Vadászat
Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a 32. FeHoVa
A négy napos eseményen számos teltházas szakmai és közönségprogram várta az érdeklődőket.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
Elégedett kiállítók, folyamatosan gyarapodó látogatószám – véget ért a 32. FeHoVa Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A négy napos eseményen számos teltházas szakmai és közönségprogram várta az érdeklődőket.

Fotó: Hungexpo
A FeHoVa – a kelet-közép-európai régió vadászainak, horgászainak, erdészeinek, fegyverrajongóinak és természetkedvelőinek legjelentősebb vadászati és erdészeti kiállításán idén 13 országból 200 kiállító vett részt. A látogatók száma pedig jóval meghaladta a 40 ezret, ami a szervezők szerint a gazdag programkínálat mellett a most bevezetett díjmentes parkolásnak és a korábbinál kedvezményesebb büfékínálatnak volt köszönhető. A FeHoVá-val egy időben rendezett XIII. jubileumi FEHOVA-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállításra (CAC, CACIB) több mint 6 ezer négylábút hoztak el gazdáik Európa számos országából.
A részletekért kattints a képre!
A FeHoVa megnyitóján Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke ismertette az elmúlt év vadászokat és a vadgazdálkodást érintő döntéseit, kiemelve, hogy minden ezzel kapcsolatos javaslat, törvénymódosítás és jogszabályváltoztatás előtt kikérik az összes létező szakmai szervezet véleményét. Hangsúlyozta, hogy a hazai vadgazdálkodás eredménye 16 év alatt tizennyolcszorosára, évi 3 milliárd forintra nőtt. A vadásszá válás feltételeinek szigorodása ellenére a vadászok száma 57 ezerről 71 ezerre emelkedett.

Fotó: Hungexpo
Nagy István agrárminiszter köszöntőjében azt emelte ki, hogy a tájegységi vadgazdálkodási rendszer bevezetése, valamint az országos trófeabírálati rendszer alkalmazása nagymértékben hozzájárul a mennyiségi szabályozás eredményességéhez és a minőség megőrzéséhez. A vadászati törvény módosítása lehetővé tette, hogy a vadászatra jogosultak március 1-jétől elektronikus alkalmazással vezessék a vadászati naplót és a terítéknyilvántartást – tette hozzá a miniszter.
Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációjáért felelős államtitkára a Nimród Vadászújság főszerkesztője, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációja vezetője elmondta, elindultak az egyeztetések arról, hogy milyen új tartalmakkal, újításokkal folytatódjon a jövőben a FeHoVa kiállítás, amely a vadászati kultúra átadásában az elmúlt több mint három évtizedben jelentős szerepet játszik.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke a többi között elmondta, hogy a kormánnyal kötött horgászturisztikai stratégia értelmében tovább folytatódik az egyesületi bázispontok fejlesztése.
Dr. Philipp Harmer, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke a kiállítás szervezőit dicsérte, és Európában is példaértékűnek nevezte a magyar vadgazdálkodás és természetvédelem együttműködését.
Korózs Gábor, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületei Szövetségének (MEOESz) elnöke elmondta, hogy már 20 éve vesznek részt a rendezvényen, amely mára négynapos úgynevezett „összfajtás” nemzetközi kutyakiállítássá nőtte ki magát, amelyre Európa számos országából érkeznek.
Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója megnyitójában arról beszélt, hogy a FeHoVa több mint harminc éve a természetkedvelők, vadászok és erdészeti szakemberek találkozási pontja, akiknek fontos az örökség, amit továbbadhatnak.
A hivatalos megnyitón írták alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet együttműködéséről szóló partnerségi megállapodást. A dokumentum szerint az aláíró szervezetek a jövőben az eddiginél is szorosabban működnek együtt a fenntartható agrár-, erdő- és vadgazdálkodás területén.
Idén is rendkívül sikeresek voltak a FeHoVa szakmai programjai. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A vadgazdálkodás aktuális kérdései című konferenciáján az Agrárminisztérium képviselői, az egyetemi és kutatói szféra szakemberei, valamint az erdő- és vadgazdálkodás gyakorlati szereplői tartottak előadásokat, tömött széksorok előtt. Újdonság volt a szakmai kisszínpad, ahol a részvevők olyan témaköröket vitattak meg, mint a vadászat a városban, a hivatásos vadászok jövője, vagy a felkészülés a külföldi vadászatokra.

