Kattints a képre és kövesd az Agro Jagert a Facebookon is!

A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára 2025. június 21-én, szombat este, megnyitja a kapuit a látogatók előtt. Az idei, a 2025-ös program, – ahogyan megszokhattuk, – idén is rendkívül tartalmas lesz. Nem csupán körbenézhetünk, bekukkanthatunk az éjjeli múzeum rejtekeibe, titkos sarkaiba, hanem este hat órától 25 perces előadásokkal kedveskednek a látogatóknak, sőt, egy múzeumtól aztán igazán távolálló kóstolóval is várják a vendégeket.

Éjszakai tárlatvezetéssel, előadásokkal várja a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára 2025. június 21-én a látogatókat. Fotó: MNL BéVL

2025-ben, június 21-re esik a nyári napforduló s az év legrövidebb éjszakáján megnyitja kapuit a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára is. Gyula belvárosa, óvárosa, épületei s az oly sokat emlegetett vár Békés és a történelmi Bihar vármegye határán áll s nemcsak a turistákat vonza, hanem a körülötte lévő településeken élőket is. Nem ritka, hogy 50 kilométert is elutaznak az emberek, hogy Gyulán lehessenek.

A levéltárak felbecsülhetetlen mennyiségű adatot, értéket, történelmi tényeket őriznek. Most 2025. június 21-én éjjel bepillantást nyerhetünk ebbe a különleges világba. Fotó: MNL BéVL

Ez az este sok tekintetben különleges lesz a város életében is s az előző évek sikere után úgy határozott a levéltár vezetője, hogy idén is csatlakoznak a programhoz. Egy levéltár sok kincset őriz, adatot, képeket, feljegyzéseket amelyek a megye, a vármegye történelmében, ha úgy vesszük, felbecsülhetetlen értékek. Ennek a kezelése, ápolása, rendszerezése ma is sok feladatot igényel már nemcsak abból a szempontból, hogy a történelem őrzői, hanem abból is, hogy a levéltár részben folyamatosan élő, hiszen korunk dokumentumait is gyűjti és rendszerezve, katalogizálva őrzi.

Éjszakai tárlatvezetéssel, előadásokkal várja a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára 2025. június 21-én a látogatókat.

A rengeteg napi munka mellett sok érdekesség is megfordul a történészek, a levéltárosok keze között és óhatatlan az olvasni szerető embereknél, hogy egy-egy téma felkelti az érdeklődését és abban, arra jobban figyelve, elmélyül.

Múzeumok éjszakája Gyulán, a Békés Vármegyei Levéltárban 2025. június 21-én, este hat órától! Fotó: MNL BéVL

Idén, Halmágyi László levéltárossal kalandozhatunk el Jókai Mór világába, aki az író titkaira derített fényt és lerántja a leplet a Fatia Negra Békés megyei dolgairól, továbbá a békési helynevek és kalandok titkait is kibontogatja a hallgatóság előtt.

Őt, Balogh Dorottya főlevéltáros, igazgatóhelyettes követi, aki a korszakos írófejedelem, azaz Jókai Mór emlékezetét mutatja be Gyulán és aki megtiszteli, az korszakos bélyegeket, plakátokat, sorsjegyeket láthat a Jókai-centenárium ünneplésének idejéből.

Múzeumok éjszakája Gyulán, a Békés Vármegyei Levéltárban 2025. június 21-én, este hat órától! Fotó: MNL BéVL

Rendhagyó, ha egy múzeumban, levéltárban étkezhetünk. Idén, 2025-ben a szigorú dogmákat, még ha csak a múzeumok éjszakájának idejére is, de visszaszorítják, mert hiszen Hódos Krisztián, a Békés Vármegyei Szakképzési Centrum Zwack József Technikumából érkező szakoktató, nemcsak beszél a gasztrónómiáról, hanem Jókai bablevessel is várja a vendégket. Persze előadása, a Krisztuslábától a katakönyökéig címmel, mely Jókai és a gasztronómia különös kapcsolatát mutatja be,  felveti a kérdést, hogy vigyünk-e magunkkal jegyzetfüzetet – persze csak azokban, akik szeretnek főzni is.

