Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt időszakban a galamb-, és a gerlevadászatok kapcsán többször felvetődött: milyen előírásoknak kell megfelelnie a vadászoknak és azok megszegése esetén milyen szankciókra számíthatnak. Különösen Dél-Magyarország vonatkozásában, a sűrűn lakott tanyás térségekben jelentkeztek konfliktusos helyzetek, melyekről a helyi sajtóorgánumok beszámoltak. A vadászati szektor feladatai rendkívül szerte ágazóak, a vadkár kérdésétől a természetvédelemig, ezért fontosnak tartottuk, hogy az ágazatban dolgozók, valamint a külterületen élők számára a legfontosabb kérdéseket tisztázzuk. Ebben nyújtott segítséget az Országos Rendőr-főkapitányság, aki a szezonális, legfontosabb és leggyakrabban felmerülő kérdésekben adta ki állásfoglalását.

Az Országos Rendőr-főkapitányság válaszában azonban messze túlmutatott a szűken vett gerle-, és galambvadászati idény határain, mivel az összes vadászati forma kapcsán alkalmazható jogszabályokat idézte, így egységesen, Nyíregyházától, Zalaegerszegig, ezek a vadászati szabályok vonatkoznak a hivatásos-, és sportvadászokra. Különösen fontosnak tartottuk tisztázni a nem vadászatható fajok vétlen elejtését, így a védett-, és fokozottan védett fajok kapcsán is kikértük az Országos Rendőr-főkapitányság álláspontját, már csak azért is: milyen eljárásra és milyen szankciókra számíthatunk ezek megszegése esetén. A pontos és részletgazdag válaszok nemcsak a sportvadászok, hanem a hivatásos vadászok számára is alapos és egyértelmű helyzetet rögzítettek.

Az Országos Rendőr-főkapitányságnak ezúton is köszönjük a rendkívül gyors és alapos válaszát, amely az augusztus 15-én kezdődött gerle- és galamb vadászati szezonban zsinórmértékül szolgál a vadászok, de a külterületen élő lakosság számára is.

Dél-Magyarország tanyás térségeiben konfliktusok forrása lehet a vadászat. Fotó: Agro Jager archív.

Az Országos Rendőr-főkapitányság válaszát változtatás nélkül közöljük!

Amennyiben nem vadászható állatfajt ejt el a vadász – leggyakrabban házi galambok vagy postagalambok kerülhetnek terítékre –, milyen büntetési tételre számíthat a vadász, és egyáltalán követ-e el bűncselekményt?

Nem vadászható állatfaj elejtése is minősülhet bűncselekménynek, de nem orvvadászatnak, mivel az orvvadászat kizárólag vadászható állatfajokra vonatkozik.

Amennyiben az elejtett értékkel rendelkező egyed (pl. a házi- vagy postagalamb) valakinek a tulajdonát képező állat, így azok kilövése a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 371. §. alapján rongálás bűncselekmény (vagy szabálysértésnek) gyanúját valósítja meg. Rongálás bűncselekmény megvalósulása esetén a büntetési tétel az okozott kár értékétől függ, kisebb kárt okozó rongálásért 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Magyarországon a gerle- és galambvadászat augusztus 15-én vette kezdetét. Fotó: Agro Jager

Egyes szándékos esetekben megvalósul a Btk. 244. § (1) bekezdésbe ütköző állatkínzás gyanúja is, amennyiben a kilövés a gerinces állatnak felesleges szenvedést okoz, és amellyel annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Állatkínzásért szintén 2 évig terjedő szabadságvesztés büntetést helyez kilátásba a törvényalkotó.

A vadászat lőfegyverrel végzett, szigorú biztonsági szabályokhoz kötött foglalkozás. Ha a vadász úgy ad le lövést, hogy nem győződött meg a célpontról, vagy lakott terület, esetleg emberek közelében lő, közvetlen veszélynek teszi ki mások életét vagy testi épségét akár a Btk. 165. § foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés is megvalósulhat.

Magyarországon védett vadgerlék, természetvédelmi értékük 50 000 Ft. Forrás: FACE

Aki vétlenül védett, vagy fokozottan védett állatot ejt el, követ-e el bűncselekményt, és ha igen, akkor a természetkárosítás bűntette megállapítható-e?

