völgy különböző pontjain. Kontrollként egy középméretű ragadozó, a vörös róka (Vulpes vulpes) 9 tetemét használtuk, amely bár dögevő, felnőtt vaddisznókat csak nagyon ritkán ejt el (Balestrieri és mtsai., 2011).

Mintegy 40 napon keresztül (ezután a tetemek nagyrészt bőr-, csont- és más kemény szövetmaradványokból álltak) 10–60 másodperces videók segítségével rögzítettük a tetemekhez közeledő állatok viselkedését (mozgásérzékelés után; az egymást követő videók közötti idő: 1 perc; részletekért lásd Gonzálvez és mtsai., 2021). A felvételeket „eseményekbe” csoportosítottuk, azaz azonos fajhoz tartozó egyedek egymást követő videóit, amelyek legalább 30 perc eltéréssel készültek (Gonzálvez és mtsai., 2021).

A tetemek elhelyezésének magassága 808–1942 m között volt, az egymáshoz legközelebbi tetemek átlagos távolsága 2,1 km (tartomány: 1–5,25 km). Minden tetemet tűlevelű (főként Picea abies és Pinus sylvestris) és lombos (főként Quercus robur és Fagus sylvatica) erdőkben helyeztünk el, amelyek a farkasok fő élőhelyei a vizsgált területen. Ezekben az erdőkben a vaddisznók és más patások (gímszarvas Cervus elaphus és őz Capreolus capreolus) nagy egyedszámban fordulnak elő. A vaddisznó a farkasok gyakori zsákmánya a Nyugati-Alpokban és más közeli hegyvidéki területeken (Meriggi és mtsai., 2011; Mori és mtsai., 2017; Poulle és mtsai., 1997).

Eredmények

Összesen 26, illetve 14 esemény során jelentek meg vaddisznók 8 farkas- és 6 rókatetemnél. Hat, félelemmel összefüggő eseményt rögzítettünk farkastetemeknél (ez a farkastetemeknél észlelt események 23%-a), míg rókatetemeknél egyet sem.

Ezek a félelemmel kapcsolatos események két küzdő és hat menekülő reakciót foglaltak magukban, amelyeket legalább öt különböző kifejlett vaddisznó mutatott három különböző farkastetemmel szemben (azaz a megfigyelt farkastetemek 30%-ánál). A legtöbb ilyen reakció a bomlási folyamat korai szakaszában jelentkezett (hét reakciót a tetem kihelyezése után 2–3 nappal, egyet pedig 14 nappal később rögzítettünk), három különböző videófelvételen. Malacokat mind farkas-, mind rókatetemeknél megfigyeltünk.

1. ábra Képkockák egy kameracsapda által rögzített videóból egy szürke farkas teteménél, a Susa-völgyben (Nyugati-Alpok, Olaszország). A felvételek egy vaddisznó küzdő- és menekülő reakcióit mutatják, három nappal a tetem kihelyezése után (2022. április 23., 18:13). A képkockák balról jobbra időrendi sorrendben láthatók, a felső kép pedig egy köztes pillanatot ábrázol, amikor a vaddisznó beleharap a farkastetembe.

A farkastetemmel szembeni két küzdő reakciót egyetlen videófelvételen rögzítették április 23-án, 18:13-kor, enyhén ködös körülmények között (lásd az 1. ábrát; S1 videó). A videó egy kifejlett méretű vaddisznót (feltehetően nőstényt) mutat, amint megközelíti a tetemet. Ezt követően a vaddisznó észleli a tetemet, majd megáll. Néhány másodpercnyi, a tetemtől bizonyos távolságban tanúsított hezitálás után a vaddisznó rendkívül agresszíven nekiront a tetemnek, miközben erőteljesen röfög. Kétszer nekivágódik a farkas hasának, és a tetemet elemelve a földről megemeli. Ezután a vaddisznó beleharap a farkas hátsó lábába, és hevesen rázza a tetemet.

Az első támadást követően a vaddisznó elmenekül, majd ugyanazon csoport egy másik, szintén kifejlett méretű tagja (feltehetően szintén nőstény) kezdi el támadni a tetemet, többek között harapással, rohamozással és rázással. A második támadás során néhány malac is megközelíti a tetemet, további kifejlett vaddisznókkal együtt, amelyek továbbra is röfögnek. Végül a csoport fokozatosan elhagyja a helyszínt, több menekülő reakciót végrehajtva (lásd S1 videó).

A vaddisznócsoport legalább négy kifejlett méretű egyedből (feltehetően mind nőstények; az esemény során mindegyiküknek felmeredt a hátán a szőre) és öt malacból állt. A videófelvétel három nappal a tetem kihelyezése után készült, és az eseményt követően legalább egyetlen vaddisznót sem rögzített a kamera.

Konklúzió

Eredményeink arra utalnak, hogy (a) a húsevők tetemei valóban lehetnek ijesztőek, (b) az ezekkel szembeni félelemreakciók attól függenek, mely fajhoz tartozik a tetem, különbséget téve a látogató faj potenciális ragadozói és nem ragadozói között, valamint (c) a tetemekhez közeledő állatok elsősorban akkor félnek, amikor a tetemek viszonylag frissek, így nagyobb a bizonytalanság azok állapotát illetően (azaz, hogy valóban halottak-e).

A jövőbeni kutatások szükségesek annak feltárásához, mennyire általánosak az eredményeink, beleértve más dögevő és nem dögevő fajok reakcióit is a húsevőtetemeknél. A vaddisznó és más társas fajok esetében további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy a csoportméret és az újszülött egyedek jelenléte (lásd S1 videó) miként befolyásolja a félelemreakciók gyakoriságát és agresszivitását.

Általánosságban elmondható, hogy a zsákmányfajok tér- és időhasználatának részletesebb vizsgálata feltárhatja, milyen mértékben módosul tér-időbeli viselkedésük a ragadozók tetemeivel való közvetlen találkozások hatására. Esetünkben a farkastetemmel való küzdelmet követően legalább öt héten keresztül nem figyeltek meg vaddisznókat a tetem környezetében.

Összességében eredményeink rávilágítanak arra, hogy a ragadozók nemcsak életükben, hanem haláluk után is képesek alakítani zsákmányuk viselkedését. Ez egyszerre hangsúlyozza és tovább bővíti a „félelem tájképének” összetettségét és dinamizmusát, valamint azt a sokrétű szerepet, amelyet a dögök betöltenek ebben a rendszerben (Moleón és Sánchez-Zapata, 2021, 2022). Annak felismerése, hogy a tetemek közvetlenül (jelen tanulmány) vagy közvetve (például dögevő ragadozók odavonzása révén) befolyásolhatják a zsákmány által érzékelt predációs kockázatot, izgalmas ökológiai, járványtani és evolúciós kutatási irányokat nyit meg.

Szerzői hozzájárulások

Daniel Redondo-Gómez: koncepcióalkotás (azonos mértékben); adatrendezés (vezető); formális elemzés (azonos); vizsgálat (azonos); módszertan (azonos); vizualizáció (vezető); kézirat – eredeti változat (vezető).
Luca Rossi: koncepcióalkotás (azonos); vizsgálat (azonos); módszertan (azonos); erőforrások (azonos); felügyelet (azonos); vizualizáció (azonos); kézirat – eredeti változat (azonos).
Mattia Cardello: vizsgálat (azonos); módszertan (azonos); kézirat – eredeti változat (azonos).
Soraya De Pasquale: vizsgálat (azonos); módszertan (azonos); kézirat – eredeti változat (azonos).
Carlos Martínez-Carrasco: koncepcióalkotás (azonos); vizsgálat (azonos); módszertan (azonos); erőforrások (azonos); felügyelet (azonos); vizualizáció (azonos); kézirat – eredeti változat (azonos).
Jose A. Sanchez-Zapata: koncepcióalkotás (azonos); vizsgálat (azonos); módszertan (azonos); erőforrások (azonos); felügyelet (azonos); vizualizáció (azonos); kézirat – eredeti változat (azonos).
Marcos Moleón: koncepcióalkotás (azonos); kutatásfinanszírozás (vezető); vizsgálat (azonos); módszertan (azonos); projektadminisztráció (vezető); erőforrások (vezető); felügyelet (vezető); vizualizáció (azonos); kézirat – eredeti változat (azonos).

Köszönetnyilvánítás

A kutatást az MCIN/AEI/10.13039/501100011033 és az „ERDF – A way of making Europe” program támogatta a PID2021-128952NB-I00 projekt keretében. DRG az Andalúziai Tartományi Kormány (Junta de Andalucía) doktori előtti ösztöndíjának (PREDOC_00262) támogatásában részesült. MM részben a spanyol Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium (MINECO) Ramón y Cajal kutatói szerződése (RYC-2015-19231) révén kapott támogatást.

Finanszírozási információk

A tanulmányt az MCIN/AEI/10.13039/501100011033 és az „ERDF – A way of making Europe” program támogatta a PID2021-128952NB-I00 projekt keretében. DRG az Andalúziai Tartományi Kormány doktori előtti ösztöndíjának (PREDOC_00262) támogatásában részesült. MM részben a MINECO Ramón y Cajal kutatói szerződése (RYC-2015-19231) révén kapott támogatást.

Adat-hozzáférhetőségi nyilatkozat

Az adatokat a Dryad adattárban teszik elérhetővé szakmai bírálat céljából, és a publikálást követően véglegesen archiválják.

A tudományos közleményt Daniel Redondo-Gómez kutató engedélyével közöltük, amit ezúton is köszönünk!

Irodalmi hivatkozások:

A Granadai Egyetem webolda itt érhető el

Forrás: Researchgate

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131