Múzeumok éjszakája Gyulán, a Békés Vármegyei Levéltárban 2025. június 21-én, este hat órától! Fotó: MNL BéVL

Úgy készüljünk, hogy szünetekkel, kóstolókkal a program megütheti a két órát is, de a raktárlátogatás, ahová alapvetően idegen csak kutatási céllal és ellenőrzött körülmények között léphet be, csak ezután kezdődhet.

Múzeumok éjszakája Gyulán, a Békés Vármegyei Levéltárban 2025. június 21-én, este hat órától! Fotó: MNL BéVL

Előzetesen regisztálni nem kell, a program 2025. június 21-én kezdődik, este hat órakor Gyulán, a Petőfi tér 2. szám alatt.

Nem tudja, hogyan találjon oda? Kattintson ide vagy az alábbi fotóra és tekintse meg az útvonalat a Google Mapson!

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató

Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Az Alföldi Szakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikumában vagy ahogyan a szakma nevezi erdészkörökben – a szegedi erdészetiben – a hetekben tették le technikus képesítő vizsgáikat nemcsak az erdészek, hanem 2025-ben, az iskola történetében először, a földmérő technikusok is, amely történelmi léptékű az iskola életében. A megváltozott jogszabályi környezet ugyanis parancsolóvá tette, hogy különösen az erdészek, hagyományos szakmai tudásuk mellett, szélesítsék ismereteiket: az erdőtervezés során akár a tervezett erdőket kitűzhessék. Ennél azonban a földmérő szakon tanuló hallgatók messzemenően szélesebb és magasabb képesítést szereztek, amely a gazdaság számos területén piacképes tudást jelent. A szegedi erdészeti a tradicionális felnőttképzésébe integrálta az új szakot és az elmúlt két év meghozta a sikert, hiszen még a vizsgabizottságot is meglepte, milyen széles körű szakmai ismeretekkel rendelkező diákok jelentkeztek a képesítő vizsgára – tájékoztatta az Agro Jagert Máhig József, az intézmény igazgatója.

Máhig József, az Alföldi Szakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Beköszöntött a nyár Szegeden is, ahol ilyen tájt sokkal csendesebb az iskola. No, nem azért, mert már itt a nyári szünet, hanem azért, mert a „nagyok” technikus minősítőznek. Az iskola életében először, a földmérés, nem csupán önálló tantárgyként, hanem önálló szakként debütált. 2025-ben, mintegy öt fő tett sikeres képesítő vizsgát. Ma már nélkülözhetetlen a földmérés az ipar és a mezőgazdaság minden szektorában, egyre inkább fel- és átértékelődik a termőföld, amellyel minden szinten intenzíven foglalkozni kell.

Máhig József igazgató számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy a földmérő képzés szervesen illeszkedik az erdészeti szakmai ismeretekhez és azt kiegészítve, komplex tudást birtokolnak a frissen végzett technikusok. A földméréssel kapcsolatos ismeretek érintőlegesen mindig is részét képezték az erdészeti oktatásnak, de a kor, a technológia fejlődése, a megváltozott jogszabályi környezet képessé tette a változások iránt mindig is fogékony iskolát, hogy önálló szakként is akkreditálja. A részletekről Máhig József mesélt lapunknak.

A technikus képesítő vizsga előtti pillanatok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Hogyan fogalmazódott meg a földmérőképzés akkreditálása? Milyen úton vannak most túl?

Az erdészképzés történelmi időket élt át és egyben élt meg, hiszen az uniós csatlakozás után különféle jogszabályok sora rendelte el, hogy erdőt kell telepíteni. Ha valamiben létezik kontinuitás, akkor ebben biztosan megtalálhatjuk. Ez ma sem változott és az Európai Unióban nagy arányú erdősítéseket kérnek: irányelvekkel határozzák meg, mely tagállamoknak, milyen feladatai vannak. Ebben a sorban Magyarország is jelentős vállalásokat tett és soha nem látott kihívásokat kell az erdészszakmának teljesíteni. Nyújtja a tenyerét az ipar, védeni kell a településeket, miközben a természetvédelem, a vízügy és persze a mezőgazdaság is kéri, hogy igényeiknek, gazdálkodásuknak megfelelően, azt támogatva, tervezzünk erdőket, tűzzük ki és valósítsuk meg. Napjainkban érezzük igazán, hogy a digitalizáció körülölel bennünket és már nem volt elég az a tudás, amit a képzésünkbe építve, ha kellett hagyományos földmérő eszközökkel, az erdészeink meg tudtak valósítani. Ma már centiméter pontosságot követelnek meg nemcsak a tulajdonosok, hanem a beruházók és a különféle hivatalok is és láthatjuk, hogy a földtulajdonjog talán a legfontosabb lett az agrárszektorban is. Különféle támogatásokat kötnek hozzá és el kellett gondolkoznunk azon, hogy használható tudást adjuk a diákjainknak. Ezért döntöttünk úgy, hogy elindítjuk a földmérő technikus képzésünket.

Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!

A technikus képesítő vizsga komoly mérföldkő a diákok életében. Szakmai elismerését pedig, az erdész szakma adja. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Említette, hogy földmérést eddig is tanultak az erdésztechnikusok. Hogyan működött ez? Mennyiben tudták tovább vinni az alapokat?

Hosszú évtizedekig oktatta Medvecz Gábor, az Erdőrendezés című tantárgy keretében a földmérést. A régi erdésztechnikusok emlékeznek még rá, hogy közel egy évig sajátíthatták el a földmérési ismereteket, amelyeket jó ideig el is fogadott a kamara s azok a szakemberek, akik itt végeztek, egy ideig földmérők is lehettek. Azonban a földmérési ismeretek egyre inkább kitágultak s olyan igények jelentkeztek, hogy az erdésztechnikus oklevéllel egy idő után már nem lehetett betölteni ezeket a feladatokat. Úgy éreztem, hogy ezzel a képzéssel régi, de hiánypótló oktatás tér vissza az erdészeti falai közé. Az alapok azonban ma már kevesek voltak, hiszen olyan változásokat élt meg a szakma, amit csak magasan kvalifikált szakemberekkel tudunk megoldani!

Vizsga előtti pillanatok: Máhig József, az Alföldi Szakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója diákjai körében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Ha jól értem akkor bővült a tanári kar? Kik segítettek egyáltalán a tantervet összeállítani? Honnan érkeztek az oktatók?

A szegedi erdészeti, ahogy a szakma ismeri, mindig híres volt arról, hogy a szaktanárok gyakran még doktori, PhD fokozattal is bírtak. Számos esetben erdőmérnök tanáraink a szakmában is elismertek voltak s volt idő, amikor a legjobbakat hívták meg a képzésbe, a tanári karba. Úgy gondolom, ez fektette le annak az alapjait, hogy a szegedi erdészeti a szakma krémjét adta. A szakmai tárgyak mellett a reálképzésben is erősnek számítunk és az élet bármely egyetemén megállták, megállják a helyüket a történelem, a vegyészet avagy a jogtudomány területén is a szegedi erdészek.

A tételhúzás kötelező! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Ahhoz azonban, hogy beindítsuk ezt az új szakirányt, bővíteni kellett az oktatóink körét. Megkerestük a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kart, ahonnan a legújabb térinformatikai képzéssel, ismeretanyaggal érkeztek az egyetemi tanárok és beszálltak ebbe a középfokú képzésbe. Már az első évben láttuk, hogy az egyetemi katedráról érkező oktatók, olyan elánnal vágtak bele, hogy a felnőttképzésre jelentkező diákjaink, akik döntően egyetemi végzettséggel, vagy több diplomával, sőt doktori fokozottal is bírnak, arról számoltak be, hogy bár középfokú képzésre jelentkeztek, de olyan tudásanyaggal, napi feladatokkal, beadandókkal kell készülniük, hogy ilyen képzéssel általában egyetemen szoktak találkozni. Mi, itt, Szegeden, ebben hiszünk és az elmúlt, mondhatom hét évtized alatt mindig arra törekedtünk, hogy mindazok, akik rögtön elhelyezkednek, mind pedig azok is, akik tovább tanulnak, megállják a helyüket. Ennek az oktatási színvonalnak a felépítése és megtartása igazolja, hogy jó az irány, mert iskolánk megannyi vezetőt adott, mind állami, mind pedig magánszektorban, hogy erre a régi, de a mai tantestület is büszke lehet. Ezt a követelményrendszert integráltuk a földmérő képzésünkbe s láthatjuk, hogy a kormányhivataloktól a magánszektorig igény mutatkozik a földmérő képzésre

Bepillantás a képesítő vizsgába. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Lehet azért tudni, hogy kik oktatnak itt, az erdészetiben, Szegeden?