Védett vagy fokozottan védett állat vétlen (gondatlan) elejtése normasértést valósít meg. A gondatlan pusztítás esetén a Btk. 242. § természetkárosítás vétsége bizonyos feltételekkel valósulhat meg. Az elpusztított, fokozottan védett élő szervezet egyedei összértékének el kell érnie a norma alkotó által megállapított legmagasabb természetvédelmi érték kétszeresét.  Mivel a jogszabályok szerint a legmagasabb egyedi természetvédelmi érték jelenleg 1 000 000 Ft (például a parlagi sas vagy a rákosi vipera esetében), ennek a kétszerese 2 000 000 Ft. A gondatlan vétség tehát csak ezen értékhatár (2 millió Ft) elérése esetén valósul meg. A természetkárosítás gondatlan alakja (vétség) miatt az elkövető 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Egyéb esetben a természetvédelmi hatóság által lefolytatott eljárásban szankcionálható a normaszegés.

Válogasson a mintegy 965 féle Benelli és Franchi fegyver között! Részletekért kattintson a képre!

Külföldi vendégvadász kíséret nélkül, egyedül kint tartózkodhat-e a vadászterületen, illetőleg a vadászatát a területileg illetékes rendőrkapitányságokon be kell-e jelenteni?

Külföldi vendégvadász a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, valamint annak végrehajtási szabályairól szóló a 79/2004. (V.4.) FVM rendelet alapján vadászhat jogszerűen az ország területén meghatározott feltételekkel.

Vadász egy napraforgó táblában. Fotó: Agro Jager

Az FVM rendelet 66. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni. Egyéni vadászatra vonatkozóan ilyen adatközlési kötelezettséget ezen jogszabály nem tartalmaz.A hatályos 2004. évi XXIV. törvény (Ftv.) és a 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet sem a hazai, sem a külföldi vendégvadászok esetében magyarországi egyéni vadászatuk előtt az illetékes rendőrkapitányságok részére adat megküldési kötelezettséget nem tartalmaznak.

Rendőrök ellenőrzik a vadászokat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Fotó: Agro Jager archív

Külterületen, a vadászatra jogosult kezelésében álló vadászterületen, milyen távolságra lehet vadászni, például egy tanyától vagy lakott ingatlantól milyen messze lehet sörétes lőfegyverrel lövést leadni? Mit követ el az a vadász, aki hulló söréttel beterít egy-egy fóliasátrat vagy lakott tanya udvarát, gépjárműveit, illetve a háztetőket akkor, ha személyi sérülés nem történt, de az ott élőkben félelmet vált ki? Zavarhatja-e a vadász vadászati tevékenységével az ott élőket? Gerlevadászat esetén ez sokszor több órát is igénybe vehet.”

Kérdéseinek megválaszolása nem tartozik a rendőrség kompetenciájába.

 ORFK

Szerkesztőségünk azonban tájékozódott ebben a kérdésben is!

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezik többek között a birtokvédelemről.

5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]

• A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

1. Birtokvédelmi eljárás a jegyzőnél

Amennyiben az eset mostanában történt (1 éven belül), a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezhet birtokvédelmi eljárást.

• A kérelem célja: A jegyző kötelezze a helyi vadásztársaságot a birtoksértő magatartás megszüntetésére. Nevezetesen arra, hogy a jövőben a tanya közvetlen közelében úgy vadásszanak, hogy a lövedékek vagy sörétek ne veszélyeztessék az Önök ingatlanát.
• Bizonyítás: Ha anyagi kár (pl. kilyukadt fólia, beszakadt tető) nincs, a tényeket egyéb módon kell valószínűsíteni. Csatoljon a kérelemhez tanúnyilatkozatokat (családtagok, szomszédok), rögzítse a pontos dátumot és időpontot, és ha megtalálhatóak a lehullott sörétszemek, azokat fotózza le.
  

  

  Agro Jager – a magyar vadászat online otthona
  Tartalmak 1999-től

2. Bejelentés a Rendőrségen és a Vadászati Hatóságnál

A birtokvédelem mellett ebben az esetben sokkal hatékonyabb és gyorsabb eredményt hozhat a fegyveres biztonsági szabályok megsértése miatti fellépés.