Fotó: Hungexpo
A vadászati közönségprogramok közül ezúttal is kiemelkedtek a trófeakiállítások, a trófeabírálati bemutató, valamint az ismert vadászok dedikálással egybekötött könyvbemutatói és élménybeszámolói.
A sztyeppétől napnyugtáig – Vadászat lőpor nélkül címmel a látogatók az MMNKK Magyar Nemzeti Múzeum anyagából összeállított tárlatot, valamint Szunyoghy András grafikusművész munkáit tekinthették meg. Sokan keresték fel a terepjáró pályát és vettek részt az éjjellátó bemutatón. (A részvevők az egyik pavilon tetejéről a másik pavilon tetejére kihelyezett, fűthető állatfigurákat figyelhették meg.)
Hagyományosan a kiállításon rendezi meg a Vadászati Kulturális Egyesület az ifjúsági vadászkürtös versenyt, és a szarvasbőgő bajnokságot. Az idei, 12. vadászkürtös verseny gyermek kategóriáját 2026-ban Schnell Ádám nyerte, az ifjúsági korosztályban pedig Fehér Szabolcs diadalmaskodott. A szlovák versenyzők részvételével lezajlott FeHoVa Kupa Nemzetközi Szarvasbőgő Bajnokság legjobbja idén Tardosi Balázs lett, ifjúsági bajnoka pedig Pap Dániel.

Fotó: Hungexpo
A FeHoVa horgász kiállításának fókuszban ezúttal a horgászat, haltenyésztés, természetvédelem szakmai innovációinak, valamint a versenyhorgászat eredményeinek bemutatása volt. Óriási sikert aratott a második alkalommal megrendezett MOHOSZ Agóra, amelyen a tavalyinál is több cég és márka mutatkozhatott be (az Agórában megjelent cégek és márkák listája itt olvasható.)
A Horgász színpadon az elmúlt évek magyar horgász Európa- és világbajnokai tartottakelőadásokat, dedikáltak, meséltek a versenyeken szerzett élményeikről, tapasztalataikról.
A pergető- és etetőhajós medencékhez, valamint a fárasztó szimulátorhoz is alig lehetett odaférni a bemutatók idején. A MOHOSZ standjánál ezúttal is sokan váltották ki az éves horgászjegyüket, és vettek részt a horgászvizsgán.
Egyidejű rendezvények
A 2026-os FeHoVa két egyidejű rendezvényt is kínált a látogatóknak. A Magyar Íjász Szövetség által rendezett hagyományos Íjász bajnokságot és a XIII. FeHoVa – MEOESZ Nemzetközi kutyakiállítást, amelyre ezúttal több mint 6000 kutyát hoztak el Magyarországról és Európa számos országából.

Fotó: Hungexpo
Jótékonyság a FeHoVa kiállításon
A FeHoVá-hoz kapcsolódva idén is több jótékonysági akciót szerveztek. A Hungexpo által szerevezett kiállítói fogadáson a Bátor Tábor Alapítvány javára 300 ezer forintot, valamint értékes nyereményeket és ajándékokat ajánlottak fel a részvevők. Az idén 25 éves Bátor Táborban sorsfordító élményeket nyújtanak súlyos betegséggel küzdő, vagy élethosszig tartó megbetegedéssel élő gyerekeknek és családjaiknak, illetve azoknak a családoknak, akik elvesztették gyermeküket.
A Vadászati Kulturális Egyesület a Hungexpoval közösen biztosított lehetőséget hátrányos helyzetű gyermekek számára, hogy meglátogathassák a kiállítást. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kormányhivatal közreműködésének köszönhetően egy kisbusznyi gyermek érkezett Rábacsécsényről.
A MOHOSZ, az Energofish Kft. és a FeHoVa évek óta tartó együttműködésének keretén belül a MOHOSZ idén is pályázatot hirdetett iskoláknak, hogy meglátogathassák a kiállítást. A MOHOSZ finanszírozta a buszokat, az Energofish Kft. a gyerekek helyszínen kapott ajándékait, a FeHoVa pedig a több, mint 1000 tanuló és kísérőtanáraik belépőit.
Forrás: Hungexpo
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németoszág – A mosómedvék alkalmazkodnak: miért nem működnek már sokszor a csapdák?
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben. De milyen módszerekkel próbálja a város visszaszorítani az állományt – és mennyire eredményesek ezek?
A Bielefeld városa (Észak-Rajna–Vesztfália tartomány) a múlt héten tette közzé a 2025/26-os vadászati év mosómedve-terítékét: összesen 1374 állatot ejtettek el. Ez jóval magasabb szám, mint az előző években. Összehasonlításképpen: 2022/23-ban 440, 2023/24-ben 700, míg 2024/25-ben 918 mosómedvét lőttek ki.