Dr. Mucsi László, Dr. Szatmáry József, Dr. Tobak Zalán  továbbá Milos István és ifjú Milos István. Ők azok, akik a gerincét adják a képzésnek. Felsorolni is nehéz, hogy milyen területeken követelik meg a földmérést, hiszen a képzés messze túlmutat az agrárium területén és a diákjaink bárhol megállják a helyüket. Ebben megerősített Dr. Tobak Zalán PhD., aki a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és informatikai Kar Légkör- és Téradattudomány Tanszék egyetemi adjunktusa is. Kutatási területe a GIS, hiperspektrális távérzékelés, kisgépes légifelvételezés, valamint a városi területek vizsgálata távérzékelés módszereivel. A képesítő vizsgára magam is beültem és megtekintettem a diákok vizsgaelőadását. Hozzá kell tennem, hogy megdöbbentő felkészültséggel és igényességgel készültek, állították össze az előadásokat. Biztos vagyok benne, hogy az egyetemről érkezett oktató-kutató tantestülettel olyan irányba fordul a szegedi, középfokú képzés, amely messze túl mutat a kor követelményein. Ehhez azonban szükség van egy olyan nyitott egyetemi oktatói körre, akik, ha úgy vesszük, lehajolnak a technikumhoz, miközben a diákoknak vállalnia kell azokat a többletkövetelményeket, amelyek bár magas színvonalat képviselnek, de szükségesek ahhoz, hogy a szegedi képzés ne egy holt anyagot oktató intézmény legyen, hanem kiemelkedve, vezető tudást adjon.

Rendben lesz ez így? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Hagyomány Szegeden, hogy messziről, akár határainkon túlról is érkeznek diákok. Most ezzel hogy állunk?

Személyes kihívásnak vette egy időben az erdőmérnök tanári csapatunk a Szente-Égető-Medvecz-Zsibók, hogy ne csak a szegedi, az alföldi, az ártéri erdők telepítéséhez, tervezéséhez, fenntartásához értsenek a diákjaink, hanem az ország összes termőhelyén jól és sikeresen tudjanak dolgozni, megélhetésüket megteremteni, arra a tudásra alapozva, amit itt Szegeden adunk. Szeged, a Szegedi Egyetem kapu Szerbia, Vajdaság, avagy a Délvidék felé, de karnyújtásnyira van Románia, a Partium és Erdély. Az erdésztechnikus oklevéllel, ahogy korábban már említettem, a vadgazdálkodásban is el lehet helyezkedni, miközben a földmérő képzésünk már messze túl mutat az agrárium határain, miközben egyáltalán nem távolodik el az erdészettől. Nappali képzésünk nyitott, ahogyan a felnőttképzés is. A térinformatika nem ismer határokat és jelenlegi tudásunk szerint sem látjuk, hogy mik lehetnek a határai ennek a képzésnek. Újabb és újabb fejlesztések és folyamatosan változó mind hazai, mind pedig európai uniós jogszabályok, amelyek mentén dolgozik a szakma. Bár kevés szó esik erről, de mind az erdész, mind a vadgazdálkodás, ahogyan a földmérés is – keresett szakmák. Ma már esetenként hiány is mutatkozik, nemcsak itt hazánkban, hanem a körülöttünk fekvő országokban. Láthatjuk, hogy az európai uniós bővítések beruházásokat, fejlesztéseket hoznak és oda is szakemberek kellenek.

A 2025-ben végzett 13/A osztály tablója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mégis, mi a jövő? Hogyan látja?

Az erdőnevelés és az oktatás, azért hasonlít egymásra vagy egymáshoz, mert évtizedes léptékkel gondolkodnak a benne dolgozók. Nehéz megmondani, hogy mit hoz 2030, vagy 2050. A jelenkor technikai fejlődésével két dolog biztos. Az egyik, hogy a technika fejlődésével pontosabban, precízebben, gyorsabban tudunk dolgozni. A másik, hogy egyes szakmák vonatkozásában az ember sohasem lesz megkerülhető. E kettősségben emelkedik ki az iskolánk és a mögöttünk álló 70 év is a művelt, de gyakorlatorientált szakemberképzésben hisz.