• Rendőrségi bejelentés: A lőfegyverekről és lőszerekről szóló jogszabályok alapján a vadásznak úgy kell leadnia a lövést, hogy a lövedék ne hagyja el a vadászterület biztonságos zónáját, és ne veszélyeztessen lakóházat vagy embert. Tegyen bejelentést a helyi Rendőrkapitányságon a biztonsági szabályok megszegése miatt.
• Kormányhivatal (Vadászati Hatóság): Tegyen hivatalos panaszt a megyei kormányhivatal, mint vadászati hatóság felé. A hatóság kivizsgálja, hogy a társaság betartotta-e a kötelező lőtávolságokat és biztonsági előírásokat.

3. Közvetlen kapcsolat a Vadásztársasággal

• Keresse meg a helyi vadásztársaság elnökét vagy vadászmesterét.
• Jelezze nekik írásban (ajánlott levélben vagy e-mailben) az esetet, megjelölve a pontos időpontot.
• A vadászati napló alapján a társaságnak pontosan tudnia kell, ki vadászott azon a napon azon a részen. A belső fegyelmi eljárás vagy a vadászatvezető figyelmeztetése gyakran azonnali megoldást jelent a probléma jövőbeli elkerülésére.

Agro Jager News

Ne maradjon le! Kattintson a képre és nézze meg, milyen akciókkal érkezett Magyarországra a Benelli és a Franchi!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Megszavazta a Parlament az agrárkamaráról szóló törvény módosítását, amelynek célja, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara pártpolitikától mentes, hatékony érdekképviseletté válhasson.

Megszavazta a Parlament az agrárkamaráról szóló törvény módosítását. Forrás: Magyarország Kormánya

Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok jönnek

Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat vezetnek be a szervezetnél. A kamara választott tisztségviselői fizetést nem fognak kapni, csak indokolt és számlával igazolt költségeik megtérítését kérhetik.

Fókuszban a termelők. A képen a szegedi Mars tér egyik standja. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A termelők versenyképességének erősítése a cél

A kamara feladata, hogy olyan szakmai és intézményi hátteret biztosítson, amely erősíti a termelők versenyképességét, elősegíti alkalmazkodásukat a változó gazdasági és éghajlati kihívásokhoz, és hozzájárul a magyar agrárium hosszú távú, fenntartható fejlődéséhez.

Forrás:
Magyarország Kormánya

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat annak érdekében, hogy a kukoricatermelők zölden levághassák, silózhassák a kukoricájukat, ha a termés olyan mértékben károsodott, hogy a betakarítás már nem gazdaságos.

A szaktárca ezért kezdeményezte a kárenyhítési rendelet módosítását, aminek eredményeként a termelők kivételes jelleggel a növény levágását követően is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb 2026. augusztus 15-ig.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az ország több térségében a tartós csapadékhiány következtében a kukorica várható hozama jelentősen elmarad a szokásostól, ezért számos gazdálkodó számára indokolttá válhat a lábon álló növény levágása, silózása a további veszteségek és a takarmányhiány mérséklése érdekében. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor ezt eddig nem tette lehetővé a kárenyhítő juttatásra való jogosultság veszélyeztetése nélkül. A kárbejelentés feltétele, hogy a gazdálkodó nyilatkozzon arról, hogy az arányos termelői felelősségvállalás és a szakszerű művelési kötelezettség teljesítése érdekében járt el, illetve georeferált fényképpel igazolja, hogy a kárbejelentéskor az érintett területen már nem található lábon álló növény.

A módosítás célja, hogy a termelők a rendkívüli aszályhelyzetben a szakmailag indokolt döntéseket meghozhassák anélkül, hogy emiatt elesnének a kárenyhítési rendszer nyújtotta támogatástól. A szabályozás ugyanakkor továbbra is biztosítja, hogy a kárenyhítési rendszer kizárólag a tényleges károk enyhítését szolgálja, és ne adjon lehetőséget indokolatlan előnyszerzésre. A szükséges rendeletmódosítás folyamatban van, ezért a gazdálkodók a veszteségek mérséklése érdekében indokolt kármentési munkálatokat haladéktalanul megkezdhetik.

A kormány a rendkívüli aszályhelyzetben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a gazdálkodókra, a kárenyhítési szabályok rugalmasabbá tételével, és a likviditást erősítő intézkedésekkel egyaránt azon dolgozik, hogy a termelők minél kisebb veszteséggel vészeljék át a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket.

Forrás: AÉM