
CC Agency: megvalósítás az ötlettől a bevezetésig! Kattints a képre és kérj marketing tanácsot!
A vadászatra való felkészülés már napokkal, sőt olykor hetekkel korábban elkezdődik — nem a terepen, hanem a vadász gondolataiban. Izgatott, mégis csendes várakozás ez: vajon kegyes lesz-e hozzánk a természet? Jön-e vad, és ha elénk áll, lesz-e bennünk elég nyugalom és biztos kéz a tiszta lövéshez?

Hajnaladik. Utcakép az Ördögmalom előtt. Fotó: Rusz Bero / CC Agency
Téli vadászat idején különösen az időjárás jár az ember fejében. Eső, hó, hőmérséklet — maradt-e még hó Visegrád misztikus hegyein és völgyeiben? Megadatik-e, hogy a fehér háttérből, egy hangos roppanás után megjelenjen a nagy fekete árny, vagy talán hangtalanul, szinte a semmiből lépjen elénk? Talán már a horizonton közelednek a hajtók kutyái is. A vadász így érkezik a nagy napra: kiélezett figyelemmel, kérdésekkel telve, s egyfajta, szerelemhez hasonló várakozással.
Különösen igaz ez a minden esztendőben megrendezett visegrádi — régi nevén vaddisznóhajtás — orvosvadászatok idején. Ilyenkor a szakma kiválóságai néhány napra maguk mögött hagyják a műtők világát, és gondolataikat teljesen átitatja az erdők, szurdokok csendes, ősi hangulata.

ODabent már kora reggel ég a tűz. Fotó: Rusz Bero / CC Agency
Fél nyolcra szólt a találkozó az Ördögmalom étteremnél, de a vadászok többsége már hét óra táján megérkezett. Vadászatra nem illik csak úgy beesni; ez is része a szertartásnak. A lélek és az elme már rég ott van, így a test sem maradhat soká távol. Hosszú éveken át az Apátkúti vadászház adott otthont a gyülekezésnek, később a Hoffmann vadászház, idén pedig a 61. „Orvoshajtásra” gyűltünk össze — ahogy gyermekkoromban édesapámtól és nagyapámtól hallottam nevezni.
Édesapámnak, Dr. Rusz Zoltánnak talán a harmincadik meghívása volt ez, melyet minden alkalommal ugyanazzal az örömmel fogadott. Nagyapám, néhai Prof. Dr. Frang Dezső — Isten nyugosztalja — már a harmadik-negyedik alkalommal jelen volt e vadászatokon, és több mint ötven alkalommal vett részt rajtuk. Néhány évvel ezelőtt, rangidősként, ő köszöntötte a vadászokat a ropogó tüzek és a tisztelettel övezett teríték mellett. Megható és felemelő érzés volt, amikor még mindhárman ott állhattunk egymás mellett, és együtt hódolhattunk a vadászat tiszteletének. Ma már ketten maradtunk édesapámmal — tanítómesteremmel —, kéz a kézben a nálunk hatalmasabb természettel.

Visegrádon a téli erdő fogadott minket! Fotó: Rusz Bero / CC Agency
Az Ördögmalomban gyülekező vadászok — többségükben orvosok — nagy szeretettel köszöntik egymást. Szó esik a szakmáról is, de még több a vadászélmény, az elmúlt időszak történetei. Ebben a közösségben az ember azt érzi: az értékek, a gondolatok és a szenvedély közösek. Meleg tea, pogácsa és beszélgetések után elérkezik az eligazítás ideje: ki melyik kocsiba kerül, hol lesz a lőállása. Lassan mindannyian megérkezünk oda, amit hetek óta várunk.
Csodálatos meglepetés ért minket édesapámmal. Ugyanarra a lőállásra kerültünk, ahol öt esztendővel korábban egy hatalmas koca került terítékre. Ilyenkor az ember felidézi a múlt emlékeit, s ezek az élmények finom hangulatot adnak az aznapi vadászatnak is. Hó is maradt a hegyen, így a várakozás a tetőfokára hágott.

Eligazítás után megkaptuk a térképet. Teljesen egyértelmű! Fotó: Rusz Bero / CC Agency
A hajtás közepén álltunk, tudtuk, idő kell, mire megérkezik a hajtósor. Hamarosan szállingózni kezdett a hó, majd havas esőbe váltott, és vele együtt a köd is leereszkedett a hegyoldalba. A látótávolság még elegendő volt, de éreztük: nem a legkedvezőbb körülmények ezek. Másként mozog ilyenkor a vad. Halk beszélgetésünk közben különös módon mégis úgy tűnt, mintha az idő néha megállna; a természet csendje saját törvényei szerint jár.

A részletekért kattints a képre!
Nem sokkal később kutyaugatás hallatszott, majd egy fiatal, spíszer bika villant fel a fák között, nagy sebességgel futva a hegyoldalban. A ködben és futtában azonban nem lehetett biztosan megítélni a méretét, márpedig a vadász megfelelő bírálat nélkül nem lő. Így maradt a csodálat — az a néhány másodperc, amíg a tölgyek és bükkök között eltűnt a völgy irányába. Megéltük, de nem lőttük meg.

Édesapámmal, Dr. Rusz Zoltánnal a lőállásunkban. Fotó: Rusz Bero / CC Agency
Ebédidőben visszatértünk a gyülekezőhöz. Gulyásleves, meleg tea és élménybeszámolók vártak. Lövést alig hallottunk, mégis szép számban esett vad az első hajtásban, bár a vaddisznóállományt sajnos erősen megtizedelte az ASP.

Odafent még hó fogadott bennünket. Fotó: Rusz Bero / CC Agency
A második hajtásra már bizakodóbban indultunk. Visegrád meredek oldalai között, egy keskeny úton kaptunk állást, felettünk és alattunk mély lejtők. Mire azonban elfoglaltuk helyünket, a hó eltűnt, maradt a sár és a sűrű köd. Hosszú, közel két és fél órás hajtás következett. Időről időre apró roppanások hallatszottak, amelyekről rendre kiderült, hogy csak lehulló ágak vagy az erdő saját neszei. Egy fiatal muflonkos villant fel később — csodálatos látvány volt, de lövést itt sem tehettünk. Így másodszor is a figyelem, a csend és az élmény maradt velünk.

Téli utakon. Fotó: Rusz Bero / CC Agency
Mondhatnám, hogy számunkra nem volt eredményes a vadászat — de ez nem volna igaz. Az erdő néha úgy tanít, hogy közben szinte semmi sem történik. Ilyenkor érti meg az ember, hogy a természet ereje és rendje nálunk nagyobb: a vadász dolga nem a kényszerítés, hanem az alkalmazkodás — és a szeretet akkor is, amikor nem a mi terveink szerint alakulnak a dolgok.

Némán figyel az erdő. Fotó: Rusz Bero / CC Agency
Tisztelni azt, ami nagyobb nálunk, és ugyanígy megbecsülni azt is, ami kisebbnek látszik — mert minden, ami él, ugyanannak a nagy egésznek a része: ember, állat, fa, erdő és mező.

Este teríték. Fotó: Rusz Bero / CC Agency
Ezt is megtanítja egy olyan vadászat, amikor látszólag semmi sem történik — mégis gazdagabban tér haza az ember, mint ahogy elindult.
Írta és fényképezte:
Rusz Bero

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131