Most, a vizsgák befejeztével, kicsit fellélegzik az iskola, diákjaink, szakmai gyakorlati ideiket töltik, szinte minden évfolyamban, tanulmányi kirándulásokon vesznek részt, de az adminisztráció folyamatos, hiszen szeptemberre, mire visszatérnek a diákok itt mindennek gördülékenyen kell menni.

A 2025-ben végzett 13/B osztály tablója. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Mikor zárulnak a jelentkezések? Mi vár most Önökre a nyáron?

Szerencsések vagyunk, mert a szakma ismeri az erdészetit és nem ritka, hogy második, de harmadik generációs diákok is koptatják már a szegedi lépcsőket. Azt hiszem ez a legnagyobb elismerés nekünk, mert visszaadják a gyerekeiket azok, akik itt tanultak. A képzéseket azonban ketté kell választani, mert a nappali képzésünk mellett indítjuk a felnőttképzéseket mind erdész, mind földmérő szakon. Úgy tűnik, hogy slágerszakká válhat a földmérés. Ezért úgy döntöttünk, hogy 2025. augusztus 31-ig nyitva hagyjuk a jelentkezési határidőt. Az máris tisztán látszik, hogy két számítógéptermünk mellett szükségünk van egy harmadik informatikai terem kialakítására. Ebben az agrártárca is támogatja az iskolát. Bővítések, beruházások, pályázatok előkészítése kíséri az új szak indítását. Rengeteg feladat, kihívás elé állított bennünket a 2024/2025-os tanév, de a soha nem látott érdeklődés és igény ezeket a beruházásokat most megköveteli tőlünk – hét mérföldes csizmára váltunk. Dióhéjban, így nyár elején, ezekről tudtunk beszámolni, szeptemberre már konkrét számokkal érkezünk. Ráfordultunk a 2025/2026-os tanévre.

Írta és fényképzte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Továbbra sincs új kitörés, eredményes védekezés a ragadós száj- és körömfájás ellen – mondta Nagy István agrárminiszter. A miniszter jelezte, a szerdai kormányülésen beszámolt a kormánynak a ragadós száj- és körömfájás okozta helyzetről.

Nyugalomra int az agrárminiszter: nincs új kitörés, nincs új fertőzött telep, gazdaság. Fotó: Választási malacok a ruzsai vásárban – Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az Állategészségügyi Operatív Törzs és az állategészségügyi hatóság intézkedései továbbra is zajlanak a fertőzött négy telepen, a védelmi körzetükben és országosan is célzott intézkedések vannak. Az egész országban vizsgálják, mintavételezik az állattartó telepeket, újabb fertőzést eddig nem találtak – közölte Nagy István. Jelenleg a Darnózselin és a Dunakilitin lévő, fertőzött szarvasmarhatelepek felszámolása zajlik. Erről a két telepről 3500 marhát kell leölni és elföldelni a hatóságok által megszabott szigorú protokoll szerint – ismertette.

Vadászati hírekért látogasson el a Vadászati rovatunkba. Kattintson a képre!

Hozzátette, erre rendkívüli munkavégzést rendelt el az operatív törzs, ez így is napokig tart. Az agrárminiszter hangsúlyozta, bíznak benne, hogy néhány napon belül ezt be tudják fejezni. Az állatok elföldelése szigorú hatósági felügyelet mellett zajlik a bábolnai dögkúton, és a területek őrzését is biztosítják. Nagy István a videóban megköszönte az állategészségügyi szakemberek, a rendőrök, a katonák, és mindenki munkáját, aki a védekezésben részt vesz.

A hatóságok teszik a dolgukat 0-24 órában, de fontos azt is tudni, hogy a védekezés nem csak a hatóságok dolga, az állattartók felelőssége is óriási – fejtette ki. A miniszter arra kérte az állattartókat, hogy figyeljék az állataikat, tartsák be a szabályokat és a protokollnak megfelelően azonnal jelentsék, ha gyanút észlelnek.

“Kérem mindenki együttműködését, mert csak a szabályok betartásával és együttműködéssel tudjuk megvédeni ettől a ragályos, borzalmas vírustól az egészséges állatainkat” – fogalmazott Nagy István.

Agrárminisztérium

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131