Fotó: Pixabay
A jelentős növekedés annak is köszönhető, hogy egyre több vadász vállalt szerepet a megelőzésben és az állomány gyérítésében. Bielefeld városának közrendészeti hivatala – mint alsóbb szintű vadászati hatóság – a szerkesztőség megkeresésére közölte:
„A város felhívását követően tavaly mintegy húsz vadász jelentkezett pluszban arra, hogy segítséget nyújtson az ingatlan- és háztulajdonosoknak a mosómedvék által okozott problémák kezelésében. Ez egyrészt tanácsadást jelent arra vonatkozóan, miként lehet megakadályozni, hogy a mosómedvék bejussanak az épületekbe, másrészt pedig csapdázással történő befogást a lakott, vadászatilag korlátozott területeken.”
Hogyan próbálják visszaszorítani a mosómedvéket?
Arra a kérdésre, hogy milyen módszerekkel próbálják a vadászok és a város csökkenteni a mosómedve-állományt, a hivatal a megelőzésre és a vadászatra hivatkozott:
„A város különféle tájékoztató anyagokkal – online felületeken, szórólapokon, telefonos megkeresések során – hívja fel a figyelmet a megelőzés fontosságára. Kiemelten kérik a lakosságot, hogy ne hagyjanak ki élelmet, például madár- vagy süneleséget, valamint akadályozzák meg, hogy az állatok feljuthassanak a tetőkre. A vadászterületeken a gyérítés lövéssel és csapdázással történik, míg lakóövezetekben és házak környékén kizárólag csapdázással.”
Tovább fokozzák a vadászatot?
Arra a kérdésre, hogy a város tervezi-e a mosómedvevadászat további intenzívebbé tételét, nem érkezett konkrét válasz. A hivatal szerint ez a vadászterületeken a vadászatra jogosultak döntésén múlik, a lakott területeken pedig az ingatlantulajdonosok igénye szabja meg a beavatkozás mértékét.
A város a populáció visszaszorításának sikerességéről sem tudott előrejelzést adni:
„Előrejelzés nem lehetséges, mivel nincsenek pontos adatok a mosómedve-állomány nagyságáról, és az jelenleg nem is mérhető fel megbízhatóan. Elképzelhető például az is, hogy az intenzívebb vadászatot kezdetben magasabb szaporodási ráta ellensúlyozza.”
A hivatal szerint a mosómedvék rendkívül tanulékony állatok, ami jelentősen megnehezíti a csapdázásukat:
„A csapdával történő vadászatnak az állatok tanulóképessége miatt megvannak a korlátai. Egyre több megfigyelés szól arról, hogy a mosómedvék alaposan megvizsgálják a csapdákat, de nem mennek bele. Többször azt is megfigyelték, hogy a mosómedvék kinyitották a csapdákat, amikor fajtársaik azokba beszorultak.”
Forrás: Pirsch
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Szakszerűtlenül elhelyezett vaddisznótetemek miatt nyomoz a rendőrség Iphofennél
Vaddisznótetemekkel teli utánfutó miatt nyomoz a kitzingeni rendőrkapitányság
Iphofen (Kitzingen járás). Szokatlan és egyben felháborító esettel foglalkozott szerdán délelőtt a kitzingeni rendőrkapitányság: a „NatURwald Wolfsee” erdei tanösvény parkolójában egy otthagyott utánfutóra bukkantak, amelyből erős bomlásszag áradt. A helyszínre érkező rendőrök gyanúja hamar beigazolódott – az utánfutóban több vaddisznótetem volt.

Egy Iphofen közelében lévő erdei parkolóban vaddisznótetemekkel teli utánfutót találtak – a rendőrség nyomoz. Fotó: DJZ
A rendőrséghez reggel 10:15 körül érkezett bejelentés az erős, kellemetlen szagról. A járőrök nemcsak a súlyos bomlásszagot észlelték, hanem az utánfutóból kifolyó szerves folyadékokat is – ami egyértelműen arra utalt, hogy az elhullott vadakkal vagy a vadfeldolgozásból származó maradványokkal nem megfelelően bántak.
A jármű tulajdonosát, egy 35 éves férfit a Neustadt an der Aisch–Bad Windsheim járásból azonosították, aki később megjelent a helyszínen és kinyitotta az utánfutót.
Az utánfutóból összesen nyolc vaddisznótetem került elő. A jelenlegi információk szerint ezeket szabályosan egy állati hulladékkezelő telepre kellett volna szállítani. Hogy az utánfutót miért hagyták egy érzékeny természeti területen, azt a folyamatban lévő nyomozás vizsgálja.
A kitzingeni rendőrkapitányság arra kéri az esetleges tanúkat, hogy akik információval rendelkeznek az utánfutó ott hagyásának időpontjáról vagy gyanús megfigyelésekről, jelentkezzenek a 09321/141-0 telefonszámon.
Forrás: DJZ
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund



